Sokat tehetne a cégek átlátható, kiszámítható működésének megteremtéséért, a gazdaság kifehérítéséért a könyvvizsgálói szakma. A magyarországi kormányzati tervek szerint ugyanakkor jövő évtől magasabb lesz a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, ami a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. – többek között ez hangzott el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a hétvégén szervezett EU27 Könyvvizsgálói Konferencián. Az európai könyvvizsgálói kamarák elnökei emellett a Zöld Könyvről és a szakma megújításáról is beszéltek az uniós elnökség alkalmából Budapesten megtartott tanácskozáson. (Sajtóinformáció)

Nem segíti a korrupció visszaszorítását, a cégek transzparens működésének megteremtését a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, dr. Lukács János szerint az a kormányzati terv, mely alapján a jövő évtől az eddigi 100 millió forint helyett csupán 200 millió forint, 2014-től pedig 300 millió forint feletti éves árbevétel esetén kötelezik könyvvizsgálatra a Magyarországon működő vállalkozásokat. A Kamara szerint a többlépcsős értékhatár-emeléssel egyre kevesebb cég gazdálkodása marad transzparens, ami nem a gazdaság élénkítéséhez, hanem a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. Míg az unió országaiban a cégek 8-9 százalékának kötelező a könyvvizsgálat, addig Magyarországon a júliustól életbe lépő változásoknak köszönhetően ez az arány a jelenlegi 12 százalékról 5 százalékra csökken. Mindez azt jelenti, hogy újabb 25 ezer vállalkozás marad ellenőrzés nélkül. Ezzel párhuzamosan a könyvvizsgálók közel 60 százalékának szűnhet meg a munkája, a változás elsősorban a vidéki, egyszemélyes társaságokat érintheti hátrányosan.

A nemzetközi példákat áttekintve a konferencia külföldi szakértői kiemelték: vannak olyan európai országok – köztük például Málta és Ciprus – ahol a vállalatok csak előzetes könyvvizsgálói auditálást követően adhatnak be adóbevallást. Bár az unión belül az eltérő piacokhoz igazodva más és más a gyakorlat a könyvvizsgálati kötelezettséget illetően, az általános vélekedés az, hogy ha túl magas a kötelező értékhatár, akkor fennáll a veszélye, hogy az üzleti élet átláthatósága csorbát szenved. – emelte ki hozzászólásában Philip Johnson, az Európai Könyvvizsgálói Szövetség (FEE) elnöke.

A tervek szerint az Európai Parlament június 22-én szavaz a könyvvizsgálattal foglalkozó, „Könyvvizsgálati politika: A válság tanulsága” című  Zöld Könyvről. A szavazást megelőzően azért gyűltek össze Budapesten az uniós országok könyvvizsgálói kamaráinak tagjai, hogy álláspontjukat megvitassák a Zöld Könyvvel kapcsolatban is.

A 2010 októberében az unió által vitára bocsátott Zöld Könyv kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a dokumentum egyfajta vészjelzés, figyelemfelhívás volt, hogy szükség van a könyvvizsgálói szakma megújítására. A témának aktualitást adott, hogy számos országban indult vizsgálat arra vonatkozóan, hogy mekkora a könyvvizsgálók felelőssége a gazdasági válság kirobbanásában, láthatták-e előre a pénzügyi piac és a banki szektor sérülékenységét. A vizsgálatok azzal zárultak, hogy a könyvvizsgálók megfelelően végezték feladatukat. Ezzel együtt is szükség van azonban arra, hogy újragondolják a könyvvizsgálat szerepét, lehetőségeit. Erre reagálva az Európai Bizottság olyan témákban kezdett általános vitát, mint például az auditorok függetlensége, a kötelező könyvvizsgálati rendszer vagy a vállalatirányítás hatékony működtetése. A Zöld Könyv első formájában számos kérdést vetett fel, amit az is jelez, hogy rekordszámú, közel 700 válasz érkezett a decemberig meghirdetett konzultációra, és az Európai Parlament több bizottsága is adott ki állásfoglalást a témában. A Zöld Könyv végleges változatának és a szükséges jogszabályi módosításoknak a kidolgozása jelenleg is zajlik. A módosításokról az Európai Parlament június 22-én fog szavazni, a jogszabály várhatóan év végén lép életbe.

tovább

A Penta Unió és az Infotéka ma bejelentett együttműködése lehetővé teszi, hogy a számviteli szakképzésből olyan szakemberek kerüljenek ki, akik nemcsak elméleti tudással, hanem gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek, így előnnyel indulnak a többiekkel szemben a munkaerőpiacon. (Sajtóinformáció)

A Penta Unió Zrt. és az Infotéka Kft. összefogott annak érdekében, hogy a mérlegképes könyvelő képesítést megszerző tanulóikat segítsék abban, hogy piacképes gyakorlati tudáshoz jussanak. Bármilyen hihetetlen ugyanis, a számítógépes gyakorlatot máig nem írják elő sem a szakmai, sem a vizsgakövetelmények.

Az együttműködés lehetővé teszi a mérlegképes könyvelő képzésen résztvevők számára, hogy a szakképzettséget igazoló bizonyítvány megszerzése során ingyenesen gyakorlatot szerezhessenek a számítógépes könyvelésben. A Penta Unió emellett a pénzügyi-számviteli ügyintézők képzésében a kötelezően előírt számítógépes programcsomag modul oktatásán túl nagyobb óraszámban biztosítja a számítógépes könyvelés tanulását.

„A munkaerőpiacon komoly előnyt jelent a gyakorlat, ezért is határoztuk el az összefogást” - nyilatkozta dr. Herich Györgyné, a Penta Unió Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, az évi közel félmilliárd forint forgalmat lebonyolító társaság évente körülbelül 600 mérlegképes könyvelőt és 500 pénzügyi-számviteli ügyintézőt képez, azaz évente több mint ezer embernek tudják az elhelyezkedési esélyét növelni a számviteli szakmákban.

Dr. Herich Györgyné elmondta, hogy azért esett a választásuk az Infotéka szoftvereire, mert azok széles körben elterjedtek, és a társaság stabilan, több mint húsz éve jelen van a piacon. Emellett az Infotéka Kontír könyvviteli program felülete egyszerű és áttekinthető, ezért a szoftvert kiválóan lehet felhasználni a tanulásban is. Az Infotéka nemcsak a könyvelés, hanem a számlázás és bérszámfejtés területére is biztosítja szoftvereinek felhasználását, ami azért fontos, mert a pénzügyi–számviteli ügyintézők bérügyvitelt is tanulnak, és vizsgáznak is belőle.

„Tapasztalatból tudom, hogy ma még nem eléggé gyakorlatorientált a számviteli képzés” - mondta Laczkó János, az Infotéka ügyvezetője. Véleménye szerint a most végző mérlegképes könyvelők ugyan felhasználói szinten már értenek a számítógéphez, de a számítógépes könyvelés elsajátítása túlmutat az Office programok ismeretén, így meg kellett teremteni a külön képzés lehetőségét. A két cég együttműködésének köszönhetően a következő évben már gyakorlati, használható tudással felvértezett könyvelők kerülnek ki az iskolapadból.

tovább

A személyi jövedelemadó terén a 2011-es év számos fontos változást hozott. Az adótábla ugyanis idén szuperbruttó alapra vetített 16 százalékos kulccsal, egyetlen sávban adóztat. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértővel beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Milyen hatást gyakorolt az egykulcsos adó bevezetése a vállalkozásokra?

Vámosi-Nagy Szabolcs: Az egykulcsos adó bevezetésének hatására és az adójóváírás csökkentése miatt a közepes- és a magasabb jövedelmű foglalkoztatottak esetében csökken, az alacsonyabb jövedelműek esetében nő, a minimálbéresek esetében azonban szinte változatlan az szja-terhelés. A 295 ezer forintosnál alacsonyabb – munkaviszonyból származó – jövedelem esetében tehát nőtt az elvonás mértéke.

V.N.Sz.: Az adójóváírás csökkentése hátrányosan érinti azokat, akik ebben a bérsávban keresnek, ezért ezen munkavállalók esetében 4-5 százalékos béremelés indokolt. A Bér- és adómonitoring bizottság jelentése szerint az említett jövedelemsávba tartozók közül a munkavállalók 50 százaléka kapott béremelést – igaz, számos cég esetében a béremelés év közben esedékes.

Munkaadói oldalról nézve a magasabb bért kereső alkalmazottak esetében ez azt jelentheti, hogy nem szükséges béremelést adni, az alacsonyabb jövedelmű dolgozók esetében azonban indokolt a béremelés.

Haszonkulcs.hu: Hány százalékos adókulccsal adóznak a cafetéria típusú jövedelmek ettől az évtől? Hogyan reagáltak, illetve hogyan fognak reagálni a vállalkozások a változásokra?

V.N.Sz.: A cafetéria típusú jövedelmek adóterhe 25 százalékról 19,04 százalékra csökkent. Úgy vélem, okosan számol az a munkaadó, aki kihasználja a cafetéria nyújtotta lehetőségeket, mert összességében ez a megoldás költséghatékonyabb.

Haszonkulcs.hu: Ön szerint elképzelhető-e, hogy a bérterhek csökkentése nagyobb lakossági fogyasztást, ilyen módon több termelést, illetve ezen keresztül nagyobb foglalkoztatást fog generálni?

V.N.Sz.: A nettó kereset csak a magasabb jövedelműek esetében nő, azonban úgy vélem, a fogyasztásbővülés szerény mértékű lesz, és elsősorban nem a belföldi piacot érinti majd.

Haszonkulcs.hu: A kisebb cégek jobban jártak volna-e akkor, ha az szja helyett a munkáltatót terhelő közterheket csökkentik?

V.N.Sz.: A választási ígéret arról szólt, hogy a cégek esetében 4, a magánszemélyek esetében 6 év alatt az összközterheket a régiós átlagra csökkentik. Ha azonban nem csak az adóterheket vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a csökkenés kis mértékű. A mikro- és kisvállalkozások számára ezért sokkal nagyobb könnyebbséget jelentett volna az, ha a munkabér munkáltatót terhelő közterheit csökkentették volna. Amennyiben azt az összeget vesszük figyelembe, amely a szja-ra vonatkozik, úgy vélem, 27-ről 20 százalékra lehetett volna csökkenteni a tb járulékot. Ugyanakkor a társasági adó 10%-ra csökkentése minden nyereséges vállalkozást segít.

Haszonkulcs.hu: Változott-e a magánszemélyek által fizetendő osztalékadó összege?

V.N.Sz.: Ebben az évben a magánszemélyek által fizetendő osztalékadó összege 25-ről 16 százalékra csökkent, az egészségügyi hozzájárulás mértéke azonban megmaradt.

Haszonkulcs.hu: Készítheti-e továbbra is a munkáltató az adóbevallást? Mit jelent az, hogy a bevallás „söralátét” adónyilatkozatként is benyújtható?

V.N.Sz.: Az adóbevallást továbbra is készítheti a munkáltató, azonban a magánszemély is benyújthatja „söralátét” adónyilatkozatként APEH általi vagy saját bevallásaként.

A söralátét megoldás – amelyet azok használhatnak, akik megfelelnek a törvényben szereplő kilenc feltételnek – 2012-től működik majd. Az internetes bevallás viszont nagyon felhasználóbarát, a bevallások felét már így készítik.

Haszonkulcs.hu: Milyen hatásai lesznek a családi adókedvezménynek?

V.N.Sz.: A családi adókedvezmény jelentős mértékű könnyebbség azon gyermekes családok számára, ahol „kereső” szülők vannak, úgy vélem azonban, hogy a népességfogyás megállítására vonatkozóan nem lesz érezhető hatása.

Haszonkulcs.hu: Az evások, illetve az ekhósok is igénybe vehetik a családi adókedvezményt?

V.N.Sz.: Az evások és ekhósok nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt, az ő esetükben azonban a feltételek, úgy vélem, jelenleg is nagyon kedvezőek.

Haszonkulcs.hu: Az egykulcsos adó bevezetése beleillik-e abba a folyamatba, ami kelet-közép-európai országok adórendszerében végbement a közelmúltban?

V.N.Sz.: Az egykulcsos adó bevezetésével adójogi szempontból a politikai értelembe vett „kelethez” csatlakoztunk, Nyugat-Európában ugyanis nem létezik ehhez hasonló adórendszer.

Haszonkulcs.hu: Ön szerint elképzelhető, hogy az idén bevezetett 16 százalékos jövedelemadó és 10 százalékosra csökkentett társasági adó miatt az ország valóságos befektetési hullám elébe néz?

V.N.Sz.: Magyarországon az összközteher GDP arányosan 40 százalék körül van: ez Szlovákiában 33 százalék, igaz, a családi pótlék és a munkanélküli segély ott például alacsonyabb. A társasági adó csökkentése hozhat tőkét országunkba, hazánk azonban a külföldi befektetők számára nem csak az adók miatt lehet vonzó. A Mercedes például a színvonalas oktatásáról ismert főiskola közelsége, valamint az alkalmas beszállítók rendelkezésére állása miatt választotta Kecskemétet.

tovább

Mit tehet az adózó az eljárás során? Az adózó jogorvoslati lehetőségei…

Amióta Al Caponét csak az amerikai adóhatóság tudta börtönbe juttatni, az adóhatósági vizsgálat lehetősége még a legtisztább lelkiismeretű vállalkozónak és vállalatvezetőnek is okoz némi izgalmat. Pedig az idegesség ilyenkor rossz tanácsadó, a tisztesség azonban kifizetődő. Az adóhatósági eljárásban ugyanis az adózó nem védtelen, hiszen a hatóság kezét eljárási szabályok kötik, és számtalan jogorvoslati lehetőség is létezik.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első és második része itt olvasható: Ha jön az APEH (I.),  Ha jön az APEH (II.)

Az adózó már az ellenőrzés során jogosult arra, hogy észrevételeit, védekezését bemutassa az adóhatóságnak. Az adózó ugyanis az ellenőrzés az előzetes megállapításokat tartalmazó első írásos dokumentumára, azaz a jegyzőkönyvre – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – jogosult észrevételt tenni. Mindenképp célszerű észrevételeket tenni, mert az adóhatóság csak akkor köteles a határozatában részletesen indokolni a megállapításokat, ha az adózó azokra észrevételt tett. Előfordulhat, hogy az észrevételek alapján az adóhatóság kiigazítja a jegyzőkönyvben foglaltakat, és egyes megállapításokkal elsőfokú határozatában már nem is foglalkozik. 

Amennyiben az adóhatóság az észrevételek ellenére is fenntartja megállapításait, határozatot hoz. Ez a határozat későbbi jogszabálysértés esetén akár kérelemre, akár hivatalból módosítható, egy év után azonban az adózó terhére a határozatot csak nagyon szűk körben lehet megváltoztatni. Ha a tévedés nem az adózó miatt következett be, az adóhatóság a módosítás nyomán keletkező visszatérítendő adót késedelmi pótlékkal köteles visszafizetni. 

A határozatban foglaltakkal szemben az adózó – az ellenőrzés fajtájától függően, a kézbesítéstől számított 15 vagy 30 napon belül – fellebbezést terjeszthet elő. Fellebbezés esetében a megállapítások nem emelkednek jogerőre, azaz az adózónak a feltárt adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó szankciókat még nem kell megfizetnie.
A fellebbezésben új tényeket, bizonyítékokat is elő lehet terjeszteni. A fellebbezésnek azonban kockázatai is vannak: a másodfokú adóhatóság a teljes elsőfokú eljárást felülvizsgálja, nemcsak a fellebbezésben megtámadott megállapításokat, így előfordulhat, hogy a bírságokat, késedelmi pótlékokat magasabb összegben állapítja meg, mint az elsőfokú adóhatóság. 

Az elkésett fellebbezéseket az adóhatóság felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, ezért az adózó ebben az esetben elesik a későbbi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől, azt ugyanis csak a fellebbezésre hozott másodfokú határozat ellen lehet kérni. A fellebbezés elmulasztásának másik kockázata a határozat jogerőssé válása, amely esetben a feltárt adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó szankciókat meg kell fizetni. A fellebbezési határidő betartására ezért mindenképp oda kell figyelni!

Az adóellenőrzés során az adózó részéről legcélravezetőbb az udvarias, együttműködő, de az adózó eljárási jogait tárgyszerűen érvényesítő magatartás.

A határidőben benyújtott fellebbezés alapján a másodfokú adóhatóság dönthet úgy, hogy az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, hogy az abban foglaltakat megváltoztatja, illetve hogy az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ha a fellebbezés nem vezet eredményre – méltányosság esetében – akkor is van lehetőség az adóhatóság által megállapított szankciók mérséklésére. Az adóhatóság mind hivatalból, mind kérelemre gyakorolhat méltányossági jogot. 

Ha az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, az adóhatóság mérsékelheti az kirótt adóbírságot, illetve kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén az eredetinél későbbi időpontot állapíthat meg a késedelmi pótlék számításának kezdőnapjaként. 

Bár a feltárt adóhiány megfizetése nem kerülhető el, megfelelő mentő körülmények esetén mindenképp indokolt méltányosságot kérni az adóhatóságtól, mivel így a szankciók jelentősen csökkenthetők. Mivel a méltányosság gyakorlásáról az adóhatóság az adóhiányt megállapító határozatában dönt, érdemes azt mind az észrevételben, mind a fellebbezésben kérni.

A kedvezőtlen másodfokú határozat nem zárja le a jogorvoslati lehetőségeket: az adózó kérheti a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát, vagy a határozat felügyeleti intézkedés keretében történő vizsgálatát, ha a véleménye szerint a határozat jogszabálysértő. 

A másodfokú határozat azonban már jogerős: a határozat megállapításainak tehát jogorvoslati kérelem esetén is eleget kell tenni, és a megállapított adóhiányt, valamint a kirótt adóbírságot, késedelmi kamatot meg kell fizetni. Ellenkező esetben adóvégrehajtásra kerül sor. A végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Fontos tudni, hogy amennyiben valamely későbbi jogorvoslat eredményessé válik – azaz a bíróság vagy a felügyeleti szerv az adózó javára dönt –, a megfizetett összegek a jogorvoslatok során megfizetett illetékekkel együtt visszajárnak. 

Az egész adóellenőrzés során tartsuk szem előtt, hogy az adózó nem csak tétlen elszenvedője a vizsgálatnak: élhet a jogszabály biztosította jogaival, részletesen megismerheti az ellenőrzés adatait, és jogorvoslattal élhet. Fontos azonban hogy az adóhatósági ellenőrzésekre az adózó felkészüljön; előzetes átvilágításokkal minimalizálja annak kockázatait, illetve ismerje rendszerének, működésének gyenge pontjait, illetve hogy amennyiben az eljárás során adótanácsadót vesz igénybe, tanácsadójával szemben törekedjen a teljes őszinteségre.

tovább

Mi tehet az adózó és mit az ellenőr? Jogok és kötelezettségek az ellenőrzés során…

Amióta Al Caponét csak az amerikai adóhatóság tudta börtönbe juttatni, az adóhatósági vizsgálat lehetősége még a legtisztább lelkiismeretű vállalkozónak és vállalatvezetőnek is okoz némi izgalmat. Pedig az idegesség ilyenkor rossz tanácsadó, a tisztesség azonban kifizetődő. Az adóhatósági eljárásban ugyanis az adózó nem védtelen, hiszen a hatóság kezét eljárási szabályok kötik, és számtalan jogorvoslati lehetőség is létezik.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Ha jön az APEH (I.)

Az ellenőrzés során az adózó köteles együttműködni az adóhatósággal; a vizsgálni kívánt iratokat köteles átadni, és tűrnie kell azt is, hogy az adóhatóság a vállalkozási tevékenységével összefüggő helyszínekre belépjen, azokat átvizsgálja. Az adózó vagy a képviselője az egyes vizsgálati cselekményeknél jelen lehet. 

Nemcsak törvényes kötelezettség együttműködni az ellenőrökkel, hanem az adózó saját érdekében is célszerű, mert nem érdemes elmérgesíteni a viszonyt. Az adóellenőrzés akkor is sok időt és energiát visz el, ha minden rendben van, és az adózónak is az a jobb, ha minél előbb túlesik az eljáráson.

Az adóhatóság is együttműködésre és jóhiszemű eljárásra kötelezett: az APEH a vizsgálatot úgy köteles végezni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkevésbé korlátozza. Az ellenőrzés során az adóhatóság kötelessége a tényállást teljes mértékben feltárni, és megfelelően bizonyítani. Amennyiben valamely tényállást az adóhatóság nem tud bizonyítani, azt az adózó terhére nem lehet értékelni. Az adóhatóság nemcsak az adózó terhére, hanem a javára szolgáló tényeket is köteles feltárni: ennek elmulasztása általában az egyik leggyakoribb fellebbezési ok. A bizonyítási eljárást már csak ezért is érdemes végig figyelemmel kísérni.

Az adóhatóság az ellenőrzést az adózó iratainak, nyilvántartásainak és bizonylatainak vizsgálata, valamint az adózó nyilatkozatai alapján folytatja le. Bár jogilag nem feltétlenül szükséges minden szerződést írásba foglalni – hiszen a szóbeli szerződés is érvényes –, a szerződés fennállását az adóhatóság felé okiratokkal, írásba foglalt szerződéssel, megrendeléssel, számlákkal vagy akár levelezéssel kell bizonyítani. Éppen ezért célszerű az ügyletek adókezelését, így különösen a levonásokat és kedvezményeket alátámasztó dokumentumokat (pl. kalkulációkat, szerződéseket), már az ellenőrzés megkezdését megelőzően előkészíteni. Ilyen módon hatékonyan bizonyíthatjuk együttműködési készségünket és az eljárás is hamarabb befejeződhet.

Az iratokat olyan helyen kell tárolni, hogy azokat az adózó három munkanapon belül be tudja mutatni. A dokumentumokat egyébként az adóhatóság le is foglalhatja hivatali helyiségében történő tanulmányozás végett.

Fontos, hogy az adóhatóság által elvitt iratokról mindig kérjünk tételes írásbeli elismervényt! A bírósági gyakorlat alapján az APEH más adózót érintő iratot is bevonhat: vagyis az adóhatóság nem korlátozza azt, hogy a vizsgálat a másik érintett adózóra még nem terjed ki.

Az adóhatóság helyiségeket, járműveket is átvizsgálhat, sürgős esetekben akár előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül is. Az adótanácsadó, a könyvvizsgáló és az ügyvédi iroda azonban előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül nem vizsgálható át. Amennyiben az átvizsgálás eredményeképpen az adóhatóság iratokat foglal le, mindig kérjünk tételes, részletes átvételi elismervényt! A lefoglalás és az átvizsgálás ellen a felettes adóhatósághoz lehet panaszt előterjeszteni, ez azonban nem halasztja el ezen intézkedéseket.

Az ellenőrzés során keletkező iratokba az adózó betekinthet. Érdemes ezzel a lehetőséggel élni, mert így az ellenőrzés keretében tisztázhatók az esetleges félreértések, és nincs szükség arra, hogy azokat a jogorvoslati eljárások keretében kelljen rendezni. Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot is elrendelhet olyan adózók esetében, amelyek az ellenőrzés alá vont adóalannyal üzleti kapcsolatban vannak.

Fontos kiemelni azonban, hogy ha az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapítását valamely kapcsolódó vizsgálat eredményével kívánja alátámasztani, részletesen ismertetni kell az adózóval a kapcsolódó vizsgálat jegyzőkönyvének vagy határozatának erre vonatkozó részét. Ennek elmulasztása eljárási hiba, amely eredményes jogorvoslatra ad alapot.

Az adózónak nagyon fontos, hogy az adóhatósági ellenőrzés ésszerű időn belül lezáruljon – és ne foglalja le a cég erőforrásait indokolatlanul hosszú ideig –, ezt biztosítják az ellenőrzés lefolytatásának határidejére vonatkozó rendelkezések.

Az adóhatóságnak természetesen joga van az ellenőrzési határidőket meghosszabbítani. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzés még a meghosszabbított törvényes határidőn belül sem zárul le, annak ellenére, hogy a törvény szerint eljárási cselekmények nem végezhetők a határidő leteltét követően. Igazán hatékony eszközt az eljárás elhúzódása ellen a törvény az adózók számára nem biztosít. Az adóellenőrzés során az adózó részéről legcélravezetőbb az udvarias, együttműködő, de az adózó eljárási jogait tárgyszerűen érvényesítő magatartás.

(folyt. köv.)

tovább

Amióta Al Caponét csak az amerikai adóhatóság tudta börtönbe juttatni, az adóhatósági vizsgálat lehetősége még a legtisztább lelkiismeretű vállalkozónak és vállalatvezetőnek is okoz némi izgalmat. Pedig az idegesség ilyenkor rossz tanácsadó, a tisztesség azonban kifizetődő. Az adóhatósági eljárásban ugyanis az adózó nem védtelen, hiszen a hatóság kezét eljárási szabályok kötik, és számtalan jogorvoslati lehetőség is létezik.

(I.) Az ellenőrzés megkezdése…

Az adóhatóság adóellenőrzést kizárólag megbízólevél alapján folytathat le. A megbízólevél egyben korlátozza is az ellenőrzés folyamatát. A megbízólevél ugyanis azt is tartalmazza, hogy az adóhatóság mely adómegállapítási időszakot, és mely adónemeket vonja ellenőrzés alá. Ez a dokumentum egyébként fel is hatalmazza a név szerint megjelölt adóellenőröket az eljárásra. Létezik általános megbízólevél is, amelyen nincs feltüntetve a vizsgálat alá vont adózó, sem pedig az ellenőrzéssel érintett időszak: ezt piacokon, utcai árusok ellenőrzésekor alkalmazzák, amikor adóhatóság előre meg nem nevezett személyeket von ellenőrzés alá.

Az adóellenőrzésről általában – telefonon vagy írásban – előre értesítik az adózót. Bizonyos esetekben az adóhatóság mellőzheti is az előzetes értesítést: ilyenkor a megbízólevelet az eljárás megkezdésekor adják át.

Az ellenőrzés kezdetének elhalasztását – legfeljebb 60 nappal –, vagy az ellenőrzés szünetelését akadályoztatásra hivatkozással csak magánszemélyek kérhetik. Érdemes azonban társaságok esetében is – amennyiben felkészülési időre van szükség –, a revizorokkal egy olyan kezdési időpontban megállapodni, amikorra a szükséges dokumentumokat elő tudjuk készíteni. Az iratok rendezésre, pótlására egyébként az ellenőrzés során lehet időt kérni, igaz, ezzel a mulasztási bírságot kockáztatjuk. 

Az ellenőrzés megkezdéséig, vagyis a megbízólevél átadásáig, az ellenőrzéssel még le nem zárt időszakokra az adózó korlátozás nélkül végezhet önellenőrzést. Az adóznak továbbá joga van befejezni az ellenőrzés megkezdésekor már folyamatban lévő önellenőrzéseit. A cégeknek tehát ez év végéig van némi mozgásterük egy gyors korrekció elvégzésére, 2011. január 1. után ugyanis az adóhatóság már csak azt az önellenőrzést fogadja el, amelyet az ellenőrzés megkezdéséig benyújtottak.

Az eljárás, az előzetes értesítés vagy a megbízólevél átvételének megtagadása esetén is, a törvény alapján elkezdődik, ezért ezen cselekedetek inkább csak a kapcsolat elmérgesítését segítik elő, mintsem hogy hatékony jogi eszközöknek bizonyulnának.  A cserkészköszöntés (Légy résen!) tehát az adóellenőrzésre is érvényes. Az angol eredeti (Be prepared!) fordítása (Készüljön fel!) egyébként ebben az esetben még helytállóbb.

Az adóellenőrzés bejelentésekor tehát a cégvezető haladéktalanul forduljon a vállalkozás könyvelőjéhez, illetve az adózási kérdésekben is járatos ügyvédjéhez, azért, hogy ezen szakértők az első pillanattól fogva érvényesíthessék az adózó jogait az eljárás során.

(folyt. köv.)

tovább

Az Ön vállalkozása is gyakran küzd átmenti munkaerő-problémákkal? Előfordul, hogy túl magas az iroda-és rezsiköltsége, mert számos olyan dolgozót foglalkoztat cége telephelyén, aki otthonról sokkal hatékonyabban végezhetné a munkáját? A rugalmas foglalkoztatás optimális megoldást jelenthet ezekre a problémákra.

A rugalmas foglalkoztatás a huszadik század második felétől vált széles körben elterjedtté Európában. Rugalmas – vagy atipikus – foglalkoztatásnak számítanak az olyan, a hagyományosnak tekintett alkalmazási módoktól eltérő tevékenységek, amelyek során munkalehetőséget biztosítanak azon munkavállalóknak, akik képzettségi szintjük miatt, vagy más okból kifolyólag – egészségügyi állapot, élethelyzet – egyébként nem tudnának elhelyezkedni.
Rugalmas foglalkoztatás alatt elsősorban a részmunkaidős, a megosztott munkaidőben történő, illetve a határozott időtartamra vonatkozó foglalkoztatást; a munkaerő-kölcsönzést, az önfoglalkoztatást, a tranzit foglalkoztatást, illetve a távmunkát értjük. Ezen foglalkoztatási formák alkalmazásának széles társadalmi körökkel történő megismertetése elősegíti a foglalkoztatottság javulását, és hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósulásához.

Miért vonzó a munkavállalóknak? 

Számos olyan személy szeretne munkát vállalni, aki különböző egészségügyi, családi, vagy egyéb okból kifolyólag nem tud, vagy nem akar hagyományos, 8 órás munkaidőben, a vállalat által kijelölt munkavégzési helyen dolgozni. Ezen személyek számára – akár elsősorban megélhetési célból, akár azért, mert szeretne érdekes és hasznos munkát végezni –, a rugalmas foglalkoztatási formák ideális megoldást jelentenek.

Miért éri meg a cégeknek?

A legtöbb cég életében előfordul, hogy bizonyos időszakokban átmenetileg megnő a munkaerőigény. Ilyen esetekben, ha a munka olyan sok, hogy túlórában nem elvégezhető, korábban csak munkaerő-felvétellel tudták orvosolni a problémát. Ez a megoldás azonban nem megfelelő, hiszen az intenzívebb időszak után el kell bocsátani az újonnan felvett dolgozókat.

Az is előfordul, hogy egy cég tevékenysége virtuális, vagyis mind a munka, mind a kommunikáció online zajlik. Ilyen esetekben egyre több vállalatvezető dönt úgy, hogy nem bérel irodát – mivel a munkatársak otthon dolgoznak, a munka szervezése pedig online történik. Ha a rugalmas foglalkoztatást választjuk, a cég irodaköltségeit drasztikusan csökkenthetjük, hiszen csak azon dolgozók számára kell munkaállomást fenntartanunk, akik muszáj, hogy a cég székhelyén dolgozzanak. A részmunkaidős, illetve a tranzit foglalkoztatás segítségével pedig a cégvezető akkor, és annyi időre vehet fel munkavállalót, amikor, és amennyi időre több emberre van szüksége.

Előfordul, hogy egy cég olyan szakképzett munkatársat keres, aki nem elérhető a régióban, ahol működik. Ilyen esetekben a vállalkozó távmunka, bedolgozás, vagy önfoglalkoztatás keretében bízhatja meg a feladat elvégzésével az ország, esetleg a világ másik részén élő speciális szaktudású kollégát.

A cégnél dolgozó munkaerő optimalizálása, mind a költségek tekintetében, mind pedig a cég olajozottabb működése szempontjából előnyös. A jól szervezett, megfelelő számú dolgozóval működő cég hosszú távon versenyelőnyre tehet szert, hiszen így csökken az olyan munkakörök száma, ahol nem folyik teljes munkaidőt kitevő tevékenység.

Odafigyelésre azért szükség van!

A rugalmas foglalkoztatás egyik legfőbb hátránya az, hogy a munkaerő kevésbé kötődik a céghez. Bizonyos megoldások esetében egyéb extra tennivalók is vannak. Megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás esetében például – amikor egy bizonyos feladatot délelőtt az egyik, délután a másik dolgozó végez –, fontos ügyelni arra, hogy az információáramlás nyomon követhető legyen, illetve hogy egyértelműen meg legyen határozva, kinek meddig terjed a felelőssége.

Munkaerő-kölcsönzés esetében – ami egy nagyon sok előnnyel járó foglalkoztatási forma –, hátrányt jelenthet az, ha azon dolgozó helyett, akit betanítottunk, esetleg akár megkedveltünk, más munkavállalót küld a közvetítő cég.

Távmunkásokat általában olyan feladatok esetében alkalmaznak, amelyek számítógépen végezendőek és az internethez kötöttek. Az ilyen munkák elvégzéséhez a szervező cég részéről nagyfokú odafigyelés szükséges, hiszen nem látjuk a dolgozót munkavégzés közben, így könnyen bizalmatlanság alakulhat ki. Elengedhetetlen az alapos munkakörelemzés, a precíz munkaszervezés, az állandó e-mail kapcsolat, és a rendszeres visszajelzés. Ha ezeket szem előtt tartjuk – főleg magasan képzett munkavállalók esetében –, a hagyományos munkavégzéshez hasonló eredményeket érhetünk el.

Mennyit takaríthatunk meg?

Pontosan kalkulálni nem könnyű, mert a költségek sok tényező függvényében alakulnak. Általánosságban elmondható, hogy az iroda-és rezsiköltségek csökkeni fognak – fontos azonban azt is átgondolni, hogy mennyi időt, pénzt és energiát fog igénybe venni a távmunkások munkájának szervezése, illetve a megosztott munkaidőben dolgozó alkalmazottak ellenőrzése, tevékenységének adminisztrálásra. Mielőtt a rugalmas foglalkoztatási formát választjuk, érdemes konzultálni egy szakemberrel a költségeket illetően.

tovább

A multik vállalati kultúrájának szerves részét képező tréningekre sok kkv vezető csak a nagy cégek kiváltságát jelentő szolgáltatásként tekint. Érdemes azonban tájékozódni, mert ma már számos olyan tréning létezik, amit kifejezetten a kisebb cégek számára fejlesztettek ki.

Kisvállalatoknak is! 

A kisvállalatok részéről felmerülő kérdés elsősorban az, hogy miben különböznek a kkv-k számára tartandó tréningek a nagyvállalati szektorban használatos megoldásoktól. „A kkv-k nem rendelkeznek akkora oktatási kerettel, mint a nagy cégek, ezért inkább az egy-egy konkrét problémát orvosolni hivatott tréningeket kérik.” – tudtuk meg Szótér Ellától, a Soter-Line tréningcég főigazgatójától. 

A tréningek vállalati kultúrába történő integrációjának legnagyobb akadálya a kkv-k esetében – az anyagi korlátok mellett – az, hogy a kis létszámmal dolgozó cégek gyakran 1-2 napig sem tudják nélkülözni a képzésen résztvevő kollégákat. „Ennek elkerülése érdekében azt szoktuk javasolni, hogy a tréningek időpontja legyen pénteki, illetve szombati nap – így mindössze egy munkanap marad ki, és a hétvége sem telik munkával.” – tette hozzá Szótér Ella. 

Melyek a legnépszerűbb képzések? 

A legnépszerűbbek az értékesítői, illetve a vezetői tréningek, de az időgazdálkodási, konfliktuskezelési, és a stresszkezelési tréningek is rendkívül keresettek. A csoportos tréningek ára általában 250 és 400 ezer forint között van, a kkv-k számára azonban ennél sokkal kedvezőbb árú megoldások is léteznek. Amennyiben például mindössze három személy részére szeretnének képzést rendelni, érdemes a jelentkezőket hasonló profilú cégeknél alkalmazásban álló szakemberekkel együtt képeztetni, így jelentős összeget takaríthatnak meg, az ilyen tréningek ára ugyanis személyenként 40 és 60 000 Ft között mozog. 

A munkatársak hatékonyságnövelő tréningjei mellett egyre nagyobb teret hódítanak a vezetői tréningek. Egyre több vezető ismeri fel saját kompetenciái, készségei fejlesztésének, kiszélesítésének szükségességét. A vezetői tréningek különösen kedvelt formája a coaching, amely a teljesítmény fokozását érintő képzések egy speciális formája, legfőbb célja a munkavégzés hatékonyságának növelése. A résztvevő, szakszerű támogatással, erőforrásainak maximális kihasználása érdekében, a mindennapi munka során jól alkalmazható módszereket, eszközöket sajátít el. A coaching számos különféle készség fejlesztését célozza meg, az élet eltérő területeire kiterjedő érvénnyel, nem szorítkozva egyetlen specifikus élethelyzetre.

Kinek van szüksége tréningre? 

Képzésre mindenkinek szüksége lehet. A fejleszteni kívánt kompetenciák, készségek, személyes igények figyelembevételével hatékony tréninget lehet összeállítani a legkülönfélébb célcsoportok számára is. A tréningek azért is fontosak, mert így a munkavállalók látják, hogy vezetőik komolyan veszik ambícióikat, szem előtt tartják előmenetelüket, és készek ebben hatékony segítséget nyújtani nekik. A képzés ilyen formán – a csapatépítéshez hasonlóan – a jutalmazás eszköze lehet; már önmagában motivációs erővel bír. 

A tréning mint speciális képzési forma a munka jellegétől és céljaitól függetlenül igénybevehető, hiszen a jó szakemberek közreműködésével rugalmasan alakítható a csoport igényeinek, céljainak megfelelően. 

A tréning menete

Első lépésben a trénerek teljeskörű helyzetfelmérést végeznek. A képzés vezetőjének tisztában kell lennie azzal, hogy minden megrendelő más és más, eltérő a csoport szerkezete, dinamikája, így ezt szem előtt tartva kell kialakítani az aktuális képzési programot. A tréner a munka jellegének, a munkahelyi környezetnek, vállalati céloknak, és természetesen a résztvevők igényeinek alapos tanulmányozása után elkészíti a program részletes tervét, amelyet a képzés levezetése előtt egyeztet a megrendelővel. Amennyiben mindkét fél számára vállalható az együttműködés, sor kerül a tréning lefolytatására. A tréning folyamatában rendkívül hangsúlyosak a résztvevői visszajelzések, a tréner a továbbiakban ennek figyelembevételével alakítja a programot.
A tréning befejeztével azonban a teljes képzési folyamat nem ér véget. Mind a résztvevők, mind a tréner számára tanulságos a képzés lezárását 1,5- 2 hónappal követő ún. „utánkövetés” fázisa. 

Hatékonyságmérés

Ma már számos cég kínál utókövetést, illetve hatékonyságmérést, így megrendelőként lehetőségünk van a képzés eredményességéről hetekkel, hónapokkal később is meggyőződnünk. Fontos, hogy időben felismerjük a képzés szükségességét; hogy több ajánlatot is bekérjünk, és hogy amennyiben bizonytalanok vagyunk, telefonon is megkeressük a tréningcég referenciái között felsorolt vállalatok illetékeseit azért, hogy a képzések színvonalát illetően érdeklődjünk. Amennyiben alaposan átgondoljuk a kapott ajánlatokat, szinte biztos, hogy sikerül megtalálnunk a cégünk igényeihez leginkább illő tréningszolgáltatót.

tovább

Jelentős összeget takaríthat meg az iroda-és rezsiköltségen, sőt, sok esetben a toborzáson is spórolhat az a cégvezető, aki bizonyos feladatokat távmunkásokkal végeztet. A sürgős feladatok, ha párhuzamosíthatók, akár tizedannyi idő alatt elkészülnek, úgyhogy az sos munkák elvégzésére mindenképpen érdemes igénybe venni ezeket a lehetőségeket.

Benedek Balázzsal, a Skawa Technologies Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Milyen munkafolyamatok elvégzésére érdemes távmunkásokat alkalmazni? 

Benedek Balázs: Távmunkásokat minden olyan munkafolyamat elvégzésére érdemes alkalmazni, ahol emberi intelligenciára van szükség. Ilyen munka például a videó-és hanganyagok alapján leiratok készítése, az adatbázis-építés, a telefonszámok felkutatása; lényegében bármilyen olyan feladat, amit jól lehet párhuzamosítani. Amennyiben beérkezik hozzánk egy több órás konferencia hanganyaga, amelyről leiratot kell készíteni, mi sokszorta gyorsabban el tudjuk végezni a feladatot, mint mások, mivel egyszerre akár több száz távmunkás is képes ugyanazon a feladaton dolgozni.

Haszonkulcs.hu: Mely munkák a legkeresettebbek?

B.B.: A telefonos munkák (piac- és közvéleménykutatás, sales), illetve a gépelés a legkeresettebb. Cégünk, hálózatának köszönhetően, akár tizedannyi idő alatt képes elvégezni ezeket a feladatokat, mint egy ember egyedül. Egy személy egy 60 perces hanganyagot 6-8 óra alatt képes legépelni, mivel azonban mi párhuzamosan végezzük ezeket a feladatokat, sokkal gyorsabban elkészülünk. Tárgyalások, konferenciák, előadások leiratát például mindenképpen érdemes velünk készíttetni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlik a megrendelések felvétele, a munka delegálása, illetve a teljesítés ellenőrzése?

B.B.: Minden automatizált: az ügyfél feltölti a kívánt anyagot, valamint a hozzá tartozó egyenleget, a rendszer automatikusan értesíti a távmunkásokat, ők elvégzik a munkát, erről a megrendelő értesítést kap. Az ellenőrzés már a munkatársak kiválasztásánál kezdőik. A kipróbált, „veterán” munkatársak munkakörének pedig része, hogy ellenőrizzék az új kollégák tevékenységét.

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlik a távmunkások kiválasztása?

B.B.: Minden jelentkezőt egyénileg tesztelünk, a különböző típusú feladatokra külön-külön le kell vizsgázni. Sokat várunk el, viszont számunkra nem szempont az, hogy a jelentkezőnek milyen végzettsége, tapasztalata van, csak a teljesítmény a fontos.

Haszonkulcs.hu: Alkalmaznak-e sérülteket is – ha igen, milyen feladatok ellátására?

B.B.: Mivel az általunk közvetített munkák otthonról végezhetőek, mozgáskorlátozottakkal is dolgozunk. 

Haszonkulcs.hu: Van-e regisztrációs díj, közvetítői díj, vagy bármely egyéb kiadás, amelyet a távmunkások fizetnek az együttműködés során?

B.B.: A leghatározottabban nincsen. Állandóan hangoztatjuk, hogy a távmunkások ne dőljenek be a csalóknak – azoknál a cégeknél, ahol regisztrációs, vagy más belépési költséget akarnak fizettetni, szinte minden esetben átverésről van szó.

Haszonkulcs.hu: Van-e szükség bármilyen speciális szoftverre, felszerelésre a munka elvégzéséhez? 

B.B.: Az általunk közvetített feladatok elvégzéséhez számítógépen, szélessávú interneten, illetve a telefonos munkák esetében mikrofonos headseten kívül semmi másra nincsen szükség. 

Haszonkulcs.hu: Milyen foglalkoztatási formában történik a távmunkások alkalmazása?

B.B.: Magánszemélyként megbízási szerződéses formában történik a foglalkoztatás – amikor összegyűlik minimum 15 000 forint értékű teljesítés, akkor 1500 Ft-os bérszámfejtési díj ellenében utaljuk a kifizetendő összeget. Az, hogy a bruttó összegből a távmunkásnak mennyi marad, elsősorban attól függ, hogy a munkavállalónak van-e másutt legalább 40 órás bejelentett állása. Amennyiben nincsen, a levonások összege hozzávetőleg 50 százalék – ebben azonban benne van a TB, SZJA és a nyugdíj is. 

Haszonkulcs.hu: Elégedett-e a támogatási környezettel?

B.B.: Egyáltalán nem vagyok elégedett. Elsősorban azért nem, mert az általunk végzett foglalkoztatás nem minősül távmunkának, mivel távmunkásaink nem állnak alkalmazotti viszonyban. Ez azért is kedvezőtlen, mert épp a munka természetéből kifolyólag – vagyis azért, hogy a feladatokat párhuzamosan végezhessük – osztjuk szét a feldolgozandó anyagokat. 11 000 ember dolgozik nekünk az otthonrol.hu/gepelo.hu oldalon keresztül, ennyi távmunkást értelemszerűen lehetetlen volna „bejelenteni”. 

Haszonkulcs.hu: Milyen népszerűségnek örvend Magyarországon a távmunka? Hogyan lehetne még népszerűbbé tenni ezt a megoldást?

B.B.: Fel kell hívni a cégek figyelmét a távmunka előnyeire. A cégvezetőknek fontos tudniuk, hogy az időszakos megbízások esetében például mindenképpen érdemes távmunkásokat alkalmazni.

tovább

Közel 300 ezer idénymunkást és 100 ezer alkalmi munkavállalót érint az augusztus elsején hatályba lépő törvényi szabályozás. Az egyszerűsített foglalkoztatás a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkásokra, illetőleg az alkalmi munkát végzőkre vonatkozik majd.

A törvényi szabályozás változás szerint idénymunka esetében nem lesz létszámkorlát, alkalmi munka esetében a főállású dolgozók számához viszonyítva lesz megállapítva a foglalkoztathatók száma. – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az államtitkár elmondta, a módosítást azért találták indokoltnak, mert gyakran előfordult, hogy a cégek egyetlen főállású alkalmazott mellett 10-15 ember foglalkoztattak egész évben alkalmi munkásként. 

Az alkalmi foglalkoztatás napi létszámkorlátja túlléphető, az éves keret azonban nem. Egy vendéglátóipari tevékenységet folytató cég például az általa szervezett rendezvényeken sokkal több munkavállalót foglalkoztathat, mint amekkora létszámmal a vállalkozás egyébként működik. A szabályozás lényege a rugalmasság, az előírások betartását éves szinten ellenőrzik majd.

Felemelték az éves foglalkoztatás idejét is, a mezőgazdasági, illetve az idegenforgalmi idénymunka esetében 90 napról 120-ra emelték a keretet. Az államtitkár kiemelte: ez a korlátozás nem vonatkozik a munkavállalókra, 120 nap után a dolgozó egy másik cégnél folyathatja a munkát. A bejelentési kötelezettség tekintetében a visszaélések miatt a papíron történő közlés helyett a cégek augusztus 1-től az ügyfélkapun keresztül, illetve telefonon tehetnek eleget a szabályozásban előírtaknak. December 1-től sms-ben is lehetséges lesz majd a bejelentés. Írásbeli szerződést, amely egy egyszerűsített nyomtatvány lesz, nem lesz majd kötelező kötni, kivéve akkor, ha a munkavállaló ezt kifejezetten kéri. 

Jelenleg közel 300 ezer a mezőgazdaságban, illetve az idegenforgalomba dolgozó idénymunkás munkavállalót tartanak számon, alkalmi munkásból közel 100 ezer van. A munkáltató által fizetendő közterhek összege – az augusztus elsején hatályba lépett törvényi szabályozás értelmében –idénymunka esetében napi 500, alkalmi munka esetében napi 1000 forint lesz személyenként.

tovább