Versenyhelyzetben, főleg ha több hasonló szolgáltatást nyújtó cég működik a piacon, az ügyfélkapcsolatok ápolása egyre fontosabbá válik. Az ügyféladatok nyilvántartását és rendszerezését a legtöbb cég eleinte házilagos módszerekkel oldja meg, ahogyan azonban az adatbázis bővül, elérkezik az idő, amikor minden vállalkozásnak érdemes CRM (Customer Relationship Management) rendszerre szert tennie.

tovább

Számos kis cég szeretne ismertebbé válni, a televíziós hirdetési lehetőségek, illetve a magazinok hasábjai azonban legtöbb kkv számára túlságosan drágák. Összegyűjtöttük azokat az ingyenes reklámlehetőségeket, amelyek segítségével vállalkozásunkat hatékonyan népszerűsíthetjük annak működési környezetében.

tovább

Egyéni vállalkozóként kezdte a rendkívül eredményes kaposvári Marázplast- és Mega-Papír 2004 Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Maráz Ferenc, akivel a két cég sikerének történetéről beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Mikor, milyen céllal jött létre a két cég?

Maráz Ferenc: A Marázplast Kft. 1995-ben indult. Mielőtt a céget megalapítottam, hasonló területen dolgoztam, úgy vélekedtem azonban, hogy az elképzeléseimet egy saját vállalkozás keretében tudom a legjobban megvalósítani. Eleinte egyéni vállalkozó voltam és a céget egy egészen apró, mindössze 10 négyzetméteres alapterületű helyiségben üzemeltettem. A Marázplast története tehát garázscégként indult, mivel azonban ezekben az időkben csak kiszállítással foglalkoztunk, egyáltalán nem jelentett problémát, hogy a bolt kis alapterületű helyiségben működött.

A Marázplast – amely 1997-ben egyszemélyes kft.-vé alakult –, mára húsz főt foglalkoztató nagykereskedelmi hálózattá bővült, elsősorban török, olasz és szerb cégek termékeit forgalmazzuk. A Megapapírt, később, 2004-ben alapítottam. A papír-írószer kereskedelem eleinte a Marázplaston keresztül működött, később azonban úgy döntöttem, új céget indítok.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekkel szembesültek az első időkben, és hogyan jutottak túl ezeken?

M.F.: A Marázplast alapításakor a vállalkozók kisebb népszerűségnek örvendtek, mint manapság. A kezdeti nehéz időkön a lelkesedés és a lendület segített át bennünket. Úgy vélem, amikor vállalkozóként nehéz időket élünk, fontos hogy ne álljunk meg, hanem menjünk tovább! Egy hasonlattal szeretném szemléltetni ezt a gondolatot: amikor az ember egy felhő alatt áll, tovább kell mennie, ellenkező esetben a felhő a feje felett marad.

A papír-írószer piacra nem volt könnyű betörnünk. Többek között ezért is specializálódtunk cégellátásra. Termékpalettánkba az olyan ismert és keresett márkákat is beillesztettük, mint a Herlitz vagy az IKO.

Haszonkulcs.hu: Hogyan sikerült a cégnek tovább növekednie? Hogyan építették ki a kereskedelmi hálózatukat?

M.F.: A cég sikerének titka jelentős mértékben az értékesítési stratégiánknak köszönhető. Úgy vélem, nem feltétlenül az ár vagy az értékesítési feltételek a legfontosabbak, az üzlet sikere sokkal inkább a személyes kapcsolatokon, az értékesítőkbe helyezett bizalom mértékén múlik.

A kereskedelmi hálózatot a nulláról kellett felépítenünk. A mi esetünkben az értékesítési folyamat úgy működik, hogy üzletkötők felkeresik a cégeket és felveszik a rendeléseket, amit aztán kiszállítunk. A szállítási költség azonban akkor sem jelenhet meg az árakban, ha az üzemanyagárak magasak. Természetesen számunkra az az ideális, ha egyazon területen belül tudunk minél több nagykereskedéssel üzleti kapcsolatot kialakítani.

Haszonkulcs.hu: Hogyan tesznek szert piaci előnyre a versenytársakkal szemben?

M.F.: Ügyfeleink általában értékelik, hogy cégeink választéka rendkívül széles. Úgy vélem azonban, hogy a siker elsősorban a személyes kapcsolatokon múlik – márpedig ezen a területen üzletkötőink rendkívül felkészültek és eredményesek.

Haszonkulcs.hu: Mit érdemes tudni a cég partnereiről?

M.F.: Cégünk partnerei egyrészt az ország bármely pontján működő nagykereskedések, másrészt a dél-dunántúli kiskereskedések. Fontos az is, hogy a szakosodott üzletkötők segítségével – akik felmérik az igényeket – ma már cégreszabott termékcsomagokkal keressük meg az üzleteket.

Haszonkulcs.hu: Exporttevékenységet folytat a Marázplast, illetve a Mega-Papír 2004 Kft.?

M.F.: Minimális exporttevékenységet folytatunk, ennek elsődleges oka az, hogy a kintlévőségek érvényesítése külföldön még nehezebb.

Haszonkulcs.hu: Mekkorára nőtt a cég az idők során?

M.F.: Egyéni vállalkozóként kezdtem, mára a Marázplastnál húsz, a Megapapírnál pedig nyolc alkalmazottat foglalkoztatok. Emellett alkalmi munkásokat is foglalkoztatunk, amikor erre igény merül fel.

Haszonkulcs.hu: Változott-e a cég vásárlóközönsége az idők során?

M.F.: Korábban a dél-dunántúli régióban számos kis cég a horvát, szerb és szlovén bevásárlóturisták számára szolgáltatott. Manapság a városi értékesítés kevésbé jellemző, mivel a nagyobb településeken élők elsősorban a hipermarketekben vásárolnak. A mi célcsoportunk az olyan kisvárosok és falvak, ahol a multik nem nyitottak üzletet.

Haszonkulcs.hu: Hogyan tartják életben a vásárlói érdeklődést?

M.F.: Cégreszabott támogatásokat biztosítunk, képzéseket, vevőtalálkozókat szervezünk, ahol az ügyfeleink megismerhetik és megvásárolhatják legújabb termékeinket.

Haszonkulcs.hu: Milyen tervei vannak az elkövetkezendő évekre?

M.F.: Olyan stratégiát alkalmazunk, amely hosszú távon is fenntartható fejlődést eredményez. A cél a hosszú távú sikeres működés, illetve a növekedés.

Haszonkulcs.hu: Elégedettek a jogszabályi környezettel, illetve a pályázati feltételekkel?

M.F.: Úgy vélem, a vállalkozások számára elérhető támogatások alapvetően jók, az egyes szegmensek – például a kereskedelmi szegmens – támogatottságán azonban szükséges volna javítani.

Haszonkulcs.hu: Miért szeretnek a Citivel bankolni, és milyen pénzügyi termékeket vesznek igénybe?

M.F.: Azért szeretünk a Citivel bankolni, mert a feltételek rendkívül kedvezőek, illetve azért, mert az idők folyamán jól működő személyes kapcsolat alakult ki. Amikor hitelfelvételre került sor, a Citibank bizalmat szavazott cégünknek, amit oly módon fogunk viszonozni, hogy az új cégek számláját is ennél a pénzintézetnél nyitjuk majd.

tovább

1983 óta folytat vállalkozói tevékenységet Nagy Lajos, az MKB Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Az egykori sátorgyár-igazgató ma sátor- és fitneszgépgyártással foglalkozó céget vezet. Arról, mennyiben volt más vállalkozni akkor, illetve mennyiben más most, Nagy Lajossal beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Mikor, milyen céllal jött létre a cég?

Nagy Lajos: A cég története messzire nyúlik vissza. 1983-ig egy sátorgyár igazgatója voltam, ezt követően vállalkozóként hajóvitorlákat gyártottam. Balatontextil nevű cégem, amely 1988-tól működött, 49 százalékban német tulajdonú vállalkozás volt. A Balatontextil 1991-ig bérelt helyiségben működött, ekkorra felépítettünk Tabon egy új, korszerű sátorgyárat. 1993-ra a régi állami sátorgyár csődbe ment, amelyet adósságaival együtt azonnal megvásároltam. Döntésemet személyes okok is motiválták– ebből a gyárból ugyanis szakmai alkalmatlanságra hivatkozva bocsátottak el korábban.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekkel szembesültek a működés első éveiben?

N. L.: Az újonnan megvásárolt gyár irányítását, amely akkoriban veszteségesen működött, át kellett szervezni. A legnagyobb problémát a fölösleges, nem termelő, alkalmazotti létszám okozta, ezért a kezdeti időkben harminc munkavállalótól kellett megválnunk. Veszteséges volt a német és francia export is, az exporttevékenységet ugyanis akkoriban külkereskedelmi cégeken keresztül bonyolították, akik nem feltétlenül a magyar fél érdekeit képviselték.

Komoly problémát jelentett az is, hogy bár cégünk folyamatosan exporttevékenységet folytatott – akkoriban a devizakitermelő cégek sem kaptak hitelt –, nem jutottunk devizahitelhez. Ezt a problémát később sikeresen leküzdöttük, és az adósságokon sikerült túljutnunk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan sikerült a cégnek tovább növekednie? Hogyan építették ki a kereskedelmi hálózatukat?

N. L.: 1998-ban megvásároltuk a KAPOSGÉP Vállalat telephelyén működő, felszámolás alatt álló, fitneszgépeket gyártó SFR Kft-t. Annak, hogy a cég csődbe ment, elsősorban az volt az oka, hogy az üzemeltetők nem tisztességes szándékkal működtették a céget. Amint megvásároltam a vállalatot, az első és legfontosabb feladatunk a német partnerrel történő kapcsolat rendezése volt.

Haszonkulcs.hu: Hogyan tesznek szert piaci előnyre a versenytársakkal szemben?

N. L.: Magas minőségű terméket kínálunk kedvező árakon. Az elmúlt három év rendkívül nehéz volt, azonban mind cégünk, mind pedig vevőink sikeresen átvészelték a recessziót. A fitneszgép-gyártás esetében piaci előnyre elsősorban a versenytársainkénál modernebb termékekkel voltunk képesek szert tenni.

Az egyik legfontosabb fejlesztésünk az elektronikus fitneszgép. Ezek az új berendezések eddig elsősorban mozgásrehabilitációs klinikákon működtek, azonban egészséges emberek számára is használhatóak, hiszen folyamatosan ellenőrzik, mérik az edzéseken végzett munkát, a fizikai erőállapot javulását.

Haszonkulcs.hu: Mekkorára nőtt a cég az idők során?

N. L.: A cég 2000 és 2002 között volt a legnagyobb: ezekben az években évi 1.7 milliárd forintos exporttevékenységet végzett. Elsősorban sátrakat gyártottunk, amelyeket nemzetközi szervezetek vásároltak. Megrendelőink számára fontos volt, hogy rövid határidőre magas minőségű árut gyártsunk, ehhez azonban – természetesen dupla munkabér ellenében – az alkalmazottakat egyes esetekben napi nyolc óránál hosszabb munkaidőben voltam kénytelen dolgoztatni. A Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség azonban ellehetetlenítette tevékenységünket – annak ellenére, hogy a dupla munkabér ellenében az alkalmazottak önként vállalták a túlórát. A zaklatás és a bírságolások miatt 2003-ban óriási, 1.2 milliárdos „piaclemondásra” kényszerültünk.

A cég második időszaka ekkor kezdődött, a munkát kisebb létszámmal folytattuk. Az utóbbi három évet sikeresen túléltük, sőt, idén érezhető a fellendülés.

Haszonkulcs.hu: Hogyan tartják életben a megrendelői érdeklődést?

N. L.: Mindig vannak új érdeklődések, azonban az óvatosság az üzleti életben is fontos, hiszen sok a rossz szándékú megkeresés. Cégünk megrendelőivel, üzleti kapcsolataink már több mint 10 évesek, megrendeléseket azonban csak akkor kapunk, ha termékeink korszerűek és versenyképesek.

Haszonkulcs.hu: Milyen tervei vannak az elkövetkezendő évekre?

N. L.: A fitneszgép-gyártás területén fokozottan fókuszálunk a fejlesztésekre. A két elektronikus gépcsalád mellett, amelyre – mind az európai, mind az Európán kívül cégek részéről – jelentős az érdeklődés, új területekre is koncentrálunk.

Az új tevékenység, a geotermikus kutak építése és fúrása, amely egyelőre az MKB Hungária Kft.-n keresztül zajlik, valószínűsíthető, hogy hamarosan új cégen keresztül folyik majd. Az alternatív energia, úgy vélem, fontos téma – saját szabadalmunk lényege, hogy a hőenergia kinyerése a mély termálkutakból termálvíz kitermelés nélkül történik – ezért foglalkozik vele cégünk is, hiszen ez a jövő egyik fontos megújuló energiája.

Haszonkulcs.hu: Miért szeretnek a Citivel bankolni, és milyen pénzügyi termékeket vesznek igénybe?

N. L.: Az erős forint a jelentős exporttevékenység miatt nem kedvező számunkra. A nehezebb időszak átvészelésében nagy segítségünkre van a Citibank, amely pénzintézet rendkívül kedvező feltételeket kínál.

tovább

Sokat hallani manapság az offshore cégekről, mégis kevés megbízható információ áll az érdeklődők rendelkezésére arról, hogyan működnek az ilyen társaságok. A híresztelések mögött rejlő tényekről Ifj. dr. Csenterics Ferencet, a Csenterics Ügyvédi Iroda vezető jogászát kérdeztük.

Milyen előnyöket élvezhetnek az offshore státusú cégek?

Az offshore szó parttól távolit jelent. Olyan vállalkozásra használjuk, amely a bejegyzése szerinti országban nem végez gazdasági tevékenységet. Az ilyen cégekre a bejegyzés helye szerinti állam adójogszabályait kell alkalmazni, amely állam – figyelemmel arra, hogy a területén az adott cég gazdasági tevékenységet nem végez – jelentős kedvezményeket tud adni ezen társaságoknak.

A kedvezmények elsősorban az adó mértékében, illetve az adminisztrációs terhek vonatkozásában vannak. Az adó mértékét évi fix adómértékben, vagy pedig a bevétel alacsony százalékában határozzák meg. Offshore cégeket sokan azért is alapítanak, mert ilyen esetekben a cégnyilvántartásban nem kell feltüntetni a vállalkozás valódi tulajdonosának személyét.

Az offshore cégek alapításának a célja általában az adóoptimalizálás, valamint az anonim tulajdonlás biztosítása. Az offshore cégalapítás egyébként gyakori holdingvállalatok esetén is. A vagyonosodási vizsgálatok magyarországi elterjedésekor szintén jelentős offshore cégalapítási hullám volt tapasztalható: ebben az esetben sokan olyan struktúrát alakítottak ki, amelyben az offshore cég tulajdonolt bizonyos vagyontárgyakat, az offshore tulajdonosai azonban nem voltak a cégnyilvántartásból megállapíthatóak – így vagyonosodási vizsgálat sem indulhatott ellenük. Offshore céget alapítani kifejezetten egyszerű, hiszen az „adóparadicsomok” többek között a gördülékeny ügyintézéssel próbálják országukat még vonzóbbá tenni.

Hogyan történik a cégalapítás?

Az offshore cégben való részesedésszerzés egy „polccég” – már létező cég – átvételével vagy pedig egy új cég alapításával történik. Az új cég alapítása hosszabb időt – általában 2-5 hét – vesz igénybe, azonban olcsóbb, mint a már létező cég átvétele, amely gyorsabban – akár napokon belül – lehetséges.

Az offshore cégekkel a hatóságok hosszú ideig nem akartak, illetve nem tudtak mit kezdeni, az utóbbi években azonban egyre inkább előtérbe került az ilyen cégek vizsgálata iránti igény. Az igény megjelenését egyrészt a tényleges működés helye szerinti ország adóbevételeinek növelése, másrészt az anonimitás eltörlése indokolta.

Minden offshore cég adókerülés céljából működik?

Keskeny a mezsgye a törvényes, illetve az illegális működés között, az adójogszabályokban ugyanis létezik a „nem rendeltetésszerű joggyakorlás” elve, amelybe az olyan szerződés – vagy más jogügylet – megkötése tartozik, amelynek célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések, kötelezettségek megkerülése. Ez a szabály – ami gyakorlatilag egy „gumiszabály” –, sok olyan megállapodásra ráhúzható, amelynek valamely részese egy offshore vállalkozás. Holdingtársaságok esetén azonban ennek a bizonyítása nem ilyen egyszerű – különösen akkor, ha a holdingot tulajdonló társaságnak nem csupán egy postafiókja létezik a bejegyzés országában.

Az offshore társaságok valódi tulajdonosait az ezen vállalkozásokat kezelő társaságok nyilvántartják, és bizonyos esetekben a vizsgálódó hatóságoknak meg is nevezik. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a vizsgálódás nem adócsalás, hanem pénzmosás gyanújával történik: a pénzmosás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményekhez ugyanis valamennyi, a nemzetközi üzleti életben részes állam csatlakozott.

Magyarországon az offshore elleni küzdelem egyik eleme a 2008 év vége óta létező „adóamnesztia”, amely szerint, aki hazahozza az offshore-ba menekített jövedelmét, az 10 százalékos adóteher megfizetése mellett legalizálhatja a jövedelmet, mivel ezt követően az adóhatóság ennek a forrását nem vizsgálhatja. Ennek időpontját 2010 októberéről a közelmúltban 2011 áprilisára tervezték módosítani. Olyan rendelkezéseket is elfogadtak, amelyek értelmében az offshore cégben, azonban Magyarországon keletkezett nyereséget a magyar adószabályoknak megfelelően kell leadózni.

Olyan híreket is hallani, amely szerint az állami tendereken, pályázatokon való indulás során kifejezetten hátrányos, ha egy cég tulajdonosai között offshore vállalkozás is van.

Mely országok biztosítanak ilyen lehetőségeket?

Offshore céget alapítani sok helyen lehet, az EU-n belül is van olyan államok, például Ciprus, amelyek gyakorlatilag offshore vállalkozásoknak adnak otthont. Ciprusban az adóteher magasabb – az egységes adó 10 százalék –, mint általában az adóparadicsomokban, ezt az országot azonban az EU-n belüli elhelyezkedése teszi sokak számára vonzóvá. Málta is egyre kedveltebb célpont, elsősorban a holdingtársaságok számára; Liechtenstein mint offshore állam pedig régebb óta ismert, mind az offshore cégek, mind pedig a „diszkrét” bankszámlavezetés lehetőségei iránt érdeklődők körében.

Offshore vállalkozást a Brit Virgin-szigeteken, Belize-ben, a Seychelle-szigeteken, Mauritiuson, Panamában, az Egyesült Államok több tagállamában, és Szlovákiában is lehet alapítani. Az alapítási költségek hozzávetőleg 1000 eurótól 5-6000 euróig terjednek, a fenntartási költségek pedig éves szinten az alapítási díjak fele és kétharmada között mozognak.

tovább

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány. Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget. Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetője szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erősítése lendíthet a legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésében. (Sajtóinformáció)

A magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az állam arra kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepéből, így mind a gazdasági növekedés biztosítása, mind az egyén boldogulása egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állampolgárok által önerőből megteremtett keretekre és forrásokra. 

„Mindez hosszú távú társadalmi-gazdasági folyamatok eredménye, de a változást az utóbbi évek gazdasági válsága jelentősen felgyorsította” – vázolja Takács Krisztián. „Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak.”

Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás

A FIVOSZ tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerőpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.

A tőkehiány probléma, de a pszichés gátakat sokkal nehezebb áttörni

Másodszor, a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.

A FIVOSZ pontosan azért rendezi meg idén is, immár negyedik alkalommal a Fiatal Vállalkozók Hetét November 14-20. között, hogy az ország gazdasági utánpótlás-nevelésében kulcseseménynek számító országos konferenciasorozattal fiatalok széles rétegeit segítse hiteles információkkal és ihletet, önbizalmat adjon nekik, felvonultatva az ország legelismertebb vállalkozóit és szakembereit, akik személyesen osztják meg tapasztalataikat a jövő reménységeivel.

Takács Krisztián, aki kisvállalkozásból lett sikeres alternatív távközlési cége, a tőzsdei aspiráns BTel irányításában szerzett tapasztalatait előadóként rendszeresen megosztja a FIVOSZ rendezvényein, számos hasonló példával találkozott.

„A forráshiány nagyon erős érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelőtt feladják, hogy az anyagi kérdések felmerülnének” – véli Takács. „Ezért annyira fontos a FIVOSZ tapasztaltabb tagjainak hozzájárulása, mind a motiváció, mind a gyakorlati útmutatás terén. A célunk, hogy a fiatalok higgyék és érezzék: Magyarországon igenis lehet sikeres, növekvő, átláthatóan és felelősséggel irányított vállalkozást építeni”.

A vállalkozó kedv erősíthető

A vállalkozó kedv növelésére a példaképek bemutatása és a sikeres hazai gyakorlatok elterjesztése mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik. „Éppen ezért van szükség olyan sikeres életutak bemutatására, mint amilyet Krisztián is magáénak tudhat” – mondta Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke, aki maga is fiatal vállalkozó.

Az új vállalkozói kultúrát meghonosító és megerősítő szervezetek, mint a FIVOSZ, és vele a piaci szereplők, mint üzleti mentorok támogatása a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepet kap a jövő fiatal vállalkozóinak motiválásában és kinevelésében. A hazánkban rendelkezésre álló tudás megosztását, illetve a tapasztalatcserét a FIVOSZ speciális eszköz-és feltételrendszer biztosításával, valamint az említett Fiatal Vállalkozók Hete keretében is igyekszik segíteni. A tagság széles köre, a hazai és nemzetközi rendezvények, a képzések és felsőoktatási együttműködések révén útjukra indított kezdeményezések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozó kedv akadályai elgördüljenek a fiatalok útjából.

tovább

2011. december 31-ig lehet pályázni a komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára elnevezésű kiírásra, amelynek célja a cégek különféle belső fejlesztéseinek támogatása. A pályázat részleteiről Kiss Ágnessel, az RC Consulting tanácsadójával beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: A pályázat keretében igényelhető támogatás összege minimum 15 millió forint, és a támogatás mértéke is meglehetősen alacsony, 35 százalékos: mennyiben szűkítik ezek a feltételek a pályázók körét?

Kiss Ágnes: A jelen kiírás esetében a pályázóknak valóban sok feltételnek kell megfelelniük, igaz, a pályázati feltételek 2004-2005 óta egyre szigorúbbak. Komoly előnye azonban ennek a pályázatnak az, hogy sokféle típusú költség elszámolható: többek között eszközfejlesztés, ingatlanfejlesztés, sőt, licenszvásárlás is. A legtöbb hasonló pályázat esetében a feltételek sokkal kötöttebbek.

A szigorítás célja a munkahelyteremtés, vagyis az, hogy az csak olyan cégek pályázzanak, akik valóban új munkahelyeket fognak teremteni és fenntartani. A mikrovállalkozások elsősorban családi vállalkozások, ezért a munkahelyteremtésben korlátozott mértékben tudnak részt venni.

A támogatási intenzitás, előfordul – például a Közép-Magyarország Régión kívül található térségekben megvalósuló, elsősorban a mikrovállalkozások számára előírt pályázatok esetében –, hogy csakugyan 50 százalékos.

Ez a pályázat vidéki környezetben működő középvállalkozások számára ideális, amelyek növekedést terveznek a közeljövőben, hiszen a pályázati feltételek között szerepel bizonyos számú munkahely létrehozása és minimum három éven keresztül történő fenntartása is. Az is fontos, hogy a pályázó cég magyar tulajdonú legyen, hiszen számos vállalkozás, amely az egyéb pályázati feltételeknek megfelel, a külföldi anyacég miatt nem pályázat.

Az is pontatlan információ, hogy valamennyi esetben megítélik a 35 százalékos intenzitást, hiszen ennek mértéke projektenként változik. A projekten belül is természetesen léteznek „belső arányok”, amelyek értelmében a támogatási összeg felhasználható.
Fontos, hogy a beadást megelőzően érdemes alaposan átgondolni a cég elkövetkezendő két éves működésének idejére tervezett fejlesztéseket, és munkaerő-felvételt. Azt tanácsolom tehát, hogy a cégek ne a prompt igényekből induljanak ki, hanem az elkövetkezendő időszakban szükségessé váló fejlesztéseket vegyék alapul.

Haszonkulcs.hu: A pályázati kiírás esetében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések…

K. Á.: Fontos szem előtt tartani, hogy a pályázatoknak az Új Széchenyi Tervből ismert kitörési pontokhoz kell igazodniuk. Ez az első lépés, hiszen egy pályázat csak akkor képes nyerni, ha az alapcélt teljesíti: a projektek szükségességét meg kell tudni indokolni. Az a cég, amely az Új Széchenyi Tervben ismertetett kitörési pontokhoz nem kapcsolódó fejlesztéseket tervez, csekély eséllyel indul a támogatásokért.

Amikor egy cég az RC Consultinghoz fordul, az első lépés mindig az, hogy megtudakoljuk, a vállalkozás milyen fejlesztéseket tervez az elkövetkezendő évekre. A fejlesztési elképzelés ismeretében keresünk alkalmas pályázatot, és nem fordítva. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az elnyerhető összeg ismeretében alakítják ki a projektet. Úgy vélem, ez helytelen megközelítés, és az „ügyeskedők” tapasztalataink szerint úgysem képesek teljesíteni a kiírásban szereplő szigorú feltételeket.

(folyt. köv.)

tovább

Ahhoz, hogy a magyarországi gépipar meg tudja tartani pozícióját, s hogy esélye legyen azon még javítani is, korszerű technológiákra van szüksége, mégpedig most. Azoknak a cégeknek van esélyük a túlélésre, sőt, a növekedésre, amelyek képesek és készek áldozni erre. Akadályt jelent azonban az alulfinanszírozottság, a nehezen hozzáférhető banki hitel, s az, hogy a pályázati rendszer nem honorálja a technológiaváltást. Ezzel együtt is vannak pozitív példák – a közelmúltban hozta be az első, high-tech lézervágó gépet Magyarországra a Gordiusz Alfa Kft. (Sajtóinformáció)

Ugyan a gépipar egyike azon kevés ipari ágazatoknak Magyarországon, amelyek a válság évei alatt is összességében növelni tudták potenciáljukat, ám a szektor szereplői közül leginkább azok tudtak előbbre lépni, amelyek készek és képesek voltak áldozni technológiai fejlődésre, fejlesztésre. Erre persze nem csak a válság idején van szükség – ezt vallja Szegő Róbert, a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője. Cége üzletfilozófiájának kiváló példájaként, az országban elsőként telepített meg egy olyan technológiát, amely hármas célt szolgál: a mai egyik legkorszerűbb technológiát honosítja meg idehaza, költséghatékonyabbá teszi a termelést, s egyben a jövőre is gondolva, segít átállni a környezet tudatos termelésre.

A Gordiusz Alfa Kft., amely a fémipari szerszámgépek hazai elismert – és 2008 óta kizárólagos – forgalmazója a Salvagnini lemezmegmunkáló gépeknek, most az olasz cégtől szerezte be és szállíttatta le annak az abszolút high-tech technológiát képviselő Fiber lézervágó gépét. Idehaza elsőként a Varinox Kft. döntött a Salvagnini Fiber Lx3 beszerzése mellett, s messze nem bánta meg. Ezt Varga Erika, ügyvezető igazgató azzal magyarázza, hogy „a gép vágási sebessége akár nyolcszorosa is lehet a hazánkban nagy számban működő hagyományos CO2 lézerekéhez képest, így termelési kapacitásban a piac élvonalába lépünk a berendezés üzembe helyezésével”. A Kft. egyébként éppen ma mutatja be a lézervágót egy olyan szakmai nap keretében, amelyen más újdonságával is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Az ilyen beruházások elengedhetetlenek ahhoz – vallja Szegő Róbert –, hogy egy (gépipari) cég a mai helyzetben talpon tudjon maradni. Ugyanis előre kell menekülni: más szóval, a kivezető út, a fejlődés záloga a technológiai fejlesztés, új technológiai beruházások. Számos érv szól emellett, s az egyik fontos szempont, hogy ilyen beruházások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy olyan exportmegrendeléseket tudjon egy cég szerezni, amelyek révén még a bizonytalan gazdasági helyzetben is képes a növekedésre. Ugyanis a nagyvállalatok igyekeznek áttolni az új technológiához szükséges beruházásokat a beszállítóikra, s amelyik beszállító erre áldoz, azt növekvő megrendelésekkel díjazzák. Messze nem elhanyagolható szempont az sem – sorolja az ilyen fejlesztések pozitív hatásait az ügyvezető igazgató –, hogy általuk egy cég diverzifikálni tudja termelési palettáját, azaz több iparágból szerezhet beszállítói megrendelést.

Ráadásul a megrendeléseket, azaz a termelést költséghatékonyan lehet megoldani az új technológiát képviselő ilyen gépeknek, berendezéseknek köszönhetően. A most Magyarországra behozott Salvagnini Fiber Lx3 kiemelkedően energia-hatékonyan dolgozik, 50-60 százalékkal fogyaszt kevesebb energiát, mint a régebbi típusú, hasonló feladatokat ellátó gépek – vonja meg a mérleget Szegő Róbert. Ez pedig a jövő érdekeit is szolgálja, hiszen környezettudatos technológiát lehet általa meghonosítani.

Ebből is látszik, hogy a Salvagnini Fiber Lx3 és a hasonlóan high-techet képviselő berendezések, gépek beszerzése elemi érdeke a gépipari cégeknek – hangoztatja a Gordiusz Alfa Kft. ügyvezetője, hozzátéve: nincs más megoldás, mint az ilyenfajta előremenekülés. Kiváltképpen a mai éles versenyhelyzetben, amikor cégek sora szűnik meg, részben, mert a kisebbek, elmaradott technológiát használó, alulfinanszírozott vállalkozások kénytelenek lehúzni a rolót, illetve felvásárlások célpontjává válnak. A gépiparban sok a vállalat-összeolvadás is – aminek az oka, hogy egy-egy kisebb cég képtelen finanszírozni a szükséges technológia-váltást. Egy ilyen gép ugyanis akár félmillió euróba is belekerülhet – mutat rá.

A piactisztulás persze elkerülhetetlen, de nem olyan mértékben, mint tapasztalható – véli. Ambivalens ugyanis, hogy egy iparágban csak 1000-1200 cég működik, miközben az újak, a feltörekvők lemorzsolódása évi húsz százalékra tehető. Pedig ezek között is vannak olyan cégek, amelyek életképesek lettek volna, de nem tudtak talpon maradni. A többi között amiatt, mert 300 millió forint alatti éves árbevétellel nemigen kap hitelt egy vállalkozás technológiaújításra. Így csak magas rezsiköltségi technológiával tud termeli, ami „lassú halálhoz” vezet(het).

A pályázatok nagyon döcögnek, nem csak a kifizetések, de még a kiírások is – sorolja a finanszírozással összefüggő anomáliákat a cégvezető. További problémát okoz, hogy ha ki is írják a pályázatokat, s meg is születnek a döntések, s még a pénzt is utalják – ezekkel nem preferálják a technológiai megújítást. A korszerűtlen és korszerű technológiák beszerzését ugyanis egyformán támogatják – esetünkben egy hagyományos, „elavult” lézervágóhoz pontosan olyan támogatást lehet csak elnyerni, mint a Salvagnini Fiber L3x lézervágóhoz. Ez pedig rögzíti az elavult (s éppen ezért olcsóbb, kisebb áldozatok árán) beszerezhető technológiát, ami rontja a gépipar versenyképességét, kevesebb megrendelést eredményez, s cégek tönkretételében csapódik le – vázolja az ok-okozati összefüggéseket a szakértő. Aki a megoldást abban látja, hogy a pályázati források elosztásánál kapjanak prioritást a korszerű technológiai beruházások, miként a hitelezésnél is legyen ez szempont.

tovább

Ma, az online álláskeresés korszakában sokkal kedvezőbb lehetőségek állnak a munkáltatók rendelkezésére, mint korábban. Az utóbbi években ezért a portálok egyre több új funkciót ajánlva igyekeznek elnyerni a hirdetők bizalmát.

Egyszerűbb regisztráció 

A legtöbb kkv vezető számára ismerős az a helyzetet, amikor a hirdetést feladó személy az állásközvetítő portálok soklépcsős regisztrációs rendszerében próbál eligazodni. A jelentős mennyiségű adat feltöltése rendkívül időigényes, ráadásul több rendszer – tervezési hibából kifolyólag – nagyon körülményesen navigálható.

Átláthatóbb kategóriák 

A legtöbb állásportál többek között azért is nehezen használható, mert nem léteznek szabadon választható munkakörök, ezért a hirdetést feladónak a meglévő kategóriákból kell választania. Fontos lenne, hogy valamennyi portál lehetővé tegye, hogy a hirdetésben szereplő munkakör szabadon meghatározható legyen. 

Visszajelzési lehetőség 

Különleges extra szolgáltatás – amelynek köszönhetően a portálok jelentős piaci előnyre tehetnek szert –, a cégek számára valamilyen visszajelzési lehetőség biztosítása. Ilyen rendszerek több szakmai oldalon elérhetőek, a nagyobb állásportálok azonban egyelőre nem alkalmazzák őket.

A visszajelzési rendszer úgy működik, hogy azon dolgozókat, akik az állásportálon található hirdetés alapján nyerték el a megbízást, a hirdetést feladó cég 3 hónap elteltével értékel. A visszajelzések az oldalon regisztrált cégek számára elérhetőek, így a megbízható, magas minőségű munkát végző jelölt a későbbiekben több eséllyel pályázik az újabb állásokra.

Saját hirdetési sablonok, kapcsolat közösségi oldalakkal 

Saját hirdetési sablonok szerencsére már számos oldalon választhatóak. Az ilyen funkciók lényege az, hogy az álláskeresők megnézhetik cégünk bemutatkozó anyagát, a munkavégzés helyét ábrázoló fényképeket, esetleg videofelvételeket is. Erre elsősorban a hiányszakmák területén mutatkozik igény, érdemes azonban bármely hirdetés esetében alkalmazni. Célszerű tetszetős professzionális felvételeket készíteni a cég telephelyéről, illetve a vállalati rendezvényekről, hiszen a legtöbb munkavállaló számára a kellemes környezet fontos szempont. 

Érdekes újítás volna az is, ha az állásportálok lehetőséget biztosítanának arra, hogy mind a cégek, mind a jelentkezők Facebook, Linkedin, esetleg Twitter profilja elérhetővé váljon. 

Chat az álláskeresővel? 

Mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról egyre komolyabb igény mutatkozik arra, hogy az cégek és az álláskeresők valós időben kommunikálhassanak egymással. Az ilyen chatelés természetesen nem helyettesíti az állásinterjút, az előzetesen felmerülő kérdéseket azonban sokkal hatékonyabban meg lehet oldani ilyen módon, mint akár telefonon, akár e-mailben. Az alkalmazásnak köszönhetően tehát a cégek számára elérhetővé válnak az álláskeresők kérdései is, sőt, amennyiben nekünk adódik valamilyen fontos kérdésünk, valós időben feltehetjük a kiválasztott jelentkezőknek.

tovább

1200 hazai kis- és középvállalkozás vett részt a MAMASZ legfrissebb felmérésében, amelynek keretében a kkv-k marketing döntéshozóit kérdezték. A felmérésről Miklovicz Norberttel, a MAMASZ szakértőjével beszélgettünk.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Továbbra is a cégvezetők kezében összpontosul a kkv-k marketingje (I.rész)

Mi fogja jellemezni a cégek marketingstratégiáját 2011-ben?

A megkérdezett vállalkozások 73 százaléka 2011-ben az új piacok felkutatását tűzi ki célul. 55 százalékuk többet fog foglalkozni a meglévő ügyfeleivel, 52 százalékuk pedig a termékfejlesztésre fektet majd komolyabb hangsúlyt. Bizakodásra ad okot, hogy mindössze a válaszadók 5 százaléka fogja csökkenteni a marketingkiadásait.

Mennyit költenek a kkv-k marketingre?

A 2010-es évben nőtt azon válaszadók száma, akik bevételük 15 százalékánál többet költenek marketingre. A 2009-es alacsonyabb 7 százalék, a tavalyi év 9 százalékához képest, a válság hatásával indokolható.

Magas – 58 százalékos – azonban idén is azon cégek aránya, amelyek bevételük 5 százalékánál kevesebbet költenek marketingre. Igaz, ez az arány is csökkenést mutat a tavalyi év 64 százalékos eredményéhez képest. 21-ről 25 százalékra nőtt az 5 és 10 százalék közötti, és 8-ról 7 százalékra csökkent a 10 és 15 % közötti költést tervező cégek aránya.

Hogyan értékelik a cégek tavalyi teljesítményüket?

A válaszadók többsége 2010-es marketingtevékenységét közepesnek értékelte. (A felmérésben részt vevők 1-től 10-es skálán pontoztak.) A cégek 6 százaléka adott 9-es, illetve 10-es osztályzatot, igaz a válaszadók mindössze 7 százaléka értékelte 1-esre, illetve 2-esre cége tavalyi marketingtevékenységét. A legtöbben 3 és 8 közötti osztályzatot adtak – ezen tartományban az osztályzatok nagyjából egyenlően oszlottak meg.

Végeznek-e a kkv-k tudatos kutatást a marketingtevékenység előtt?

A felmérésben részt vevők 49 százaléka eddig, a marketingtevékenység megkezdése előtt, nem végzett marketingkutatást. Érdekesség azonban, hogy a válaszadók 43 százaléka saját kutatást végez, illetve hogy mindössze 3 százalék az, aki piackutató céggel, vagy azok felméréseiből dolgozik.

Miklovicz Norbert szerint annak, hogy ilyen kevesen fordulnak piackutató cégekhez elsősorban az az oka, hogy a cégek egyelőre nem értik teljes mértékben a marketingkutatás fontosságát. Az okok között szerepel az is, hogy a felméréseket végző szolgáltatók nem készítenek kkv-k számára is megfizethető csomagokat. 

Fontos, hogy a cégek megértsék, hosszú távon nem célravezető – a tervezési lépéseket kihagyva – azonnal kivitelezni a hirdetést. A szakértő szerint ahhoz, hogy a marketingtevékenység megkezdése előtt még több kkv végezzen kutatást, a szolgáltatóknak és a marketingszakértőknek fel kell hívniuk a cégek figyelmét arra, hogy a fogyasztók vásárlási szokásainak ismerete miért elengedhetetlen. Egyes felmérések szempontjából az is hatékony megoldásnak bizonyulhat, ha a cégek a saját honlapjukon elhelyezett kérdőívek segítségével – hiszen saját ügyfeleik a legrelevánsabb célközönség – végeznek marketingkutatásokat.

tovább