Borravaló – mit kíván a magyar borász?

A magyar szőlő-és bortermelők egy csoportja kidolgozta a Borászok 12 pontját. A javaslattal támogatni kívánják az ország jelenlegi és jövőbeli kormányát Magyarország szőlészetének és borászatának sikeressé tételében. A javaslat támogatói olyan neves borászok, mint Gere Tamás és Zsolt, Pók Tamás, Légli Ottó, vagy Demeter Csaba.

A javaslat elkészítésének apropója az volt, hogy a borászok felismerték, a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt a magyar borban rejlő lehetőségeknek csupán a töredékét aknázták ki, viszont félő, hogy az ágazatra nehezedő bürokrácia negatív hatása hamarosan érezhető lesz. A kezdeményezés célja az, hogy a bortermelés közösségépítő szerepe, illetve Magyarország borkultúrája fennmaradjon.

Demeter Csabával, a Demeter Pincészet tulajdonosával beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan lehetne javítani a magyar bor ismertségét külföldön?

D.Cs.: Az alapprobléma az, hogy a külföldi vásárlók nem bíznak a magyar borokban. Image építésre, illetve intenzívebb marketingtevékenységre volna szükség, mert a magyar borok valóban nagyon jók. Ennek kapcsán számos ötletünk van, többön már dolgozunk is. Nálam például a napokban lengyel újságírók vendégeskednek, akik a magyar borokról készítenek beszámolót. A cél mindenképpen az, hogy a külföldi sajtó írjon rólunk. Jó ötletnek tartom azt is, hogy egy ideig bevezető áron kínáljuk a hazai borokat külföldön – ez természetesen befektetést igényel a magyar borászok részéről, amire úgy érzem, mindenképpen van hajlandóság.

Haszonkulcs.hu: Miért isznak sokan alacsony minőségű külföldi borokat a jó minőségű magyar italok helyett?

D.Cs.: Mert nem rendelkeznek elég tapasztalattal borfogyasztás terén, ezért még nem érzik a különbséget.

Haszonkulcs.hu: Hogyan lehetne népszerűsíteni borkultúránkat?

D.Cs.: Foglakozni kellene a borkultúra oktatásával, mert a nagyobb városokban, ahol nincsen szőlő-és bortermelés, a fiatalok csak 18 éves koruk után találkoznak borral – és akkor is kétséges, hogy milyen minőségűvel.

Haszonkulcs.hu: Elégedettek-e a jogszabályi környezettel?

D.Cs.: Egyszerűsíteni kéne a szabályozásokat. Nem a szigorú szabályokat kifogásoljuk, hanem az olyanokat, amelyek túlbonyolítják a munkánkat.

Haszonkulcs.hu: Mire gondol pontosan?

D.Cs.: A mezőgazdasági alkalmi munkavállalás egyszerűsítésére többek között. Régebben reggel beragasztottuk a bélyeget a kiskönyvbe, és aztán máris kezdődhetett a munka. Ma azonban minden munkavállalóval minden nap ki kell töltetnünk egy hosszú űrlapot – ez nagyon sok időt vesz igénybe.

Haszonkulcs.hu: A pályázatokkal elégedettek?

D.Cs.: Több pályázatra volna szükség a borászati technológiák modernizálását illetően. Sok hazai termelő öreg hordókkal, öreg tartályokkal, öreg présekkel és régi traktorokkal dolgozik.

Fontos a támogatások igénylésének egyszerűsítése is. Régebben a bortermelő megvette a hordót, bevitte a számlát az APEH-ba – és a támogatást máris folyósították. Ma olyan bonyolultak a feltételek, hogy a kisebb termelők egyáltalán nem tudnak pályázni.

Haszonkulcs.hu: Milyen hatással volt a válság a magyar borászatra?

D.Cs.: Az állandó akciók gyakorlatilag lefelezték a borok árát. A válság óta csak nagyon kis – kb. 10 százalékos – árréssel dolgozunk.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb tennivalók?

D.Cs.: Nincs elég pénz a borászatokban, ezért nem tudunk a marketinggel közösségi szinten foglalkozni. Összefogások vannak, de nincsen se kapacitás, se pénz, se elegendő idő a marketingre.

Haszonkulcs.hu: Milyen más sürgető célokat fogalmaz meg a Borászok 12 pontja, az eddig elhangzottakon kívül?

D.Cs.: Nagyon fontosnak tartjuk a szőlő- és bortermelő települések építészetének különleges felügyeletét. Eger leghosszabb pincesora mellett például működési engedélyt kapott egy autókereskedés. Ebben a kérdésben mindenképpen azonnali változásra van szükség.