Tanácsok a legnagyobbak jogászától

Dr. Antall Györggyel, a Réti, Antall és Madl Landwell Magyarország vezető jogászával sokakat érintő cégjogi kérdésekről beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Az elmúlt hónapokban jelentősen változott a fizetésképtelenség szabályozása, ennek kapcsán ön hogyan látja a vállalkozások helyzetét vevői és eladói szempontból?

Dr. Antall György: Az elmúlt hónapokban a fizetésképtelenség szabályozása nem változott jelentős mértékben, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: a „Csődtörvény”) azonban jelentős reformon esett át 2009 szeptemberében. A legfontosabb változás a csődeljáráshoz kapcsolódó fizetési moratórium elrendeléséhez kapcsolódik: az új szabályok értelmében a bíróság formális feltételek teljesülése esetén is elrendeli a fizetési moratóriumot, és nincs szükség a hitelezők egyetértésére.

A felszámolási eljárással kapcsolatban a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozóan került lényeges újítás a törvénybe. A Csődtörvény korábban is szabályozta a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőinek felelősségét, amennyiben ügyvezetési feladataikat a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőző három évben nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látták el. 2009 szeptemberében került be az a szabály a Csődtörvénybe, amely szerint a vezető tisztségviselők Csődtörvény szerinti felelősségének vizsgálata során a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, amennyiben a vezető tisztségviselő nem tett eleget az adós gazdálkodó szervezet beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Haszonkulcs.hu: A közelmúltban változtak a követelésekhez kapcsolódó jogérvényesítés szabályai. Milyen lehetőségeket és veszélyeket tartogatnak az újdonságok a vállalkozások számára?

Dr. A.Gy.: A követelésekhez kapcsolódó jogérvényesítés vonatkozásában a fizetési meghagyásos eljárás szabályai módosultak jelentősebb mértékben az utóbbi időben. A módosítások gördülékenyebbé tették a követelések fizetési meghagyásos eljárás keretében történő érvényesítését. Az új szabályok ugyanis a közjegyzői kar hatáskörébe utalták a fizetési meghagyásos eljárások lebonyolítását, amelynek hatására gyorsabbá vált a követelések behajthatósága: a kérelem benyújtását követően a közjegyzők a formai feltételek fennállása esetén pár nap alatt kibocsátják a fizetési meghagyást szemben a hónapokig nyúló bírósági ügyintézéssel. Másrészt pedig lehetővé vált a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus úton történő lebonyolítása, amely szintén gyorsítja az igényérvényesítést.

A piaci résztvevők részéről komoly igény merült fel arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások egymás közti pereire vonatkozó speciális szabályok megalkotásával gördülékenyebbé váljon a vállalkozások egymással szembeni igényérvényesítése is. A jogalkotó ennek megfelelően módosította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, azonban az új szabályok hatályba léptetését a legutóbbi alkalommal egy évvel elhalasztotta, így azok csak 2011. júliusától lesznek alkalmazhatóak. Az új szabályok szerint a vállalkozások egymás közti pereiben teljes egészében elektronikussá fog válni a bíróság és a felek közötti kommunikáció, valamint a módosítás gyors és hatékony nyilatkozattételre fogja kötelezni a feleket. Az új szabályok hatására várhatóan jelentősen fog gyorsulni a vállalkozások egymással szembeni igényérvényesítése, azonban az új szabályok alkalmazása a jogi képviselők részéről komoly felkészültséget és precizitást fog igényelni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan változott a vezető tisztségviselők pénzügyi és büntetőjogi felelőssége az utóbbi időben? Milyen eltérések vannak a főbb társasági formák tekintetében?

Dr. A.Gy.: A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok az utóbbi időben nem változtak jelentős mértékben, utoljára a társasági törvény 2006-os reformjához kapcsolódóan történt jelentős változás. Az elmúlt tizenöt évben az volt az általános tendencia, hogy a vezető tisztségviselőkre fokozatosan egyre nagyobb felelősséget telepített a jogalkotó, és egyre több felelősségi alakzat törte át azt az általános felelősségi szabályt, amely szerint a vezető tisztségviselő által okozott károkért harmadik személyek irányába a társaság felel, és a vezető tisztségviselőkkel szemben csak a társaság léphet fel kártérítési igénnyel. Ennek megfelelően lehetővé vált a vezető tisztségviselők büntetőjogi és szabálysértési felelősségre vonása, a cégbíróság bírságolási jogkörét a jogalkotó kiterjesztette a vezető tisztségviselőkre is, valamint az is lehetővé vált, hogy a kártérítési igényekkel fellépő harmadik személyekkel szemben bizonyos esetekben ne a társaság, hanem közvetlenül a vezető tisztségviselő legyen köteles helyt állni.

Az általános felelősségi alakzat áttörése vonatkozásában az elmúlt évek legjelentősebb újítása a vezető tisztségviselő felszámolási eljáráshoz kapcsolódó felelősségének bevezetése volt, amely abban az esetben állapítható meg, ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőző három évben nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el (ld. 1. pont). Ebben az esetben a hitelezőkkel szemben közvetlenül a vezető tisztségviselő köteles helytállni és nem a társaság. Ahogy fentebb utaltunk rá, 2009 szeptemberében lépett hatályba az a szabály, amely szerint a vezető tisztségviselők Csődtörvény szerinti felelősségének vizsgálata során a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, amennyiben a vezető tisztségviselő nem tett eleget az adós gazdálkodó szervezet beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A vezető tisztségviselő Csődtörvény szerinti felelősségéhez kapcsolódóan egyelőre nem alakult ki bírói gyakorlat.

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok valamennyi vezető tisztségviselőre kiterjednek az általuk vezetett vállalkozás társasági formájától függetlenül. Ennek megfelelően bt., kft., zrt., stb. vezető tisztségviselője egyaránt felelősségre vonható valamennyi (kártérítési, büntetőjogi, csődjogi, stb.) felelősségi forma alapján.

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségek állnak egy cég rendelkezésére, ha a teljesítést követően a megrendelő „időhiányra hivatkozva” hetekig, hónapokig nem küldi el a teljesítési igazolást? Teljesítési igazolás hiányában mit tehet a szolgáltatást végző cég?

Dr. A.Gy.: Amennyiben a felek közötti szerződés alapján a számla kibocsátásának előfeltétele a teljesítési igazolás kiállítása, akkor a szolgáltatást végző cég csak peres úton követelheti a megrendelőtől a teljesítési igazolás kiállítását. A bíróság ugyanis ítéletével pótolhatja a megrendelő teljesítés igazolására irányuló jognyilatkozatát.

Ha azonban a felek közötti szerződés a számla kibocsátásához nem követeli meg a teljesítési igazolás kiállítását, akkor a szolgáltatást végző cég teljesítési igazolás hiányában is jogosult kibocsátani a számlát. Amennyiben a megrendelő a számla kibocsátását követően a számlában feltüntetett összeget a törvényes határidőn belül nem egyenlíti ki, és nem vitatja, akkor a számla kibocsátója a megrendelővel szemben felszámolási eljárást vagy más behajtási eljárást (pert, fizetési meghagyásos eljárást) kezdeményezhet.

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségek állnak azon cégek rendelkezésére, akik e-mailen kapott megrendelő alapján teljesítenek egy szolgáltatást, ám a későbbiekben – bár a teljesítés igazolása írásban megtörtént – a megrendelő „szerződés hiányában” nem fogadja be a számlát?

Dr. A.Gy.: A szerződéskötés főszabály szerint nincs írásbeliséghez kötve, így a fenti esetben is létrejön a szerződés, ha igazolható a felek szerződéskötésre irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Ennek alapján a felek követeléseket érvényesíthetnek egymással szemben, amennyiben a felek közötti e-mail-kommunikáció és más bizonyítási eszközök (pl. tanúvallomás) alapot adnak az igényérvényesítésre. Ebben az esetben a követelés peres úton vagy fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.

Haszonkulcs.hu: Milyen szabályok érvényesek az e-mailben történő kommunikációra – csak a céges e-mail címről küldött üzenet érvényes, vagy a megrendelő privát – esetleg a nevét nem is tartalmazó – e-mail címéről érkező üzenet is hivatalosnak minősül?

Az e-mail-ben történő kommunikációnak nincsenek részletes szabályai. A hatályos jogszabályok az e-mail-kommunikációt nem ismerik el teljes bizonyító erejű bizonyítási eszköznek, azonban egy esetleges jogvitában a bíróság a felek közötti, e-mail-ben folytatott levelezést a többi bizonyítási eszközre (pl. tanúvallomásra), és az eset egyéb körülményeire tekintettel a bizonyítási eljárás keretében értékelheti. Ilyen esetben nincs jelentősége annak, hogy a levelezés céges vagy privát e-mail-címről történt.

Haszonkulcs.hu: Mi történik akkor, ha a megrendelő – bár feltételezzük, hogy csak időhúzás céljából és annak érdekében, hogy pereskedni kényszerüljön a szolgáltató cég – apró szakmai kérdésekbe „köt bele”? Védi-e ilyenkor valamilyen jogszabály a beszállítót – vagy mivel teljesítési igazolás hiányában felszámolási kérelem nem adható be, a pereskedés az egyetlen lehetőség?

Dr. A.Gy.: Amennyiben a felek közötti szerződés szerint a számla kibocsátásának nem előfeltétele a teljesítési igazolás kiállítása, a teljesítési igazolás önmagában nem lesz előfeltétele a felszámolási kérelem benyújtásának sem. A Csődtörvény szerint ugyanis a bíróság abban az esetben állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Amennyiben tehát a kibocsátott számlát a megrendelő a törvényes határidőn belül elismeri vagy nem vitatja, a számla kibocsátója benyújthatja a felszámolási kérelmet.

Az „apró szakmai kérdések” tekintetében célszerű már a szerződésben előre szabályozni az észrevételek és kifogások tételének rendjét és határidejét. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a szakmai kérdésekre vonatkozó kifogások nem akadályozzák a fizetési meghagyásos eljárás, illetve a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a megrendelő a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor az ellentmondás folytán meginduló peres eljárásban a szakmai kérdésekre vonatkozó kifogásokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást kell lefolytatni.

Haszonkulcs.hu: Terveznek-e Magyarországon is a Small Claims Courtokhoz hasonló, alacsonyabb összegű követelések során felmerülő vitás kérdésekben illetékes intézményeket?

Dr. A.Gy.: Jelenleg a közjegyzői kar tölt be ilyen funkciót Magyarországon, ugyanis a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására a közjegyzők rendelkeznek hatáskörrel, és csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg.