Tudatos beavatkozással segíteni a kkv-kat?

Sok pénz van a rendszerben, mégis kevés jut belőle a kkv-knak. Tudatos beavatkozásra van szükség: nem elég az adócsökkentés, sem a támogatás, piacot kell teremteni! E nélkül mit sem ér a fejlesztés. – hangzott el a május 28-án rendezett Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI) konferencián.

Magyarországon mindenkinek elemi érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a még le nem hívott közel 7000 milliárd forint a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb módon kerüljön felhasználásra. A hazai helyzet még alaposabb ismeretének érdekében a MAPI ez év márciusában átfogó tanulmányt készített Újratervezés 2010 címmel. A tanulmányhoz a pályázatkészítő cég az uniós támogatások tárgyában célzott piackutatást végzett, amely során 10 régióközpont közel 200 vállalkozásának vezetőjét kérdezték tapasztalataikról. A május 28-ai konferencia apropója a tanulmány bemutatása volt, amely a készítők reményei szerint szélesebb körű társadalmi vitát vált majd ki. 

„Erősen bízunk abban, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájárulhattunk annak a történelmi esélynek a valóra váltásához, amit az Európai Unió által biztosított fejlesztési források hatékony felhasználása jelent hazánk gazdasági és társadalmi nyugatosodásának felgyorsításában.” – foglalta össze a MAPI szerepvállalását Essősy Zsombor. 

A kkv szektor a gazdaság motorja

A kkv-k élénkítése hiányzik a magyar gazdaságból, holott a szektorban 700 000 cég működik, és 3 millió ember dolgozik. Igaz, ennek a 700 000-nek alig 10%-a termelő vállalat. Gyakran hallani arról, hogy a multik munkahelyeket teremtenek, azonban arról nem készülnek statisztikák, hogy a tevékenységük következtében hány állás szűnik meg. „Bele kell nyúlni a gazdaság szerkezetébe, fel kell edzeni a kkv-kat, tőkét kell juttatni a kis, hazai cégeknek.” – mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a május 28-ai konferencián.

A megszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy tudatos piacépítésre van szükség a kis-és középvállalatok javára. „A kkv-kra ne arcnélküli, szegény rokonként, hanem a fejlesztéspolitika fontos szereplőiként tekintsünk.”– összegezte a célkitűzéseket dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A termelő ágazatok fejlesztésének támogatása szintén kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára. „Hangsúlyáthelyezésre van szükség nemzeti érdekek mentén, ki kell emelni a fontos szektorokat. A piaci folyamatokat pályára kell helyezni, és ha ez megtörtént, az állam kivonultat.” – vélekedett Krisán László. Elhangzott az is, hogy az elbírálás során fontos ügyelni arra is, hogy a területi és felhasználási korlátozások ne jelentsenek valós akadályokat a pályázatok szempontjából.

A kkv-k támogatásának azonban vannak időbeli korlátai is. Ha az elkövetkezendő három évben nem használjuk ki a lehetőségeinket, 2013 után a hazai kkv-knak a többi uniós vállalkozással is versenyezniük kell a források elnyeréséért. 

A jelenlegi szabályozás nem kedvez a kkv-knak 

2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Kulcsfontosságú azonban, hogy a pénzek eljussanak oda, ahol a legjelentősebb mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez. „Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül világosan megfogalmazott és a végrehajtásban is érvényesített prioritások mentén dinamizálni a fejlesztési források felhasználását, ezt a lehetőséget elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek.” – vélik a tanulmány készítői. 

A bonyolult pályázati feltételek azonban hátrányosan érintik a kkv-kat, a mikrovállalkozások számos pályázatból gyakorlatilag ki vannak zárva. De vajon miért alakult ki ez az átláthatatlan, hatékonysági mutatókkal nehezen leírható intézményi háló? A válasz a rosszul értelmezett intézményi logikában keresendő. 

Essősy Zsombor elmondta, többek között átláthatóbb pályázati feltételekkel lehetne segíteni a kkv-kat. „Miért csináljunk valamit bonyolultan, ha egyszerűen is lehet?” – vélekedett a MAPI vezérigazgatója. A konferencián közzétett tanulmányban szerepel a MAPI – az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (ÚMFT) vonatkozó – 4 dimenziós megújítási modellje, amely jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét és az uniós fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát, gyorsaságát. 

A pályázók mindössze 2% az, aki nem kap semmit 

A közelmúltban meglepően sokan nyertek pályázati pénzeket. A MAPI felméréséből kitűnik, hogy a megkérdezett cégek 74 %-a nyert mindegyik beadott pályázatával, illetve hogy azoknak a száma, akiknek egyetlenegy támogatási kérelme sem jár sikerrel, mindössze 2%.
Érdekesség, hogy a cégek 41 százaléka nem tudja, miért utasították el a pályázatát. A megkérdezettek 24%-a „egyéb” okokra hivatkozik, 8% úgy véli, a pályázatíró cég követett el hibát, 14% az elbírálás szakszerűtlenségét jelölte meg az elutasítás okaként, 22% pedig úgy látja, a téves projektelgondolás miatt nem nyert a pályázata.