Meghallgatásra talált a MAPI javaslata

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a júliusban közzétett Vitairat alapján a vállalkozásfejlesztésről szól. A Vitairat mindent – az egészségügyet, az otthonteremtést, a tudományt és a közlekedést – a vállalkozások szemszögéből közelít meg. Ez ugyan számos, a gazdasági realitásokból következő észérvvel magyarázható, mégis kellemes meglepetés a szegmens képviselői számára.

Természetesen, nem állítható, hogy a 2011 elejére várt ÚSZT elődje (ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv) deklaráltan „vállalkozás-ellenes” lett volna, hiszen több százmilliárd forintot szánt a KKV szektor kapacitásbővítő beruházásaira. Sajnos azonban a jó szándék kevésnek bizonyult, hiszen a piac mérete érdemben nem nőtt, a foglalkoztatottság és a beszállítói kapcsolatok száma csökkent, és – ami talán az egyik legfájóbb pont – a versenyképesség sem változott érdemben. Hogy mennyiben okolható ezért a gazdaságpolitikai stratégia hiánya, a túlbürokratizált pályázati rendszer, a rossz kommunikáció vagy a pályázóképes cégek – a válság hatására is – lanyha érdeklődése…? E kérdést most tegyük inkább félre.

Nézzünk bizakodva a jövőbe!

Mert másképp nem lehet, és mert a 200 oldalas Vitairat alapján egy biztos: a politika is a vállalkozásokban látja az előremenekülés egyetlen reális esélyét, s már az anyag első oldalán a vállalkozókat az állam „szövetségeseként” említi. A korábbi fejlesztési programokhoz képest az ÚSZT Vitairata a fejlesztési célokat is a vállalkozók valós szükséglete alapján igyekszik definiálni: meghaladva az új gép vagy eszköz beszerzésére összpontosító („pénzt öntünk a gazdaságba”) szemléletet, a „Hálót adj, ne halat!” elvére építve sokkal inkább az új piaci lehetőségek felkutatását és megragadását jelöli meg támogatandónak. Mindez üdvözlendő, és sokban emlékeztet a MAPI Zrt. által, 2010. májusában közzétett tanulmány, az „Újratervezés 2.0.1.0” koncepciójára.

Ugyanakkor nem elhanyagolandó, hogy a pályázati rendszer hatékonyságának másik nagy akadályát maguk a kiírások, az azokban megjelenő kritériumrendszer képezte. Az a bikkfanyelven megfogalmazott, súlyos kötelezettségeket előíró, bürokratikus dokumentáció, amin bizony számos, jobb sorsra érdemes vállalati projekt vérzett el. Pedig – az üzleti racionalitás világában – mindenki tudja, hogy „a csomagolás is számít”. Ha az állam még a közelgő határidő előtt hasznosítani akarja, (egy meghatározott körnek, de) „el akarja adni” az adott támogatást, akkor úgy kell azt a kiírást megfogalmazni, illetve olyan feltételeket kell benne támasztani, amit a „célcsoport” (a fejlődőképes magyar vállalkozó) megért és teljesíthetőnek fogad el.

Az elmúlt nyolc évben, sajnos, a MAPI azt tapasztalta, hogy sok – hazai és nemzetközi – cégvezető akár saját hátrányára is preferálja a zord, de számára kiszámítható pénzintézeti hitelkonstrukciókat. Pedig a banki segítséggel biztosított önrész kiegészítésére ott kelleti magát az a vonzó, 25-40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás…

Kabáthoz a gombot!

Az ÚSZT Vitairata alapján most úgy tűnik, meghallgatásra talál a MAPI azon javaslata, miszerint a támogatásokat a kedvezményezett vállalkozások igényei szerint, micro- és kis-, közép-, illetve nagyvállalati kondíciós csomagokban, testre szabott eljárásrendben kell elérhetővé tenni. Fontos, hogy a pályázó vállalkozást ne kényszerítse a pályázati rendszer fölösleges adminisztrációra, saját működési modelljének megerőszakolására vagy akár – a jelenlegi anomáliákból adódó – „ügyeskedésre”. A MAPI tanulmányának „Vállalkozásfejlesztés 2.0.1.0” fejezete szerint a forrásokat és eszközöket a cégek működési modelljéhez igazodva kell elérhetővé tenni.

A mikro- és kisvállalkozások alapvetően nem projektekben, hanem beszerzésekben gondolkodnak, s e logikához szabott pályázati kiírásokat igényelnek: a kisebb összegű, egyszerű „vásárlások” támogatása gyorsan, egy egyszerű – a MAPI által ki is dolgozott – „söralátét pályázat” formájában megoldható. E támogatások kockázata jelentős lehet ugyan, de az ÚSZT-ben is hivatkozott, Nemzeti Kisvállalkozás Fejlesztési Hálózat aktivizálásával ellenőrzésük, vagy akár előzetes vizsgálatuk is megoldható. Hatékony – a kockázati tényezőket csökkentő – fegyelmező erő lehet még az APEH bevonása az utólagos ellenőrzésekbe.

A középvállalatokat jellemző, kisebb projektek esetében már a cégadatok mellett a projekt vizsgálata is indokolt. A cég „jósága” ez esetben alapkövetelmény, de a projekt bemutatása, a vállalások, a majdani eredmények jelentősége is lényeges szerepet kell, játsszon a pályázat értékelésében. Fontos, hogy itt már nem egyszerű beszerzésről, hanem komplex projektekről beszélünk: egy több százmilliós eszköz beszerzése nem képzelhető el a telephely fejlesztése, a dolgozók képzése, az új termék piacra vitele, esetleges apróbb termék-, technológiai vagy eljárásbeli innovációk nélkül.

A nagyobb projekteknél a cég – esetenként nemzetközi nagyvállalat – értékelése gyakorlatilag feleslegesnek is tekinthető, legfeljebb hazai tevékenysége, hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez jelenthet releváns szempontot. Ezzel szemben maga a projekt, különös tekintettel annak jelentős térségi hatására, már alapos elemzés tárgya kell, hogy legyen. Az ilyen esetekben a MAPI szerint egy egyszerűbb megvalósíthatósági vizsgálat mellett, az elvárt eredmények részletes, számszerűsített rögzítése (és azok teljesülésének alapos ellenőrzése) a feladat.

A mellékelt táblázat a MAPI javaslatában szereplő, testre szabott támogatási eljárásokat ismerteti.

Nagyításhoz kattintson ide!

Az ÚSZT programjának MAPI által javasolt főbb eljárási jellemzői:

Intézményi környezet

A legjobb stratégia, a tökéletes programok és kiapadhatatlan támogatási forrás sem ér el eredményt, ha rossz hatásfokú az intézményrendszer működése. A MAPI tapasztalatai alapján az eljárásrendek egységes jogi szabályozása ellenére sajnos jelentős eltérések tapasztalhatók a pályázatok kiírása, értékelése, a szükséges dokumentáció és az eljárásrend vonatkozásában mind a mai napig.

Magyarországon a vállalkozások fejlesztését mintegy 30 állami szervezet „gondozza” lényegi koordináció nélkül. A kormányzat által elindított, intézményrendszeri koncentrációs intézkedések üdvözítő kezdetét jelezhetik egy régóta halogatott hatékonyságnövelő és költség-megtakarító folyamatnak. A 2010. nyara óta az MFB csoporthoz tartozó, alapvetően vállalkozás-fejlesztési szervezetek szinergikus átszervezése lehetőséget teremt egy új, egyablakos, KKV-kat segítő rendszer kialakítására.

(Sajtóinformáció)