Bács-Kiskun megye: fontos együttműködéseket kezdeményez a kamara

Bács-Kiskun megye az utóbbi 4-6 hónap során megtette az első lépéseket a válságból való kilábalás útján. A megye számos régiójában azonban még mindig magas a munkanélküliség és alacsony az egy főre jutó GDP. A felzárkózás, illetve a kapcsolatteremtés lehetőségeiről Gaál József kamaraelnökkel beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a rendszerváltás után a megye gazdaságát talpra állítani? 

G.J.: A megye gazdasága jelentősen átalakult a rendszerváltás óta. A multik közül több már a 90-es évek elején betelepült. A fékrendszereket gyártó Knorr-Bremse, illetve a gépgyártás területén működő Hilti volt az első, a többi cég, például az elektromechanikai alkatrészeket gyártó Phoenix Mecano később érkezett. Nem csak nagyvállalatok települtek be azonban, a közepes méretű családi cégek is szép számmal választották megyénket. 

Fontosnak tartom, hogy más besorolás alá essenek azon vállalatok, amelyek fejlett ipari-kereskedelmi kultúrát honosítanak meg és integrálódnak a térség gazdaságába – és akik partnerként működnek együtt a beszállítókkal, önkormányzatokkal –, mint az olyan kereskedő multik, amelyekről az elmúlt időszakban sok rossz hírt lehetett hallani és olvasni. Amíg az imént említett cégek munkahelyeket teremtenek, az utóbbi vállalatok áldásos hatásáról egyáltalán nem vagyok meggyőződve. 

Haszonkulcs.hu: Kecskemét az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban. Mi áll a gyors fejlődés hátterében?

G.J.: A sikerszéria számos tényező eredménye. A város gazdasági összetétele rendkívül szerencsés; lakossága folyamatosan növekszik, logisztikai helyzete rendkívül kedvező, oktatási hátterét pedig a változó igények ismeretében alakítjuk. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a kkv-kat? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a cégeket segíti? 

G.J.: A helyzet Bács-Kiskun megyében hasonló, mint az ország más régióiban: legjobban az építőipar és az autóipar szenvedte meg a válságot. A kamara kezdeményezésére létrejött egy összefogás, a Hírös Beszállítói Klaszter, amely a gépipar, illetve a műanyagipar területén működő cégeket igyekszik segíteni. A kezdeményezés jó fogadtatásban részesült, a kkv vezetők mellett a nagy cégek képviselői is részt vesznek a klaszter munkájában. Büszkék vagyunk a szintén a Kamara által kezdeményezett Hírös Képző Konzorcium létrejöttére is, amelynek célja a megyei szakképző iskolák és a Mercedes közötti oktatási együttműködés. Az autógyár és az oktatási intézmények közötti kapcsolat eredményeként kidolgozásra kerülnek azok a programok, amelyek a tanulókat felkészítik arra, hogy megfeleljenek a multik által támasztott elvárásoknak.

Haszonkulcs.hu: A megye lakosságának 10 százaléka él tanyasi területen. Milyen eszközökkel segíti a kamara a kistermelőket? 

G.J.: Az agrárium ugyan nem a mi területünk, kamaránk azonban két évvel ezelőtt indította a Helyi termék, helyi munkahely mottójú kezdeményezést. Célunk, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét: minden egyes elköltött forint munkahelyek sorsáról dönt. A magyar tulajdonú cégek termékei természetesen kiemelt figyelmet érdemelnek, fontos azonban szem előtt tartani, hogy a megyében működő termelő multik is munkahelyeket teremtenek. 

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségeket lát a falusi turizmusban? Mely terület fejlesztésére szükséges fókuszálni és miért? 

G.J.: Komoly lehetőséget látok a falusi turizmusban. A Szabadkai Kereskedelmi-és Iparkamarával közösen kamaránk is részt vett egy ebben a témában létrejött oktatási programon. A cél az, hogy olyan hatékonyan használjuk ki a lehetőségeket, mint azt az ausztriai falusi turizmusban érintettek teszik. Szem előtt kell tartani azonban a minőséget és azt, hogy nem elegendő falusi házakat bérbe adni, turistalátványosságokra is szükség van. 

A falusi turizmus számos munkahelyet teremthet, ezért fontosnak tartom, hogy adókedvezményekkel is támogassák a vállalkozó kedvű lakosokat.

(folyt. köv.)