A projektmenedzsment – s annak buktatói –, talán a legutolsó, amire a nyertes pályázó gondol, holott a nyerési értesítő kézhezvétele közel sem garancia arra, hogy a támogatási összeget le fogja tudni hívni az illető.

A nyertes pályázatok közel 70 százaléka súlyos csúszásokkal valósul meg, aminek egyrészt a gazdasági feltételek megromlása, másrészt a nem megfelelő pályázati projektmenedzsment az oka. A „nyerés” tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a támogatási összeg lehívásának, amely főleg a kevésbé tőkeerős vállaltok esetében kulcsfontosságú lehet. 

A 2007 és 2013 közötti időszak során elérhető 8000 milliárd forint támogatásból eddig 3500 milliárd értékben születtek nyertes pályázatok. A kiírók sok esetben olyannyira számítanak a formai, illetve projektmenedzsmentbeli hibákra, hogy a támogatási keretnél magasabb összegben „osztanak” támogatásokat. Megfontolandó információ, hogy az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy noha túl vagyunk a támogatási időszak felén, eddig a támogatási keretnek mindössze 14 százalékát tudták lehívni a nyertes pályázók. A kifizetések a legtöbb esetben cégösszeomlások miatt, a pályázók projektmenedzsmentbeli hibáiból, illetve a hazai túlbürokratizált pályázati rendszer akadályain hiúsultak meg.

A legtöbb hiba formai hiánypótlással javítható, azonban vannak olyan „bakik”, amelyek esetében a pályázat el sem jut az elbírálókig, hanem olvasatlanul elutasításra kerül. A kezdő pályázó cégvezetők többsége ezen formai követelmények betartását elrettentőnek tartja. A MAPI (Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt.) – az egyik legnagyobb hazai pályázatkészítő cég – vezérigazgatója, Essősy Zsombor lapunknak elmondta, a cég 98 százalékos sikerrátáját elsősorban annak köszönheti, hogy nem engedi el a Megbízó kezét a pályázat elbírálását követően, hanem tanácsadóként végigkíséri ügyfelét a projekt teljes életciklusán: az alapötletre épülő, életképes projekt megtervezésétől a pályázati projektmenedzsment lépésein át egészen a monitoring időszak lezártáig. 

A projektmenedzsment cég segítsége nélkül boldogulni próbáló cégvezetőt könnyen kétségbe ejtheti a több mint 80 formai kritérium, amelynek a pályázattal eleget kell tenni. A másik buktató a projekt időtartama: a kevéssé tőkeerős cégek nehezen birkóznak meg azzal, hogy a dedikált erőforrásokat gyakran rendkívül hosszú távra kell ütemezni. 

A MAPI vezetője elmondta, pályázati projektmenedzsment szolgáltatást azért érdemes igénybe venni, mert így a vonatkozó feladatok 80 százalékától mentesül a pályázó. Az adminisztratív pontosság mellett a MAPI a megfelelő formai kritériumok határidős teljesülését garantálja az ügyfeleknek, illetve proaktív, a problémamegoldásra összpontosító szaktanácsadóként közreműködik mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás időszakában. A MAPI sikerdíjas konstrukcióban dolgozik, így a projekt eredményességében mindkét fél – pályázó és tanácsadó – kiemelten érdekelt.

tovább

A sokoldalú felhasználási lehetőségek miatt a kereskedelemfinanszírozási megoldások egyre keresettebbek. A banki termékek szerepéről Árvay Andreával, a Citibank kereskedelemfinanszírozási vezetőjével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan látja a kereskedelemfinanszírozási banki termékek szerepét manapság a magyar gazdaságban, ezen belül a kkv ügyfelek életében? Melyek a legfontosabb kereskedelemfinanszírozási megoldások? Milyen hatással van, illetve volt a válság ezen finanszírozási termékekre?

Árvay Andrea: A kereskedelemfinanszírozás egy több terméket, termékcsaládot magában foglaló gyűjtőfogalom. Az, hogy pontosan mely termékek tartoznak ebbe a kategóriába, azt a bankok egyénileg definiálják, általában azonban ide értik az okmányos ügyleteket (akkreditívekeket, okmányos inkasszókat), bankgaranciákat, a különböző követelésfinanszírozási konstrukciókat (pl. faktoring), esetleg még egyéb strukturált ügyleteket is. A kereskedelemfinanszírozási termékek a finanszírozáson túl, fizetési, illetve különböző teljesítési kockázatok kezelésére, a vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, adminisztrációja egyszerűsítésére, a követelések beszedésének kiszervezésére is megoldást nyújtanak.

Ilyen sokoldalú felhasználási lehetőség mellett nem meglepő, hogy a kereskedelemfinanszírozási megoldások egyre keresettebbek. Ezen termékek keresletét növeli az a tény is, hogy a gazdasági-pénzügyi válság következtében a hagyományos hitelfelvételi lehetőségek szűkültek. A hagyományos forgóeszközhitelekhez való hozzájutás elsősorban az eleve tőkeszegényebb, tárgyi eszközökkel alig rendelkező kis- és közepes vállalkozások részére problémás, így számukra különösen nagy jelentőséggel bírnak az alternatív forgóeszköz finanszírozási lehetőségek, melyek a fentebb említettek szerint egyéb hasznos szolgáltatást is kínálnak számukra.

Haszonkulcs.hu: Mit érdemes eladóként és vevőként használni?

Á.A.: Eladóként nyilvánvalóan az egyik legfontosabb cél, hogy az eladó a vevővel kötött megállapodás szerinti határidőben hozzájusson a leszállított áru, illetve a teljesített szolgáltatás ellenértékéhez.

Attól függően, hogy a vevő, illetve annak pénzügyi helyzete mennyire ismert az eladó számára, különböző megoldásokra lehet szükség. Amennyiben új partnerről, kisebb cégről van szó, ráadásul export relációban történik a szállítás, úgy mindenképpen javasolt akkreditívet nyittatni a partnerrel, vagy fizetési garanciát kérni tőle legalább az első néhány szállításra vonatkozóan. Az akkreditív keretében a szállítást követően lehetőség van az egyébként halasztott fizetési esedékességű követelés finanszírozására is akkreditív leszámítolás formájában. Ilyen esetben a 30-60 napos vagy hosszabb lejáratú számlák finanszírozására nem is biztos, hogy van más lehetőség is, tekintettel arra, hogy a finanszírozó is a vevő bonitását vizsgálja, és ha arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő információ, vagy a kapott információ alapján a vevő kockázata magas, úgy ezek a követelések csak az eladó által rendelkezésre bocsátott biztosíték mellett lennének finanszírozhatóak.

Ha a partner egy jó bonitású multinacionális cég, vagy hazai nagyvállalat, akkor a 30-60 napos, vagy hosszabb lejáratú számlák faktoring formájában is finanszírozhatók, és jellemzően semmilyen egyéb biztosíték felajánlására nincs szükség az eladó részéről, mint magára a kereskedelmi számla által megtestesített követelésre. Az eladó által a finanszírozóra engedményezett követelést a pénzintézet akár visszkereset nélkül is megvásárolja, így az eladó gyakorlatilag az áru leszállítását, illetve a szolgáltatás teljesítését követően azonnal hozzájut a (bruttó) számla ellenértékének 70-100 %-ához.

Vevőként is több szempont érvényesítésében segíthetnek a kereskedelemfinanszírozási termékek. Van, amikor a versenyképesség biztosítása érdekében van arra szükség, hogy a vevő megfelelő garanciát adjon partnere számára a fizetés teljesítését illetően. Ezért számára is alkalmas megoldás lehet akár az akkreditív nyittatása vagy a bankgarancia kibocsáttatása a számlavezető bank által.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a nagy multinacionális vevők, hazai nagyvállalatok számára milyen fontos szempont a beszállítói szerződésekben előírt fizetési határidő, amely jellemzően eléri vagy egyre több esetben meghaladja a 60 napot. Legtöbbször azonban ezek a cégek is tisztában vannak azzal, hogy a fizetési feltételeket a beszállítók csak annyiban tudják vállalni, amennyiben a finanszírozás megoldott, ezért ma már ritkán fordul elő, hogy legalább azzal ne segítenék beszállítóikat finanszírozási szükségleteik megoldásában, hogy a követelések bankokra, faktorcégekre történő átruházásához (engedményezéséhez) hozzájárulnak, és azt sem formálisan sem informálisan nem tiltják. Ezáltal a beszállítók a követeléseik faktoráltatása útján biztosítani tudják a működésükhöz szükséges likviditást.

Ma már vannak olyan konstrukciók is, amelyek kifejezetten a vevő és a bank előzetes megállapodására alapozva, az általános piaci kondícióknál kedvezőbb feltételek mellett teszik lehetővé a halasztott fizetésű számlák finanszírozását. Ezek a megoldások jellemzően egy adott, jó bonitású vevő állandó, folyamatosan szerződésszerűen teljesítő beszállítói számára kínálnak akár 100 %-os finanszírozást, adott esetben visszkereset nélküli formában, kedvező kamatkondíciók mellett.

Haszonkulcs.hu: A Citibank kereskedelemfinanszírozási termékmegoldásait kiknek ajánlja elsősorban?

Á.A.: Bízom benne, hogy a fentiekből kiderül, a kereskedelemfinanszírozási konstrukciók minden ügyfélszegmens számára testreszabott kockázatkezelési, finanszírozási megoldást kínálnak. Legyen szó akár néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásról, vagy a világ tőzsdéin is jegyzett valódi nagyvállalatról, biztos, hogy működésüket még hatékonyabbá tudják tenni ezeknek a termékeknek a segítségével. Hozzásegítik a vállalkozásokat a versenyképességük megőrzéséhez, beszállító, illetve vevőpartnereikkel történő hosszú távú, kölcsönösen előnyös szállítási, illetve fizetési feltételek szerinti együttműködés kialakításához.

tovább

A nők Európa-szerte a potenciális vállalkozók egy jelentős csoportját képviselik, van azonban egy sor olyan konkrét akadály, amely miatt mégis alulreprezentáltak ezen a területen. Az Európai Bizottság egyik célja, hogy meghatározza és lebontsa ezeket az akadályokat, hogy több nő válassza a vállalkozói karriert.

A vállalkozók – akik vállalják a kockázatot és hajlandóak elköteleződni, hogy tulajdonképpen a nulláról indulva új üzletet teremtsenek vagy már egy létező sémához kapcsolódjanak – nincsenek elegen Európában – ez az Unió hitvallása.

tovább

Napjainkban nő az igény a garanciára, de az igénylések minősége viszont romlik. Irreális árbevétel növekedést terveznek, vagy teljesen új profilú tevékenységbe vágnának most bele. Nincs jó helyzetben az a cég, amely csak a támogatás igénybevételével tudna hatékonnyá válni.

A cégeknek jellemzően három eszközük van, hogy javítsanak pénzügyi rugalmasságukon. Egy, ha tehermentes ingatlant tudnak jelzálogosítani. Ez költségmentes megoldás, viszont később gondot jelenthet.

Bankgaranciát is lehet szerezni (ez gyakorlatilag a hitel), vagy egy garancia szervezet vállalását lehet igénybe venni. Az ezek közötti választást nehezíti, hogy a kis és közepes vállalkozások (kkv-k) a pénzügyek terén nagyon elmaradottak. Sokszor csak a könyvelőtől kérnek tanácsot, pedig a megfelelő fedezet kiválasztásában a pénzügyi vezetés tud jól dönteni. Ez utóbbi ritka jelenség a kkv-szektorban.

tovább

A kis- és középvállalati szektor egyre nagyobb hangsúlyt kap szinte valamennyi pénzintézet üzletpolitikájában. Ma már a kisebb vállalkozások is igényt tartanak a nagyvállalatokkal azonos színvonalú kiszolgálásra. A bankok éppen emiatt, felismerve a piaci igényeket, kiemelt figyelmet fordítanak erre a szegmensre.

Egyes pénzintézeteknél külön üzletág foglalkozik ezzel az ügyfélkörrel, amellyel hosszú távú partneri viszony kialakítására törekszik. A kkv-k esetében jelentősen eltérő méretű és igényű vállalatokról beszélünk: megtalálhatók itt néhány milliós éves árbevételű, induló vállalkozások és akár több milliárdos stabil cégek is, melyek más-más igényeket támasztanak a pénzintézetekkel szemben, ezek a különbségek pedig megkívánják a külön üzletágat.

tovább

A fizetési fegyelem lazulása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az okmányos fizetési módok: beszedési megbízás (inkasszó) és okmányos meghitelezés (akkreditív). Ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazzák széles körben.

A bankoknál külön osztály foglalkozik a kereskedelem-finanszírozási és okmányos ügyletekkel, ahol képzett szakemberek állnak a rendelkezésre.

Az okmányos meghitelezés (akkreditív), mint okmányos fizetési mód, a külkereskedelmi áruszállításokhoz kapcsolódik. Az exportőr és az importőr számára is biztosítékot nyújt, mivel a nyitó bank visszavonhatatlan fizetési köteletzettséget vállal arra, hogy amennyiben az akkreditív előírásainak megfelelő okmányok kerülnek benyújtásra, a fizetést teljesíteni fogja.

tovább

A hazai kkv-k többsége általában nem alkalmaz pénzügyes munkatársat, ezekkel a feladatokkal gyakran a könyvelőiket bízzák meg. Amikor az adott cégeknek finanszírozási igénye merül fel, automatikusan a számlavezető bankjukhoz fordulnak. Nem is gondolnak arra, hogy gyakran olcsóbb megoldás, ha független hitelközvetítő vagy finanszírozásszervező céget keresnek meg. Ráadásul akár hetekkel, sőt bizonyos esetekben hónapokkal is gyorsabb a folyamat.

A hitelközvetítők, finanszírozásszervezők az első pillanattól, vagyis az igényfelméréstől egészen a hitel folyósításáig jelen vannak és az adott bank speciális döntési mechanizmusához igazodva képesek előterjeszteni a kérelmeket. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által kínált, több száz vállalati konstrukció közül manapság csak hosszú utánajárással és megfelelő pénzügyi ismeretekkel van lehetőség segítség nélkül kiválasztani a számunkra legkedvezőbb vállalati hitelkonstrukciót.

Ezek a szakértők gyakorlatilag képesek bármekkora és bármilyen iparágban tevékenykedő vállalkozást kiszolgálni. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban az évi 500 millió forint feletti árbevételű cégek veszik igénybe a szolgáltatásaikat. A 10-15 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégeknek jellemzően már saját pénzügyesük van, és a bankok is gyakrabban keresik meg közvetlenül ezeket az ügyfeleket.

Sok kkv csak akkor jut el odáig, hogy közvetítő céget keres fel, amikor valami baj van a könyveivel, a cash-flow-jával, és már több hitelintézetnél is elutasították. Fontos tudni: a hitelközvetítők mozgásterét szűkíti, hogy a hitelközvetítő mindig csak azoknak a pénzügyi intézményeknek a konstrukcióit kínálhatja, amelyekkel aláírt megbízási szerződéses kapcsolatban áll. A jogszabályok szerinti ’A’ típusú ügynöknek nevezett csoport szélesebb felhatalmazást kap a bankoktól, a bank nevében és kockázatára tehet lépéseket, akár az ügyfelek pénzeit is kezelheti. Ezzel szemben a ’B’ típusú ügynökök nem vállalhatnak kötelezettségeket a finanszírozó bank nevében, nem vehetnek át az ügyfelektől hitelekhez kötődő pénzeket, szerepük pusztán a tanácsadás és a finanszírozás előkészítése.

Mi lehet ma a kkv-k számára az optimális megoldás?

A hitelközvetítők mellett a vállalati piacon az elmúlt években megjelentek a kifejezetten finanszírozásszervezésre szakosodott társaságok. A 2007-ben alakult siMentat Kft. tulajdonosai - Siba Ignác és Sepsi István - nem csak az ügyfelek konkrét hiteligényeihez keresnek megfelelő bankot.

„A siMentat Kft.-t 2007. elején azzal a céllal hoztuk létre, hogy a vállalati, szabályozói és banki oldalon megszerzett tudás és tapasztalat egyesítésével hozzásegítsük ügyfeleinket stratégiai céljainak eléréséhez; a hosszú távon is sikeres, jövedelmező működéshez; társaságuk értékének növeléséhez. Évtizedes, vezetőként megszerzett tapasztalatokkal rendelkezünk a magyarországi nagyvállalatok, bankok működését illetően. Megtanultunk gondolkodni mind a pénzpiaci szereplők, mind az államigazgatás, mind a reálgazdaság vállalati vezetőinek fejével. Felismerjük azokat a korlátokat, kihasználatlan lehetőségeket, amelyek meggátolják, hogy e szervezetek hatékonyabban, jövedelmezőbben működhessenek.” – mondta el Siba Ignác a siMentat Kft. ügyvezetője.

Elsőként banki kockázatelemzési eszközökkel átvilágítják az adott vállalkozást, majd javaslatot tesznek az alaptevékenységnek, a középtávú terveknek és a működési környezetnek leginkább megfelelő finanszírozási megoldásokra, potenciális finanszírozókra.

Az eredményeket rögzítő, a finanszírozók számára átadásra kerülő Finanszírozási koncepció összeállítása heteket, akár egy hónapot is igénybe vesz, de egyrészt jelentősen lerövidíti az ezt követő, finanszírozói döntési folyamatot, másrészt a cég tulajdonosa világos képet kap arról, hogyan látják a finanszírozók a társaságát. A pénzpiaci szereplőkkel folytatott tárgyalásokon az ügyfelet képviselő aktív résztvevőjeként megszűntetik a finanszírozó és az ügyfél közötti információs asszimetriát. Ez az ügyfél számára kedvezőbb, céljait jobban szolgáló finanszírozást, a finanszírozó számára előzetesen „szűrt” jó konstrukcióban finanszírozott ügyfelet és mindkét fél számára gyorsabb, gördülékenyebb lebonyolítást eredményez. 

A siMentat a potenciális finanszírozók megversenyeztetése során azok teljes körű szolgáltatására figyel. Ezzel elkerülhető az, amikor az alacsonyabb finanszírozási költségeket a bank a magasabb folyószámlaterhekben vagy devizaátváltási díjakban próbálja visszafizettetni.

„Társaságunk megalakulása óta mind ügyfélkapcsolataiban, mind belső működésében az alábbi 4 alapelvre épül: tulajdonosi szemlélet, őszinte kommunikáció, szakmai hozzáértés, etikus magatartás. Hisszük, hogy a fenti értékeknek nem csak hogy létjogosultságuk van a hazai, illetve az európai gazdasági életben, de nélkülözhetetlen pillérei a valódi értékteremtésnek.” – folytatta gondolatait Siba Ignác.

Az az általános tapasztalat, hogy a biztosítási közvetítőktől eltérően a hitelügynökök szerepe a finanszírozási szerződés megkötésekor, az összeg folyósításakor véget ér. Vannak azonban, akik továbbra is tartják a kapcsolatot az ügyfeleikkel és megpróbálnak segíteni. Az általános vezetési tanácsadással is foglalkozó siMentat ügyfelei a tapasztalatok szerint gyakran igénylik az utólagos kapcsolattartást is.

Drága vagy nem drága?

A hitelközvetítők a sajtó felé gyakran csak szűkszavúan nyilatkoznak a munkájuk fejében elszámolt díjazásról. Az általános gyakorlat szerint a megbízó ügyfél a finanszírozás sikeres megtörténte (banki folyósítás) után az elfogadott kölcsönösszeg 2–4 százalékának megfelelő sikerdíjat fizet. (Megjegyezzük, az ügynökcégek általában a hitelintézettől is kapnak az ügylet után fix jutalékot). Egy ügyfél által fizetendő sikerdíj pontos mértéke általában előre nem behatárolt. Befolyásolhatják a megbízó kkv jellemzői és az ügylet nagysága is. Sok hitelintézet a közvetített partnerek volumenétől függően sávos ösztönzési jutalékrendszert is alkalmaz az ügynökei számára kkv finanszírozások esetében. Ez tehát klasszikus értelemben azt jelenti, hogy minél több ügyfelet hoz a közvetítő cég, annál magasabb jutaléksávba kerül. Nagyobb ügyleteknél viszont mindig az határozza meg a közvetítő díját, hogy a bank számára mennyire lehet jövedelmező az adott szerződés.

Állandó vita tárgya – mennyire lehet független egy közvetítő cég?

A két oldalról befolyó jutalék ellenére is hangoztatják a közvetítő cégek a függetlenségüket. Az ügynökök elsősorban az ügyfeleket képviselik, nekik keresik a legkedvezőbb terméket, márpedig elégedetlen megbízókkal maguk sem tudnának piacon maradni. A siMentat ezt a helyzetet megpróbálja még egyértelműbbé tenni: a finanszírozás szervezési, tanácsadói munkáért kizárólag az ügyféltől kérnek megbízási díjat. „Így tudjuk megtartani pártatlanságunkat, ráadásul a hitelintézettől kapott ügynöki jutalékot is végső soron az ügyfél fizeti meg” – mondta el a siMentat ügyvezetője, Siba Ignác.

A válság kedvező hatása – fejlődő pénzügyi kultúra a kkv szektorban

Miközben a pénzügyi bizalmi index csökkent az előző évhez viszonyítva, a pénzügyi tájékozottságot értékelő mutató nőtt. Ez derült ki egy közelmúltban elvégzett felmérésből. A válság a cégvezetőket a pénzügyi jártasság növelésére sarkallta. A jelenlegi gazdasági körülmények erős motivációt jelentenek a pénzügyi tudásuk növelésére. A pozitív hatás máris érzékelhető: a kutatás eredményei szerint nőtt mind a cég pénzügyeivel, mind a pénzügyi ismeretszerzéssel töltött idő, aminek hatására nőtt a pénzügyi kultúrát mérő index is. A jelentős bizalomvesztést elszenvedett pénzügyi szektor most az információkra a korábbinál fogékonyabb ügyfelekkel kezdhet párbeszédet. Nagy lehetőség ez a pénzügyi szektor számára: aki a jövőben felvállalja az őszinte kommunikációt, az nyertesként kerülhet ki a válságból!

tovább

Rengeteg pénz áll hazánk rendelkezésére uniós forrásokból. A pályázatokra azonban még mindig kevesebben kíváncsiak, mint lehetne. Gyerekcipőben a magyar pályáztatás.

A forint árfolyam-ingadozásának függvényében közel 8000 milliárd forint áll rendelkezésére hazánknak 2007 és 2013 között, valamint még további két éven keresztül. Eddig 400 milliárd forintot fizettek ki, tehát 7600 milliárd forintnyi pénznek kell az elkövetkező hat és fél évben kikerülnie a magyar gazdaságba, ez 1170 milliárd forint évente. Ez az éves megtermelt GDP 5 százaléka – mondta el Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója.

tovább

A vállalkozások jelentős százalékában az elmúlt 5-10 év során érezhető volt egy olyan tendencia, hogy az adott cég fejlődése ’túlcsordult’ a vezetője képességein, aminek negatív kihatásai most a gazdasági válság közepette tökéletesen megmutatkoztak.

Mit mutat a jelenlegi helyzet? A kisebb cégek egyszerűen képtelenek mit kezdeni a válsággal. Általában kivárnak és mivel minden irányból ezt hallják, így ők is a költségcsökkentésre helyezik a hangsúlyt. A cégvezetők többsége egyszerűen CSAK a klasszikus megszorításokkal, a költségek lefaragásával próbál egyensúlyban maradni. Ha úgy látják ez kevés, következnek a leépítések, elbocsátások, harmadik lépcsőben pedig elhalasztásra kerülnek a beruházások. Eközben pedig elfelejtkeznek arról, hogy sokkal inkább az új piacok szerzése lehet az igazi megoldás. Ebben azonban a hazai kkv-k sajnos eddig sem jeleskedtek. Egyre kevesebben exportálnak, és úgy tűnik, többségüknek az innováció sem az erősségük.

Most 2010 elejére már az is jól kibontakozott, hogy az állami és uniós támogatások sem jutottak el nagyobb arányban azokhoz a kis- és középvállalkozásokhoz, amelyek még egyáltalán tudtak növekedni (mivel belőlük is egyre kevesebb van). Mindez pedig az ország gazdasági kilábalását nem fogja tudni előremozdítani. A tények magukért beszélnek, ebben a körben foglalkoztatják a hazai munkavállalók közel 40 %-át!

A közelmúltban olvashattunk több médiában is a Kkv Bizalmi Index elnevezésű felmérésről. A felmérést az 1 milliárd forint éves árbevétel alatti körben végezték el, 700 vállalkozást kérdeztek meg. A megkérdezettek 25 %-a elsőként a béreket és a juttatásokat csökkentette, minden ötödik vállalkozás csökkentette a munkaidőt. Szinte mindenki a költségcsökkentésre koncentrált, és nem az új utak keresésére. Ez a megközelítés azonban teljesen hibás. A problémák forrása ugyanis az, hogy a piacok omlottak össze, aminek egyenes következménye, hogy a cégek nem tudják értékesíteni az árut, szolgáltatást. A kkv-k többségénél eddig sem az volt a probléma, hogy túl magasak lettek volna a költségeik.

A meggondolatlan költségcsökkentés, faragás pedig hatalmas, visszafordíthatatlan problémát okozhat a vállalatoknál, elég ha csak olyan példát említünk meg, amikor egy tehetséges, kreatív dolgozójától válik meg a cégvezető, akit aztán később nem tud pótolni. A cégek a tapasztalatok szerint egyáltalán nem elemzik valamennyi költségüket, hogy megállapíthassák, hol van lehetőség megtakarításra, miközben a működőképesség fennmarad. Ehelyett inkább a legnagyobb költségelemből, az alkalmazotti bérköltségből faragnak le, s ezzel gyakran magukat lökik bele a gödörbe.

Cikkünkben arra próbáltuk megkeresni a választ, hogy mi állhat ezen problémák hátterében, ezért felkerestük a Boda & Partners Tanácsadó Kft.-t, hogy segítsenek az olvasók számára elemezni a jelenlegei hazai helyzetet ezen a téren, és adjanak az érintettek felé hasznos tanácsokat arra nézve, mi lehet ma a megoldás, hogy felszámoljuk ezt a problémakört?

Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az egyetem üzleti iskolájának igazgatója, a Boda & Partners Tanácsadó Kft. alapítója és ügyvezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Röviden hogy tudná jellemezni a mai magyar valóságot?

B.Gy.: A vállalatok többségénél egyszerűen nincs struktúraváltás, nincs fejlesztésre fókuszált kitörési kísérlet! Várják, hogy végre élénküljön a német és hazai felvevőpiac. Az elmúlt két évtizedben létrejött cégek többségében - amelyek a partner nagyvállalatok „farvizén”, velük együtt növekedtek - a vezetőknek nem volt pontos fogalmuk arról, mivel járhat egy válság. Így a kialakult helyzet feladatai többnyire felkészületlenül érte őket.

Ha nem a költségcsökkentés, akkor mi lehet a megfelelő út?

B.Gy.: A költség lefaragások helyett új módszerekkel, taktikával kellene ösztönözni az értékesítést, hogy nőjön az árbevétel. Most nem mehet el az idő hosszú ideig tartó stratégiaváltásokra, teljesen új piacok meghódítását, új termékek nulláról történő kifejlesztésére, és persze a piacon való bevezetésre, vagyis közismerten a tartós megoldásokra. Gyors eredményt az hozhat, ha a vállalkozás rugalmasan alkalmazkodik a vevők változó igényeihez. Most sokkal könnyebb aktív marketingmunkával elhódítani a vevőket a gyengélkedő konkurenciától. Emellett pedig már hab a tortán, ha a konkurencia szakképzett értékesítőit is át tudjuk csábítani, hiszen a tét nem kicsi, a saját cégünk túlélése.

Igaz az, hogy egy multinál dolgozó alkalmazott ma sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát, mint aki egy kkv-ban dolgozik?

B.Gy.: Míg sok nagyvállalatnál biztosabb a munkahely, de a megrendelések csökkenése miatt kevesebb a munka, a mikro- és kisvállalkozásoknál fordított a helyzet. Munka van, de az állás már korántsem biztos, mert feketébe megy át! Ezzel az adók és a járulékok csökkennek, így vonzóbb ajánlatot tud adni a megrendelőknek sok kis cég. A feketemunka azonban zsákutca: a megrendelő nagyobb társaság kontroll nélkül élhet az erőfölényével a legális gazdaságból kiszorult partnerrel szemben, amelynek a jövedelmezősége, hatékonysága emiatt tovább csökkenhet.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy a kkv-k többsége mégis inkább ezt az utat választja?

B.Gy.: A válasz nagyon egyszerű: a többségük vezetői képzettség nélküli családi vállalkozó. Komoly szakértelem híján elsősorban a napi hírekből táplálkoznak, s mivel szinte minden médiából ezt hallják, ők is ezt az utat követik, és nem a háttérben húzódó tényleges gazdasági folyamatok szerint mennek előre. Fontos itt megemlítenem, hogy a vállalkozók elég nagy százaléka ma kényszervállalkozó Magyarországon. Olyan piacon kell versenyezniük, ahol 250 ezer ember termeli a hazai GDP 60 %-át, a hazai export 80 %-át. Erre a piacra kilépni óriási feladat, kialakult egy alkalmazandó modell, fénykorát élik a színlelt szerződések, és az előbb említést tettem már a fekete munkáról is, szóval ebben a helyzetben nem könnyű elvárni a kkv-któl, hogy ezen a magatartásukon változtassanak.

Sokszor hallani, hogy egy vállalkozás túlnő, ’túlcsordul’ a vezetője képességen. Ez konkrétan hogy definálható?

B.Gy.: Egy induló vállalkozás fejlődése általában 3 szakaszban írható le. Az első szakasz a harmónia időszaka, amikor még minden ’tökéletes’. A második szakasz a centralizáció, végül a harmadik szakasz, amikor már általában túlcsordulásról beszélünk. Ennek árbevételben mért nagyságrendje erősen függ a tevékenység jellegétől, de hamar bekövetkezik és ez az a pont, amikor az egyéni virtus már nem elég, ahol az egyéni megoldások helyébe szervezetet kell állítani.

Tudjuk, hogy Ön komoly szerepet vállal az egyetemi képzésben is abban a tekintetben, hogy a vezetői gondolkodásmódban komoly szemléletváltozásra kerüljön sor Magyarországon. Van esély arra, hogy az életbe kikerült pályakezdők, vagy akik felnőtt oktatás keretében továbbképzik magukat, komolyan befolyással legyenek erre a problémára?

B.Gy.: Ma úgy ítélem meg, hogy a kkv-k megindulása szempontjából elég színvonalas a hazai egyetemi képzés, azonban szeretném előrebocsátani, hogy az egyetemről kikerülő személyeket zömében nem a hazai kkv-k szívják fel. Lehet, hogy most meg fog döbbenni azon amit mondok, de a végzett hallgatók alig 1-2 %-a gondolkodik pl. saját cégalapításban. A hazai gazdasági képzés évtizedek óta a sikergazdaságra épül, máig nincs válságmenedzsmentre épülő képzés a hazai oktatásban. Véleményem szerint a problémakör megoldása nem a vállalatvezetés megfiatalításában keresendő. A másik kör a felnőtt képzés. A mai magyar felnőtt oktatás 3 részre bontható. Vannak azok, akik egykorúak a nappali tagozatos egyetemistákkal, de nem tudnak a nappali oktatásban részt venni (mert pl. dolgoznak). A második csoport a 27 év körüli ún. későn érők, míg a 3. csoportba tartoznak az idősebbek, akik tovább szeretnének lépni. Az ő esetükben az tapasztalható, hogy kikerülnek az életbe, azt mondják, értik a problémát, de nem tudják azt megoldani. Vagyis hiába egy több éves egyetemi képzés, egy vállalkozás menedzsment és az alkalmazkodás a piaci viszonyokhoz az egy diplománál sokkal komplexebb tudást igénylő feladat, amihez további tanulásra van szükség.

Ok, értem, tehát akkor a kis- és középvállalatok jelenlegi cégvezetőinek, menedzsmentjének kellene megváltoznia?

B.Gy.: Valójában igen. Meg kell nézni, hogy reagáltak eddig is a válságra. Csak egy kisebb részük reagált megfelelően, és hozott helyes döntéseket, a többségük a mai napig kivár. Nincs meg bennük az önálló továbbképzésre való hajlandóság. Döntésképtelenek számos szituációban. Említettem korábban ezt a példát, hogy sokan kivárnak, mert pl. a német felvevőpiac is stagnál. Ha egy vállalat pl. napellenzők gyártásával foglalkozott egy német autógyár megrendelésére, és most áll a termelés emiatt, akkor a várakozás senkin nem fog segíteni, de ha képes ezt a helyzetet a vállalkozás gyorsan lereagálni, és az erőforrásait, a termelését más irányba terelni, úgy gyorsabban kilábalhat a válságból. Persze ehhez rugalmas szakmai háttérre is szükség van.

Mi a helyzet a kamarákkal? Ön hogy érzi, megfelelő támogatása van ma a hazai kkv-knak?

B.Gy.: A szektor magára maradt! Ezt ki kell mondani! Nincs kötelező kamarai tagság. Ha a kamarai tagságért fizetni kell, akkor nem fizetnek érte, inkább nem csatlakoznak. A kamaráknak kézbe kellene venniük a vezetői képzéseket, a képzések díjait vagy legalább annak egy jelentősebb részét át kéne vállalniuk. Ha a jövőben ezen a téren változás lenne, az minőségi javulást eredményezhetne a hazai vállalatvezetési stratégiákban.

Röviden összefoglalná, mivel foglalkozik az Önök cége?

B.Gy.: Szolgáltatási portfoliónk középpontjában a kontrollinggal, a változásmenedzsmenttel és az intellektuális tőke menedzsmentjével kapcsolatos tanácsadás és tréningek állnak. Szakértőink hatékony segítséget tudnak nyújtani a cégek vállalati stratégiájához illeszkedő tervezési és beszámolási rendszerek kialakításában, vagy működő rendszerek felülvizsgálatában. Felkészült tanácsadóink gyors és hatékony szakértői támogatást tudnak biztosítani a hazai kkv-k üzleti teljesítményének növeléséhez és működési hatékonyságának javításához. Munkatársaink nem csak tanácsadók, oktatók, hanem gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vezetők is. A kockázatmenedzsment gyakorlati alkalmazása során ugyanis fontos annak integrálása a vállalat kontrolling folyamataiba.

Az Önök cége kifejezetten a változás menedzsment területén sikeres. Önök hogy érzik, a vállalkozók kezdik végre felismerni, hogy egy outsourcing-gel sokkal hatékonyabbak lehetnének?

B.Gy.: Azt látjuk, hogy egyre több cég keres fel bennünket, és kérnek Tőlünk kontrolling tanácsokat. Sajnos azonban ma még Magyarországon az a tapasztalatunk, hogy az ilyen típusú munkák tanácsadói díját irreálisan magasnak tartják a cégvezetők. Úgy is mondhatnám, hamarabb vesz az adott cég egy új Volvo gépkocsit, mintsem hogy számításokat végezzenek arra, milyen hatékonyságot jelenthet cégük számára egy szakértő akár rövid, akár hosszabb távon.

Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a cégvezetők a szakértőkre fordítandó pénzt kidobott pénznek tartják?

B.Gy.: Elsősorban a gondolkodásmóddal magyarázható ez a jelenség, és ez nem csak kifejezetten a cégvezetők esetében áll fenn, ez egy általánosan rossz beidegződés, gyakran egy munkahelyen a könyvelő vagy a HR-es munkáját úgymond semmibe veszik azok, akik esetleg egy számítógép mellett ülve mondjuk programoznak napi 8 órában. Bizonyos szakmák mások szemében alulértékeltek, és ez az általános benyomás ráteszi a bélyegét a mi munkánkra is. Én a megoldást mindenképpen abban látom, hogy először a cégvezetőnek kell a gondolkodásmódban változnia. Meg kell értenie, hogy szükség van saját maga önképzésére, saját maga fejlesztésére, hiszen ez az út, a folyamatos tanulás visz el oda, hogy saját maga ébredjen rá a külső tanácsadó szükségességére, az outsourcing-re.

Egy mondatban összefoglalná az olvasók felé, hogy mi a helyes út a továbbfejlődés irányába?

B.Gy.: Igen, természetesen. Az első a tanulás, a második a fejlesztés. Azt hiszem ennél rövidebben nem lehet összefoglalni.

Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!

Számos gazdaságkutató úgy véli, hogy javulás a hazai gazdaságban csak a kis- és középvállalati szféra erősödésétől várható. Ráadásul e szektornak kiemelten fontos szerepe van a foglalkoztatásban. Az elmúlt évtizedben a kkv-ké volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely létszámot bővített. Egy új fejlesztés megvalósításához éppen a kisvállalati forma lehet a legkedvezőbb. A növekedés gátja pedig a vállalatvezetési ismeretek hiányában rejlik, ami miatt egy bizonyos szinten a vállalkozás maga ’túlcsordul’ vezetője képességein, csakúgy mint egy egyszerű kalkulátor, ha az adott feladatot már képtelen elvégezni. Fontos tehát, hogy a kkv szektorban a cégvezetők felismerjék két fontos dolog szükségességét. Az egyik a tanulás, elsajátítani azokat az ismereteket, amely a cégvezető számára megvilágítja az outsourcing szükségességét, és elvezet abba az irányba, amely a másik fontos tényező, ez pedig a fejlesztés. Ha megértjük ennek a két dolognak az összefüggését, akkor rá fogunk döbbenni arra, hogy a változás menedzsmentre fordított tőke, nem csupán pénzkidobás az ablakon, hanem többszörösen megtérül vállalatunk számára hosszú távon.

tovább

Szakértői vélemények szerint Magyarországon, továbbá Romániában, Bulgáriában és a Balti államokban is a bankrendszer legnagyobb problémáját a kritikusan gyengének mondható finanszírozási helyzet okozza. Az EU-n belül ugyanis a felsorolt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, továbbá az érintett országok fizetőeszközei jelentősen gyengültek a válság következtében. Egy laikus számára is egyértelmű ilyen esetben a végeredmény: 2008-ban és 2009-ben hihetetlen mértékben emelkedett azon hitelek aránya, amelyek esetében a szerződött partnerek a részletekkel egyre nagyobb késedelembe estek, ez pedig arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy folyamatosan szigorítsanak a hitelezési feltételeken.

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint lényeges változás 2010-ben sem várható a felsorolt országokban, így a hitelezési kedv csak lassan térhet vissza. Cikkünkben szeretnénk egy körképet adni arról, hogy milyen tendenciák uralkodtak Magyarországon az elmúlt évben a hitelezési piacon, továbbá körbejárjuk azt a kérdést is, hogy mire számíthatunk a jövőben?

Hitelezési helyzet a vállalkozók körében az elmúlt évben, jövőbeli kilátások

A hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság miatt az egyik leginkább érintett terület ebben e kérdésben, így az államilag támogatott vállalkozás finanszírozás került az elmúlt év középpontjába. Ennek jelentős eszközei lettek a kártya típusú finanszírozási lehetőségek (pl. Citi Forrás Plusz), melyek az átmeneti likviditási problémával küzdő vállalkozásoknak nyújtanak gyors segítséget a működés finanszírozásához.

Az elmúlt évben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jellemzően mellőzték a hosszú távú hiteleket, helyettük inkább választották a rövidebb időszakra szóló konstrukciókat. Ezen belül is nagyon alacsony volt a hitelfelvételi kedv a beruházási célú hitelek esetében. A 2009-ben létrejött mintegy 1 millió 100 ezer vállalkozói hitelszerződésből a beruházási célú hitelek száma még a 8 ezret sem érte el, ezzel szemben a forgóeszköz hitelek száma meghaladta a 770 ezret.

Érdekes tendencia mutatkozott az elmúlt évben a kártya típusú finanszírozást igénylő vállalatok méretét tekintve is. A tavalyi év adatai alapján 85 százalékban társas vállalkozások, 15 százalékban pedig egyéni vállalkozók vettek igénybe ilyen hitelkonstrukciót az országban. Az ügyfelek több mint 80 százaléka mikro-vállalkozás volt.

A nagyfokú árfolyam kockázati tényező miatt 2009-ben érezhető volt a devizahitelek iránti érdeklődés lanyhulása, ami nagyobb arányú forinthitel szerződés megkötésében nyilvánult meg. A bankok a devizahitelek megítélésénél fontos szempontnak tartották a természetes fedezettség meglétét is, ami abban nyilvánul meg, hogy az adott vállalkozásnak van-e az érintett devizanemben folyamatos bevétele.

Nagy szerepe volt az elmúlt évben a válságmenedzsmentnek is egy hitel pozitív megítéléses során. Azok a kkv-k ugyanis, akik akár házon belül, akár outsourcing bevonásával oldották meg a vállalkozás válság menedzselését, és az így meghozott intézkedésekkel jelentősen stabilizálni tudták cégük likviditását, azok sokkal nagyobb eséllyel pályázhattak akár nagyobb összegű hitelre is.

Banki szakemberek a jövőt tekintve az átlagos hitelösszegek tekintetében nem számítanak emelkedésre. A Széchenyi Kártya programban pl. a hitelezési feltételeken nem szigorítottak, itt minimális, 15 %-os  növekedést terveznek piaci részesedésben a 2010-es igényléseket tekintve. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010. február 14-ig közel 296 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá a vállalkozói programok szerinti hitelek keretében. A Bank csak 2010. február 15-21. között 808 millió forintot folyósított a KKV szektor vállalkozóinak. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési, Agrárfejlesztési és az Agrár Forgóeszköz, valamint az MFB Forgóeszköz Hitelprogramok keretein belül további jelentős források állnak még a kkv szektor rendelkezésére.

A vállalkozások figyelme 2010 folyamán azon bankok felé fordulhat, amelyek erőteljesebben felvállalják a szektor finanszírozását, továbbá ezzel párhuzamosan teljes szolgáltatási körben és pénzügyi menedzsmentben is segítik a partnereiket.

Nagyon fontos lesz a bankok számára a továbbiakban a megfelelően rugalmas, a korábbi kockázati mutatók átalakítását esetenként meghaladó értékelések alkalmazása, hiszen az elmúlt év gazdasági lassulása miatt a vállalkozások éves mérlegbeszámolói katasztrofális képet festenek majd! Kellő tapasztalat kell majd ahhoz, hogy a szakértők könnyebben észrevegyék azokat az értékeket és számszaki összefüggéseket, amelyek arra utalhatnak, hogy az adott vállalat a jövőben sokkal hatékonyabb működésre lesz képes.

Mi a helyzet a háztartásokban? Mit várhatunk a szigorításoktól?

Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a válság. Ennek csak az egyik oka, hogy ma már több, mint 1 millió 700 ezer érvényes devizahitel szerződés van érvényben a lakossági körben, vagyis szinte minden családra jut egy. A válság következtében a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez pedig nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.

2009-ben egy év alatt mintegy a háromszorosára emelkedett a késedelmesen teljesített kölcsönök aránya a magyarországi bankrendszer által kihelyezett összes hitelt figyelembe véve. A problémás kölcsönök aránya a lakossági hitelek között 7,6 százalékot tett ki az elmúlt évben. Problémás kölcsönnek, vagy szakmai megfogalmazás szerint ’nem szerződésszerűen teljesített hitelnek’ a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező kölcsönöket nevezzük.

Az áruhitellel foglalkozó bankok általában decemberben realizálják éves forgalmuk jelentős százalékát. Éves hitelállományuk kb. 20-35 %-át decemberben helyezik ki. 2009-ben igazi speciális karácsonyi akciókkal készültek. Ezek egy része nem is volt valódi hitel, inkább fizetési könnyítés - vagyis a vásárló Karácsonykor vitte el a kinézett terméket, és most kezdi ’kinyögni’ az árát. Az átlagos hitelösszeg, amit igénybe vettek magánszemélyek decemberben, 100 ezer Ft körül volt. Most is a szórakoztató elektronikai termékekre vették fel a hitelt a legtöbben.

A meggondolatlanságnak ára van!

Aki nem tud számolni, az könnyen kerülhet fel a Bankközi Hitelinformációs Rendszer adatbázisába (BAR). Megdöbbentő tény, de amíg 2007. és 2008. decembere között 574 ezerről 694 ezerre nőtt a mulasztások száma, a KHR legfrissebb adatközlése szerint 2009. decemberre ez a szám 1 millió 44 ezerre duzzadt (!!!). 2009. első felében még átlagosan havonta 30 ezer újabb mulasztásra került sor, az év végére már 40-45 ezerre nőtt ez a szám. Gyakran egy adóshoz több mulasztás is sorolható, így a valamivel több, mint 1 millió mulasztás az év végén közel 800 ezer magánszemélyhez volt köthető, akik szerepelnek a KHR adatbázisában, közismert nevén a BAR listán.

2010.  március elsejével hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a körültekintő lakossági hitelezés feltételeit határozza meg. Ennek alapján a bankokat számszerű korlátok is kötik a hitelek nem kamatjellegű feltételeinek meghatározásánál.

A pénzintézetek a jövőben csak egy előzetes hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő részlete ezt az összeget nem haladja meg. Pl. euróban felvett hitel esetében a havi törlesztő részlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitelek esetén pedig 60 százalékánál.

A PSZÁF elnöke, Farkas Ádám szerint a törlesztési problémákkal rendelkező hitelek aránya a magyarországi pénzintézetek kihelyezett állományát tekintve várhatóan tovább fog növekedni 2010-ben is. A problémás kölcsönök aránya várhatóan addig fog emelkedni, amíg nem indul el újra a gazdasági növekedés Magyarországon.

Speciális terület a lakáshitelek köre, itt mit tapasztalhatunk?

Banki szakemberek úgy vélik, nem sok esély van idén sem a fellendülésre a lakáshitel-piacon. További kamatcsökkenésekre lenne szükség, talán a foglalkoztatásból eredő lakáshitel-felvételi kedv hozhatna pozitív változást. A hitelintézetek 2009 végén átlagosan már havonta kevesebb, mint 20 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, amely az eddigi legalacsonyabb szint. Összehasonlításképpen elég csak annyit elmondanunk, hogy 1 évvel korábban még átlagosan havonta 90 milliárd forintot helyeztek ki a bankok lakáshitel címén, plusz 65 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt, ez azonban mostanra már csak havi 20 milliárd forint lett (!).

Sajnos úgy tűnik, folytatódni látszik a tavaly elkezdődött tendencia, egyre több jelzáloghiteles kerül bajba. 2009. december végére ugyanis már közel 50 ezer jelzálog alapú hitel esetében haladta meg a fizetési késedelem a 90 napot, további 42 ezer esetében pedig a 30 napot. 2008 végéig az volt a tapasztalat, hogy a bajba került, egyidejűleg több hitellel is rendelkezők az autót, telket stb. hagyták veszni, de foggal körömmel védték a lakáscélt szolgáló ingatlanjukat. Ez a szemlélet most 2009-ben megdőlni látszott, mivel tavaly már majdnem 20 ezer ingatlan ellen indult el végrehajtás, és az év végéig mutatkozó fizetési késedelmeket reprezentáló statisztika előre vetíti azt a tényt, hogy ez a szám 2010 végére jelentősen nőni fog. A pénzintézetek a fokozódó kockázati tényezők miatt folyamatosan szigorítanak az Üzletszabályzataikon, így 2010 elejére 2 év alatt az átlagos 90 napról 30-60 napra csökkent a türelmi időszak az aktuális törlesztésekre, s mivel egyre csak nő a behajtóknak átadott ügyek száma, így a hitelbedőlés ütemének felerősödése várható az év további hónapjaiban.

A most, március 01-én életbe lépett új rendelet még további szigorításokat tartalmaz, nem várható, hogy rövid távon jelentős mértékben javulni fog a helyzet hazánkban. Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek felvehető mértékét. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróban felvett hitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Ennek megfelelően egy 5 millió forintos lakáshitelhez legalább 6,7 milliós, egy 10 millió forintos lakáshitelhez legalább 13,3 millió forintos fedezetet kell biztosítani. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék ez a mérték.

Érdemes 2010-ben is részletre vásárolnunk gépjárművet?

2009-ben iszonyatos évet zárt a magyar autópiac. 2008-ban még a magyarországi új autóeladások száma folyamatosan növekedett, addig a 2009-es év szinte katasztrófa volt az autókereskedelemben vállalkozók számára. 2009-ben nagyjából 60%-kal kevesebb autót adtak el, mint egy évvel korábban, és autóhitel felvételére is sokkal kevesebben vállalkoztak. A válság miatt a cégek autóvásárlási kedve is csökkent, a mobilköltségek, a telefon kiadások csökkentése, és egyéb munkahelyi leépítések mellett a járműpark felújításának kérdése háttérbe szorult. A magánszemélyek körében pedig a banki hitelezés szigorítása, valamint a bizonytalan jövőkép vezetett oda, hogy az emberek (most) nem vesznek autót, kivárnak.

A most életbe lépett új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változtak. A vásárlásra nyújtott hitel futamideje az eddigi 120 helyett már nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forint hitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróban felvett hitel esetében a 60 százaléka, egyéb deviza esetében pedig a 45 százaléka. Lízingelés esetében az irányadó számok: 80, 65, 50 százalék.

Összegzés

Eddig a bankok zöme elsődlegesen a hiteltermékekre koncentrált és gyakran a "növekedjünk az ügyfeleinkkel együtt" stratégiára építették üzletpolitikájukat. A hitelek értékesítésének lehetősége, továbbá az egyszerűen elérhető refinanszírozási források felborították az egyensúlyt, mivel a hitelezésből származó bevételek túlsúlyba kerültek az egyéb bevételi forrásokkal (pl. betétekkel) szemben. A nagyfokú kereslet, másrészt pedig a megfelelő eszközök hiánya következtében több bank is vállalta azt a kockázatot, hogy a hitelek kihelyezése során nem minden esetben hoztak alapos, megfontolt döntést. A jövőben a bankok számára a kihívás abban rejlik, hogy sokkal jobb egyensúlyt kell találni az értékesítés, a kockázatok és a hatékonyság között. A laikus számára is világos üzleti modellt kell minden banknak kidolgoznia, amit a felelős vezetők képesek is betartani.

Mik a realitások a hitelt felvenni szándékozó vállalkozások oldaláról a jövőben? Úgy tűnik, egyre inkább érdemesebb forint alapú hitelt felvenni, különösen rövidebb futamidő esetén. Egy most felvett devizahitel ellen dolgozhat a piac, így egy árfolyamgyengülés következtében jelentősen megdrágulhat a törlesztés. Az 5,75 százalékos jegybanki alapkamat jelentősen nem fog tovább csökkenni, de külföldön kamatemelés várható dollárban, euróban és svájci frankban egyaránt. Erre persze elsősorban csak akkor lehet számítani, ha a gazdasági mutatók beindulnak. Ha pedig a vállalkozás a jövőben úgy dönt, hogy hiteltanácsadó bevonásával szeretne hitelt felvenni, akkor feltétlenül gondot kell fordítania a megfelelő cég kiválasztására!

tovább