2011. december 31-ig lehet pályázni a komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára elnevezésű kiírásra, amelynek célja a cégek különféle belső fejlesztéseinek támogatása. A pályázat részleteiről Kiss Ágnessel, az RC Consulting tanácsadójával beszélgettünk.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Mit érdemes tudni a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatról?

Haszonkulcs.hu: Elképzelhető, hogy a szigorítások megakadályozzák majd az ügyeskedők tevékenységét?  

K. Á.: A szigorításoknak nem az ügyeskedők tevékenységének korlátozása, hanem a munkahelyteremtés, illetve a fejlesztések megkönnyítése a célja. Az ügyeskedők projektjeit illetően, úgy vélem, a szakértő szem azonnal észreveszi a költséghatékonyság terén jelentkező hiányosságokat. Igaz, cégünket eddig jellemzően olyan vállalkozások keresték meg, amelyek valós fejlesztésekhez kívántak pályázati forrásokat igénybe venni.

Haszonkulcs.hu: Mi a helyzet az olyan cégekkel, amelyek Pesten rendelkeznek székhellyel, a gyártást azonban a vidéki régiókban végzik? 

K. Á.: A kiírás értelmében azt kell figyelembe venni, hogy a projekt hol valósul meg. A budapesti székhellyel, ám vidéki telephellyel rendelkező cégek – amennyiben a projekt csakugyan a vidéki telephelyen valósul meg – tehát pályázhatnak. 

Haszonkulcs.hu: A „piacra jutás” tevékenységekhez kapcsolódóan milyen költségek számolhatóak el?

K. Á.: Ezen tevékenységhez kapcsolódóan marketingköltségek számolhatóak el.

Haszonkulcs.hu: A pályázatokhoz milyen fedezet szükséges?

K. Á.: A szükséges fedezet az igényelt összegtől függ, 100 milliós összeg megpályázása esetén például bankgarancia szükséges.

Haszonkulcs.hu: Milyen átfutási időre érdemes számítani ezen pályázat esetében?

K. Á.: Az elbírálás a beadástól kezdve 3-6 hónapos időszakon belül – igaz, az utóbbi időben a 3 hónapos átfutás a jellemző – történik. Ezen időszak során a bírálók oldaláról kérdések merülhetnek fel, majd megszületik a döntés. A nyertes pályázókkal megtörténik a szerződéskötés, ezt követően pedig a projekt megvalósulása. Ez idő alatt kell az elszámolást is elvégezni, és ezt követően történik a támogatási összeg folyósítása is.

2007-ig a projekteket jellemzően hitelből finanszírozták, ezért számos cég a lehetőségein felül gazdálkodott. 2008 és 2010 között pedig némiképp ellentétes irányba fordult a helyzet: a bankok hitelezési kapacitása szűkös volt, ezért főként azok a cégek pályáztak, amelyeknek egyébként is rendelkezésére álltak a fejlesztésekhez szükséges források. Úgy vélem, elképzelhető, hogy hamarosan megvalósul az az ideálisnak mondható helyzet, amikor a cégek az önerőt saját forrásaikból, illetve beruházási hitelek felhasználásával, a támogatási részt pedig előfinanszírozás igénybevételével teljesítik.

Haszonkulcs.hu: Milyen szolgáltatásokat nyújt az RC Consulting?

K. Á.: Az RC Consulting ügyfeleivel közösen olyan projekteket talál ki, amelyek a vállalkozások beruházási elképzeléseihez illeszkednek. Emellett üzleti tervet és megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, sőt, pénzügyi tanácsadást is végzünk: számos vissza nem térítendő forrás, illetve fejlesztési adókedvezmény is igénybe vehető, amelyekről a tanácsadók bővebb felvilágosítást nyújtanak.  

tovább

A 2011-13 között rendelkezésre álló európai uniós pályázatok több mint fele ebben az évben lesz elérhető, úgyhogy idén mindenképpen érdemes pályázni! A vállalkozások támogatását biztosítani hivatott pályázati kiírások legtöbbje a kkv-knak szól, főként a vidéki régiókban megvalósuló projektekkel lehet pályázni. Az új pályázatok 2010. március 1-től nyújthatóak be!

Logisztikai-és raktárfejlesztés

A Logisztikai-és raktárfejlesztési pályázat Budapesten kívül megvalósuló beruházások esetében igényelhető. A támogatható tevékenységek köre ezen pályázat esetében kiterjed az infrastrukturális-és ingatlanberuházásokra, új gépek, eszközök beszerzésére, a beruházás tervezésének, előkészítésének költségeire, IT fejlesztésekre, HR fejlesztésre, képzésekre, tanácsadási költségekre, illetve környezet-, minőség- és egyéb irányítási rendszerek bevezetésére. Lőrincz Krisztián, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI) szakértője szerint fontos változás, hogy ezentúl nem csak az 5000 nm-nél nagyobb fedett raktári kapacitással rendelkező központok támogathatóak, illetve hogy intermodális logisztikai központok esetén akár 50 százalékos támogatás is elérhető.

Képzési támogatás 

A kizárólag Budapesten, illetve Pest megyén kívül megvalósuló beruházások esetében elérhető Képzési támogatás elnevezésű pályázat a mikro-és kisvállalkozások részére nyitott. A kiírás keretében szakmai, idegen nyelvi; a vállalkozás működésével kapcsolatos, valamint informatikai, illetve munka-és egészségvédelmi képzéstípusok megvalósítására igényelhető támogatás 5 millió forintos összeghatárig elérhető.

Fontos, hogy a kiírás értelmében csak olyan képzés vehető igénybe, amelyet a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által akkreditált intézmény végez, illetve az is, hogy a cégek kizárólag OKJ-s vagy akkreditált képzést választhatnak. 

Tartsuk szem előtt azt is, hogy csak olyan képzési program fogadható el, amely vizsgával zárul. Fontos, hogy azok a cégek kaphatnak a képzéshez támogatást, amelyek az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) valamely másik, például technológia-fejlesztést célzó pályázatán támogatást nyertek.

Technológiai-és infrastrukturális beruházások 

Mikrovállaltok számára elérhető ez a gép-és eszközbeszerzésre, infrastruktúra, illetve ingatlan építésére, fejlesztésre; ingatlan átalakításra-és vásárlásra, valamint IT fejlesztésre fordítható támogatás. Lőrincz Krisztián elmondta, külön érdemes kiemelni a támogatott hitellel kombinált pályázatot, amely az eddig a pályázati rendszerből kiszorult vállalkozások számára is elérhető lesz. 

Kutatás-fejlesztés, innováció

Bérköltségre is felhasználható ez a mikro-, kis- és középvállalatok számára elérhető pályázati forrás, amely mind Budapest, illetve Pest megye területén, mind pedig az ország többi régiójában megvalósuló beruházások esetében igényelhető. A MAPI szakértője szerint különösen fontos lehet ez a támogatás azoknak a cégeknek, amelyek jelentős ráfordításokkal fejlesztik termékeiket, szolgáltatásaikat. Fontos, hogy ez a pályázat nem csak a kkv-k, de a nagyvállalatok számára is elérhető, amennyiben azok innovatív eljárásokat alkalmaznak tevékenységük során.

Energetikai fejlesztések 

Helyi hő-és hűtési igények megújuló energiaforrások felhasználásával történő kielégítésére fordítható az Energetikai fejlesztések elnevezésű pályázati forrás, amely Budapest, illetve Pest megye területén kívül megvalósuló beruházások esetében igényelhető. Ugyanezen kiírás keretében pályázhatunk megújuló energiaforrások hasznosításával kombinált épületenergetikai fejlesztések finanszírozására is. A kiírásban szereplő forrás utólagos külső hőszigetelésre, a külső nyílászárók cseréjére, illetve hővisszanyerő szellőzés létesítésére fordítható.

A MAPI szakértője szerint főleg azon vállalkozások számára lehet eredményes ez a pályázat, amelyek korszerű épületeik energetikai hatékonyságát kívánják fejleszteni. A megújuló energia hasznosítása a jelenlegi kiírásokban alapvető elvárás. Azoknak a cégeknek érdemes ebben a forrásban gondolkodniuk, amelyek korszerű épülettel rendelkeznek, illetve amelyek vállalják, hogy a pályázat keretében elérik az elvárt hatékonyságot. Kizárólag olyan beruházások részesülhetnek a támogatásban, amelyek ezen feltételeknek megfelelnek.

tovább

A NESsT egy nemzetközi nonprofit szervezet, mely a feltörekvő piacgazdaságok legfontosabb társadalmi kihívásaira nyújt megoldásokat olyan társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén, amelyek javítják a nonprofit szervezetek pénzügyi fenntarthatóságát és növelik társadalmi hatásukat. A cél megvalósulása érdekében a NESsT Közép-Európában és Latin-Amerikában nyújt pénzügyi és vállalkozásfejlesztési támogatást nonprofit szervezetek számára.

Bevezetés

1997-es alapítása óta a NESsT több mint 2600 társadalmi vállalkozásnak nyújtott pénzügyi és szakmai támogatást összesen 48 országban, a társadalom égető problémáira adott innovatív és fenntartható megoldásoknak köszönhetően ezrek életébe hozva hosszú távú pozitív változást. Több mint egy évtizedes tapasztalatunk és kutatási tevékenységünk alapján meggyőződésünk, hogy a társadalmi vállalkozásokban nagy lehetőség rejlik: közvetlenül növelik a nonprofit szervezetek munkájának társadalmi hatását, és emellett szabadon felhasználható pénzügyi forrást teremtenek. A társadalmi vállalkozások a nonprofit szervezetek, illetve az egész nonprofit szektor hosszú távú fenntarthatóságát erősítik.

A NESsT és a Citi 2005 óta dolgozik együtt a közép-európai társadalmi vállalkozások támogatásáért:
eddig 4 közösen meghirdetett versenypályázat keretében több mint 80 nonprofit szervezetnek nyújtottunk szakmai tanácsadást társadalmi vállalkozásuk megtervezésében, valamint 14 érett társadalmi vállalkozás elindítását és megerősítését támogattuk.

A pályázat célja

Jelen versenypályázat szervesen illeszkedik a NESsT magyarországi, regionális és globális stratégiájához: legfőbb célunk a feltörekvő piacgazdaságokban működő társadalmi vállalkozások létrejöttéhez és megerősödéséhez szükséges készségek és finanszírozási lehetőségek fejlesztése.

A 2011-es „NESsT-Citi versenypályázat társadalmi vállalkozások fejlesztéséért” egy három országban - Csehország, Magyarország, Szlovákia - párhuzamosan futó regionális program részeként kerül meghirdetésre. A versenypályázat a Citi Alapítvány támogatása és a Citi munkatársainak önkéntes segítsége révén valósulhat meg.

A pályázat célja, hogy nonprofit szervezeteknek nyújtson szakmai támogatást vállalkozási ötleteik kidolgozásában, egy megvalósíthatósági tanulmány, illetve egy üzleti terv elkészítésében. Az elkészült üzleti tervek alapján a NESsT pénzügyi támogatással és egy év személyre szabott szakmai támogatás lehetoségével jutalmazza a legígéretesebb vállalkozási ötletet kidolgozó, az annak megvalósítására leginkább alkalmasnak tűnő szervezetet.

2011-ben elsőként, a társadalmi vállalkozásfejlesztő program magyar nyelven zajlik, részvételi lehetőséget nyújtva egy, a korábbinál szélesebb célcsoportnak.

A program eredményeként több nonprofit szervezet jut birtokába a társadalmi vállalkozási ötlet értékeléséhez, megtervezéséhez és megvalósításához szükséges készségeknek, és lesz képes hosszú távú társadalmi hatást elérni, mely végső soron a közép-európai nonprofit szektor egészének a javát szolgálja.

Fogalmi meghatározások

Társadalmi vállalkozás

Jelen pályázat kereteiben a NESsT olyan nonprofit szervezetek által végzett vállalkozási, gazdálkodási tevékenységet tekint társadalmi vállalkozásnak, mely:

- közvetlenül kívánja növelni a nonprofit szervezet társadalmi hatását és a szervezet szabadon felhasználható, fenntartható bevételeit a társadalmi küldetés elérése céljából, ÉS

- folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon kíván terméket és szolgáltatást értékesíteni, ÉS

- professzionális üzleti tervezést és értékelést tesz szükségessé.

A társadalmi vállalkozás néhány általánosabb példája: a kedvezményezettek számára nyújtott speciális szolgáltatások; a szervezet szakmai tudására, módszertanára építo tanácsadási szolgáltatások; a kedvezményezettek által előállított termékek értékesítése; rendelkezésre álló infrastruktúra üzletszerű hasznosítása, stb.

Nonprofit szervezet

A pályázat keretein belül a NESsT a nonprofit szervezet kifejezés alatt olyan hivatalosan bejegyzett civil, társadalmi szervezeteket, csoportokat ért, amelyek alaptevékenysége az állami, illetve az üzleti szférán kívülre esik. A pályázatra Magyarországon magánalapítványok, egyesületek és magán alapítású nonprofit gazdasági társaságok jelentkezhetnek.

Kik pályázzanak?

Minden olyan Magyarországon bejegyzett nonprofit szervezet jelentkezését várjuk, amely hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi eredménye és társadalmi hatása növelése érdekében vállalkozási tevékenységet végez, vagy ennek elindításán gondolkodik, és szívesen részt venne ingyenes szakmai képzést, tanácsadást és finanszírozást nyújtó programunkban. Üzleti tervvel rendelkező, illetve társadalmi vállalkozást már működtető szervezetek jelentkezését is várjuk. A részvételi lehetőségért cserébe a jelentkezőktől a társadalmi vállalkozás elindítása/működtetése iránti erős elkötelezettséget, a vállalkozásfejlesztő program 12 hónapja során mintegy 30 napnyi intenzív munkát jelentő befektetést várunk el.

Pályázati feltételek és a kiválasztás szempontjai

A pályázatra a következő feltételeknek eleget tevő szervezetek jelentkezhetnek:

1. Legalább 2 éve bejegyzett, jogilag önálló alapítvány, egyesület vagy nonprofit gazdasági társaság.

2. Az alábbiak közül legalább egy tevékenységi kör megléte: közösségfejlesztés, gazdaságfejlesztés, egészségügy, kultúra, emberi jogok védelme, környezetvédelem, fogyatékkal élok segítése, aktív állampolgári részvétel/önkéntesség elősegítése, oktatás, szegénység elleni küzdelem, gyermek- és ifjúságvédelem.

3. 200 millió forintot meg nem haladó éves rendes költségvetés.

4. Pénzügyi stabilitás, azaz az alapvető szervezeti működés folyamatos finanszírozásához szükséges források megléte legalább egy évre.

5. Legalább egy fizetett főállású alkalmazott, valamint elkötelezett önkéntesek.

6.  Nem pályázhatnak a következő típusú szervezetek: hittérítéssel vagy kizárólag adományozással foglalkozó szervezetek, nemzetközi szervezetek autonómiával nem rendelkező hazai képviseletei, illetve politikai pártokkal vagy azok képviselőivel/tagjaival kapcsolatba hozható szervezetek.

Minden, a fenti kritériumoknak megfelelő szervezet pályázhat. A pályázók közül 10, az alábbi szempontok alapján kiválasztott szervezet kap meghívást a programban való részvételre:

- A szervezet a társadalmi problémák helyi és alapjaiban történő megoldására törekszik, és hosszú távon fenntartható folyamatok révén rendszerszintű változás elősegítésén fáradozik;

- A társadalmi vállalkozás (vagy vállalkozási ötlet) magas társadalmi hatás elérésével és/vagy jelentős mértékű szabadon felhasználható forrás élőteremtésével kecsegtető potenciállal rendelkezik;

- A szervezet elkötelezett egy jól megtervezett társadalmi vállalkozási tevékenység kivitelezésére;
A NESsT érdemben hozzájárulhat a szervezet és vállalkozási ötlete/tevékenysége fejlődéséhez („hozzáadott érték”);

- A szervezet elkötelezett a NESsT módszertana iránt és nyitott az együttműködésre.

A program alkotóelemei

A kiválasztott pályázók a NESsT segítségével egy olyan folyamatban vesznek részt, mely a társadalmi vállalkozások tervezéséhez és elindításához szükséges készségek elsajátítását teszi lehetővé. A közel egy éves program három lépcsobol áll, melyek mind azt szolgálják, hogy a lehető legalaposabb tervezés előzze meg a vállalkozás elindítását:

1. fázis: A szervezeti felkészültség vizsgálata társadalmi vállalkozás indítására és megvalósíthatósági előtanulmány készítése egy vagy két vállalkozási ötletre vonatkozóan.

2. fázis: Megvalósíthatósági tanulmány készítése egy ígéretesnek tűnő vállalkozási ötletre (vagy egy már működő társadalmi vállalkozás bővítésére).

3. fázis: Üzleti terv készítése a társadalmi vállalkozás megvalósítására/kibővítésere.

Az egyes fázisokban a programban résztvevők meghívást kapnak egy-egy készségfejIesztő workshopra. A workshopon való részvétel, illetve a feladatok elkészítése alapvető feltétele a következő fázisba lépésnek, illetve a program folytatásának.

A workshopokat követően a NESsT a szervezeteknek személyes konzultációs lehetőséget biztosít az adott lépcső követelményeinek teljesítéséhez. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a NESsT nem készíti el a tanulmányt, az üzleti tervet a részt vevő szervezet helyett. A szervezetek azáltal, hogy maguk készítik el ezeket az anyagokat, elsajátítják a vállalkozás menedzseléséhez szükséges alapvető készségeket is.

A NESsT munkatársai, tanácsadói minden fázisban értékelik a benyújtott anyagokat, illetve a szervezettel való együttműködést, és szervezetre szabott, részletes visszajelzést adnak. A társadalmi vállalkozás megvalósíthatósága, valamint a kiválasztási szempontok folyamatos teljesülése alapján pozitív értékelést szerző nonprofit szervezetek léphetnek a következő fázisba.

A vállalkozásfejlesztő program menetrendje:

A program előnyei

A programban részt vevő nonprofit szervezetek a mintegy 7.750 dollár értékű képzési, egyéni tanácsadási és értékelési csomagot díjmentesen kapják, melynek során lehetőségük nyílik elsajátítani a társadalmi vállalkozás tervezéséhez szükséges alapveto készségeket, és professzionális segítséget kapnak a vállalkozás elindításához.

A versenypályázat végén az elkészült üzleti tervek minősége alapján a NESsT és a Citi pénzügyi támogatással díjazza 2011 legjobb magyar társadalmi vállalkozásának koncepcióját. A díjazott maximum 10.000 dollár összegű pénzügyi befektetést kap a vállalkozás elindításához. Az üzleti tervek alapján a szervezetek lehetőséget kaphatnak további, a vállalkozás megvalósításához szükséges személyre szabott támogatásra.

Hogyan tudhatok meg többet a programról?

A NESsT 2011. február 21-én „Információs napot” tart, ahol a jelentkezőknek lehetősége lesz a program részleteinek megismerésére, kérdések megfogalmazására.

Hogyan lehet jelentkezni?

tovább

A 2010-ben Pegazus díjjal (Piacvezető kategória, I. helyezet) kitüntetett STS GROUP Mérnöki Iroda Zrt. jelentős szerepet tölt be a megújuló energiatermelés területén. A látványos növekedésről, a sikerek titkáról, illetve arról, hogyan érintette a válság a hazai energiaszektort, Gyepes Tamás elnök-vezérigazgatóval beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan és milyen körülmények között indult a cég?

Gyepes Tamás: A céget 2002-ben alapítottuk. Eleinte projekt előkészítéssel, illetve tervezéssel foglalkoztunk, a kivitelezés és az üzemeltetés csak a későbbiek során került a tevékenységi körünkbe. A cég egyébként 2006 óta zrt. formájában működik. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan zajlott a növekedés, és melyek voltak a legfontosabb események a cég életében?

Gy.T.: Megújulókkal Magyarországon a legtöbb cég 2000 környékén kezdett el komolyabban foglalkozni, ebben az időszakban vált ugyanis olyanná a jogszabályi környezet, hogy ezt lehetővé tegye. Kezdetben gázerőművek, illetve szélerőművek tervezésével foglalkoztunk, ma már üzemeltetjük is ezeket a létesítményeket. Büszkék vagyunk arra, hogy szinte valamennyi Magyarországon működő szélerőműpark építésében részt vettünk. Ezen létesítmények jelentős része a Kisalföldön található, de Komárom-Esztergom megyében is vannak erőműveink. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan sikerült a cégnek megerősödnie?  

Gy.T.: A tulajdonosok a megtermelt nyereséget visszaforgatták, nagyon kevés osztalékkivétel történt. A válság előtt könnyebb volt a mi helyzetünk is, hiszen jobb feltételekkel adtak hitelt projektfinanszírozásra. 2008 óta a helyzet sokat romlott, és az állami támogatások mértéke is csökkent. Cégünk azonban ebben a gazdasági környezetben is képes volt jelentős növekedést produkálni. 

Haszonkulcs.hu: Melyek voltak a legkomolyabb nehézségek és hogyan jutottak túl ezeken?

Gy.T.: A legkomolyabb problémát a jogszabályok jelentették. 2006 előtt nagyon nehéz volt engedélyt szerezni, a szakhatóságok ugyanis nem ismerték ezeket a modern technológiákat. Cégünk szakértői sokat tettek a megújulók ismertségének növeléséért: a kezdetektől fogva rendszeresen szakmai fórumokon tartottak előadást, jártak közben a szakhatóságoknál. 

Haszonkulcs.hu: Milyen megfontolásból nyitottak a megújulók irányába? 

Gy.T.: Úgy véljük, az energiaiparnak nincs más alternatívája. A megújulókra történő áttérés lassan halad, a célszámokat azonban teljesíteni kell.

Haszonkulcs.hu: Hogyan voltak képesek megfelelni a kis cégből naggyá válás kihívásainak? A növekedés során igénybe vették-e kontrolling szakértő segítségét?

Gy.T.: A működési területünkön a legnagyobb kihívást a megfelelően képzett szakembergárda felkutatása jelentette. A piacon elérhető szakemberek jelentős része nem rendelkezik az elvárásainknak megfelelő szaktudással, ezért cégünk számára az oktatás mindig is a legfőbb prioritások között szerepelt.
A növekedés folyamatosan zajlott, igaz, a siker felé vezető út nem volt nehézségektől menetes, mivel mind a jogszabályi környezet, mind pedig a pályázati feltételek meglehetősen kedvezőtlenek voltak. Kontrolling szakértő segítségét egyelőre nem vettük igénybe. 

Haszonkulcs.hu: Ön szerint milyen módon érintette a válság a hazai energiaszektort? 

Gy.T.: Az energiaárak emelkedése takarékosságra ösztönözte az embereket. Ma sokkal inkább odafigyelnek az energiafogyasztásra, mint a válság előtt. Ha azonban a teljes hazai energiaszektor helyzetét vizsgáljuk, úgy vélem, egy ilyen rövid időszak nem tud jelentős változást előidézni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan lehetne népszerűbbé tenni a kis települések számára azt, hogy az energiaigényről helyi szinten elsősorban megújuló forrásokból gondoskodjanak? 

Gy.T.: Magyarország energiaellátása a nagy rendszerekre alapszik: a felhasználókhoz távvezetékeken szállítják az energiát, gyakran óriási távolságból. Ez mindenképpen változni fog, a nyugat-európai trendek is erre mutatnak. A cél az, hogy a települések – azért, hogy a kiadásaikat csökkentsék, és azért is, hogy az energiaszállítást minimalizálják – kis energiatermelő egységek formájában gondoskodjanak saját energiaigényükről. Abban, hogy mindez megvalósuljon, fontos szerepe van a kormányzatnak és az energiapolitikának is. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan kell elképzelni a kis energiatermelő egységekre épülő energiaellátást a gyakorlatban? 

Gy.T.: Egy szélerőmű – amely képes egy 1000-2000 fős település energiaigényét biztosítani –, ára hozzávetőleg 3 millió euró. A jelenleg érvényben lévő kisfogyasztói energiaárakkal számolva ez azt jelenti, hogy a beruházás 3-4 év alatt térül meg, és hogy ezen időszak elteltével az áram gyakorlatilag ingyen lesz a közösség lakói számára. A kis energiatermelő egységek másik előnye az, hogy munkahelyeket teremt. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan sikerült az STS Zrt.-nek piaci előnyre szert tennie? 

Gy.T.: A szakmai tudásunk, illetve az, hogy mindig az újdonságokra fókuszáltunk, elősegítette a piaci növekedést. 

Haszonkulcs.hu: Mi a cég sikerének titka? Hogyan volt képes a cég árbevételét megtöbbszörözni az elmúlt évek során?

Gy.T.: Eredményeink megalapozták a befektetői bizalmat, hiszen valamennyi projektünk sikeres volt. Szakembereink segítségével jelentős eredményeket produkáltunk egy egyébként is növekvő iparágban. 

Haszonkulcs.hu: Milyen terveik vannak az elkövetkezendő időszakra? 

Gy.T.: További növekedést tervezünk, úgy vélem, ebben az iparágban a növekedésnek nincsenek korlátai. A megújulók aránya jelenleg 5-6 százalék körül mozog. Ahhoz, hogy az előírt 20 százaléknak képesek legyünk eleget tenni, további energiatermelő egységekre van szükség. Cégünk az új technológiák felé terjeszkedik: hamarosan biomassza, illetve hulladékfeldolgozó erőművekkel, szintézisgáz erőművekkel (amely úgy működik, hogy a karbontartalmú hulladékból szintézisgázt, majd ebből elektromos áramot állít elő), valamint hidrogén-alapú energiacellákkal is foglalkozunk majd.

tovább

Összefoglalónkban előzetes információkat talál a január második felében meghirdetésre kerülő, Új Széchenyi Terv izgalmasabb kiírásairól. A sokak érdeklődésére számot tartó támogatási konstrukciók hivatalos megjelenése még várat ugyan magára, de bizonyos kiírások tekintetében napról-napra egyre biztosabban körvonalazódik a kép, amelyről szakértőink készek részletes tájékoztatást nyújtani az érdeklődőknek.

Innováció, kutatás-fejlesztés

     -Nagyvállalatok is pályázhatnak

     -Támogatás nagysága: 15-500 millió Ft

     -Támogatás intenzitás: maximum 80% 

     -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

     -Elszámolható költségek:

                          -eszköz beszerzés 

                          -anyagköltség

                          -bér

                          -igénybevett szolgáltatások

                          -marketing költség

Innovatív KKV-k támogatása

-Támogatás nagysága: 5-15 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 75%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -innovációs tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés

Technológia korszerűsítés I. (csak mikro és kisvállalkozások)

    -Támogatás nagysága: 5-25 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 40%

     -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

     -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -IT

                          -irányítási rendszerek (pl. ISO)

Technológia korszerűsítés II.

    -Támogatás nagysága: 15-100 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 35%

    -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                           -eszközbeszerzés

                           -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                           -gyártási licenc, know-how beszerzések

                           -IT

                           -piacra jutás támogatása

                          -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                          -tanácsadás

                          -irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Technológia korszerűsítés III.

    -Nagyvállalatok is pályázhatnak

    -Támogatás nagysága: 100-1.000 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 35%

    -Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                          -gyártási licenc, know-how beszerzések

                          -IT

                          -piacra jutás támogatása

                         -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                         -tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

                         -új munkavállalók bérköltsége

Logisztika

    -Nagyvállalatok is pályázhatnak

    -Támogatás nagysága: 25-500 millió Ft Támogatás intenzitás: maximum 50%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                          -eszközbeszerzés

                          -infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek

                          -gyártási licenc, know-how beszerzések

                          -IT

                          -piacra jutás támogatása

                          -vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan

                          -tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Munkahelyi képzés

    -Támogatás nagysága: 1-30 millió Ft

    -Támogatás intenzitás: maximum 80%

    -Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév

    -Elszámolható költségek:

                           -szakmai képzések

                           -idegen nyelvi képzések

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

Küldje el kérdéseit, fejlesztési terveit az konzultacio@mapi.hu email címre, és szakértőink visszahívják Önt, hogy a személyre szabott lehetőségekről további tájékoztatást adjanak!

Amennyiben személyesen szeretne kérdést feltenni, kérjük, keresse bizalommal kollégánkat, Havlik Adriennt az alábbi elérhetőségeken:

                      e-mail: adrienn.havlik@mapi.hu 

                      mobil: +36 20/224-4062

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

tovább

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a júliusban közzétett Vitairat alapján a vállalkozásfejlesztésről szól. A Vitairat mindent – az egészségügyet, az otthonteremtést, a tudományt és a közlekedést – a vállalkozások szemszögéből közelít meg. Ez ugyan számos, a gazdasági realitásokból következő észérvvel magyarázható, mégis kellemes meglepetés a szegmens képviselői számára.

Természetesen, nem állítható, hogy a 2011 elejére várt ÚSZT elődje (ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv) deklaráltan „vállalkozás-ellenes” lett volna, hiszen több százmilliárd forintot szánt a KKV szektor kapacitásbővítő beruházásaira. Sajnos azonban a jó szándék kevésnek bizonyult, hiszen a piac mérete érdemben nem nőtt, a foglalkoztatottság és a beszállítói kapcsolatok száma csökkent, és – ami talán az egyik legfájóbb pont – a versenyképesség sem változott érdemben. Hogy mennyiben okolható ezért a gazdaságpolitikai stratégia hiánya, a túlbürokratizált pályázati rendszer, a rossz kommunikáció vagy a pályázóképes cégek – a válság hatására is – lanyha érdeklődése…? E kérdést most tegyük inkább félre.

Nézzünk bizakodva a jövőbe!

Mert másképp nem lehet, és mert a 200 oldalas Vitairat alapján egy biztos: a politika is a vállalkozásokban látja az előremenekülés egyetlen reális esélyét, s már az anyag első oldalán a vállalkozókat az állam „szövetségeseként” említi. A korábbi fejlesztési programokhoz képest az ÚSZT Vitairata a fejlesztési célokat is a vállalkozók valós szükséglete alapján igyekszik definiálni: meghaladva az új gép vagy eszköz beszerzésére összpontosító („pénzt öntünk a gazdaságba”) szemléletet, a „Hálót adj, ne halat!” elvére építve sokkal inkább az új piaci lehetőségek felkutatását és megragadását jelöli meg támogatandónak. Mindez üdvözlendő, és sokban emlékeztet a MAPI Zrt. által, 2010. májusában közzétett tanulmány, az „Újratervezés 2.0.1.0” koncepciójára.

Ugyanakkor nem elhanyagolandó, hogy a pályázati rendszer hatékonyságának másik nagy akadályát maguk a kiírások, az azokban megjelenő kritériumrendszer képezte. Az a bikkfanyelven megfogalmazott, súlyos kötelezettségeket előíró, bürokratikus dokumentáció, amin bizony számos, jobb sorsra érdemes vállalati projekt vérzett el. Pedig – az üzleti racionalitás világában – mindenki tudja, hogy „a csomagolás is számít”. Ha az állam még a közelgő határidő előtt hasznosítani akarja, (egy meghatározott körnek, de) „el akarja adni” az adott támogatást, akkor úgy kell azt a kiírást megfogalmazni, illetve olyan feltételeket kell benne támasztani, amit a „célcsoport” (a fejlődőképes magyar vállalkozó) megért és teljesíthetőnek fogad el.

Az elmúlt nyolc évben, sajnos, a MAPI azt tapasztalta, hogy sok – hazai és nemzetközi – cégvezető akár saját hátrányára is preferálja a zord, de számára kiszámítható pénzintézeti hitelkonstrukciókat. Pedig a banki segítséggel biztosított önrész kiegészítésére ott kelleti magát az a vonzó, 25-40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás…

Kabáthoz a gombot!

Az ÚSZT Vitairata alapján most úgy tűnik, meghallgatásra talál a MAPI azon javaslata, miszerint a támogatásokat a kedvezményezett vállalkozások igényei szerint, micro- és kis-, közép-, illetve nagyvállalati kondíciós csomagokban, testre szabott eljárásrendben kell elérhetővé tenni. Fontos, hogy a pályázó vállalkozást ne kényszerítse a pályázati rendszer fölösleges adminisztrációra, saját működési modelljének megerőszakolására vagy akár – a jelenlegi anomáliákból adódó – „ügyeskedésre”. A MAPI tanulmányának „Vállalkozásfejlesztés 2.0.1.0” fejezete szerint a forrásokat és eszközöket a cégek működési modelljéhez igazodva kell elérhetővé tenni.

A mikro- és kisvállalkozások alapvetően nem projektekben, hanem beszerzésekben gondolkodnak, s e logikához szabott pályázati kiírásokat igényelnek: a kisebb összegű, egyszerű „vásárlások” támogatása gyorsan, egy egyszerű – a MAPI által ki is dolgozott – „söralátét pályázat” formájában megoldható. E támogatások kockázata jelentős lehet ugyan, de az ÚSZT-ben is hivatkozott, Nemzeti Kisvállalkozás Fejlesztési Hálózat aktivizálásával ellenőrzésük, vagy akár előzetes vizsgálatuk is megoldható. Hatékony – a kockázati tényezőket csökkentő – fegyelmező erő lehet még az APEH bevonása az utólagos ellenőrzésekbe.

A középvállalatokat jellemző, kisebb projektek esetében már a cégadatok mellett a projekt vizsgálata is indokolt. A cég „jósága” ez esetben alapkövetelmény, de a projekt bemutatása, a vállalások, a majdani eredmények jelentősége is lényeges szerepet kell, játsszon a pályázat értékelésében. Fontos, hogy itt már nem egyszerű beszerzésről, hanem komplex projektekről beszélünk: egy több százmilliós eszköz beszerzése nem képzelhető el a telephely fejlesztése, a dolgozók képzése, az új termék piacra vitele, esetleges apróbb termék-, technológiai vagy eljárásbeli innovációk nélkül.

A nagyobb projekteknél a cég – esetenként nemzetközi nagyvállalat – értékelése gyakorlatilag feleslegesnek is tekinthető, legfeljebb hazai tevékenysége, hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez jelenthet releváns szempontot. Ezzel szemben maga a projekt, különös tekintettel annak jelentős térségi hatására, már alapos elemzés tárgya kell, hogy legyen. Az ilyen esetekben a MAPI szerint egy egyszerűbb megvalósíthatósági vizsgálat mellett, az elvárt eredmények részletes, számszerűsített rögzítése (és azok teljesülésének alapos ellenőrzése) a feladat.

A mellékelt táblázat a MAPI javaslatában szereplő, testre szabott támogatási eljárásokat ismerteti.

Nagyításhoz kattintson ide!

Az ÚSZT programjának MAPI által javasolt főbb eljárási jellemzői:

Intézményi környezet

A legjobb stratégia, a tökéletes programok és kiapadhatatlan támogatási forrás sem ér el eredményt, ha rossz hatásfokú az intézményrendszer működése. A MAPI tapasztalatai alapján az eljárásrendek egységes jogi szabályozása ellenére sajnos jelentős eltérések tapasztalhatók a pályázatok kiírása, értékelése, a szükséges dokumentáció és az eljárásrend vonatkozásában mind a mai napig.

Magyarországon a vállalkozások fejlesztését mintegy 30 állami szervezet „gondozza” lényegi koordináció nélkül. A kormányzat által elindított, intézményrendszeri koncentrációs intézkedések üdvözítő kezdetét jelezhetik egy régóta halogatott hatékonyságnövelő és költség-megtakarító folyamatnak. A 2010. nyara óta az MFB csoporthoz tartozó, alapvetően vállalkozás-fejlesztési szervezetek szinergikus átszervezése lehetőséget teremt egy új, egyablakos, KKV-kat segítő rendszer kialakítására.

(Sajtóinformáció)

tovább

A Magyar Formatervezési Tanács által készített felmérésből kiderül, hogy a hazai kis-és középvállalatok egyre inkább felismerik a dizájn gazdaságélénkítő szerepének fontosságát. Pohárnok Mihállyal arról beszélgettünk, hogy a tanácsért folyamodó cégvezetők mely szervezethez fordulhatnak.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Gazdasági lehetőségek a formatervezésben?(I.rész)

Haszonkulcs.hu: Milyen jelek alapján következtetnek arra, hogy a kis- és középvállalatok is egyre inkább felismerik a formatervezés jelentőségét? 

Pohárnok Mihály: Néhány éve a Magyar Szabadalmi Hivatal megbízásából készült egy vizsgálat a formatervezés hazai helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. A felmérésben részt vevő cégvezetőket és cégtulajdonosokat arról kérdezték, hogy mi a véleményük a dizájn gazdasági szerepéről, illetve hogy tettek-e már kísérletet az együttműködésre képzett formatervezővel. A válasz mindkét kérdésre egyértelműen pozitív volt, ami a korábbi évekkel összehasonlítva jelentős változást jelzett.
Hasonló tendenciára utal, hogy a Magyar Formatervezési Díj idei pályázatára beérkezett 264 alkotás jelentős részét kis- és közepes méretű hazai vállalkozások jegyzik. Igaz, a leginnovatívabb megoldások még mindig azon cégektől érkeztek, amelyekben tulajdonosként vagy résztulajdonosként formatervező szakvégzettségű kollégák működnek közre. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan irányítja a Magyar Formatervezési Tanács a dizájnereket potenciálisan alkalmazó cégek, vállalatok figyelmét a dizájn gazdaságélénkítő szerepére, valamint a formatervezésben rejlő gazdasági lehetőségekre? 

P. M.: Ennek fontos eszköze a már említett Magyar Formatervezési Díj évente meghirdetésre kerülő pályázata, a legjobb alkotásokat bemutató kiállítás és katalógus, valamint a díjazottakat népszerűsítő széleskörű médiakampány. Emellett az elmúlt évben a legsikeresebb pályamunkákat a tanács irodája vándorkiállításon is bemutatta számos vidéki városban a helyi kereskedelmi és iparkamarákkal együttműködve. A rendezvényekhez szakmai konferencia kapcsolódott, amelyet a meghívott cégvezetők, gazdasági döntéshozók részére szerveztek. 

Haszonkulcs.hu: Miért ítélte a Magyar Formatervezési Tanács a Design Management Díjat a Wamsler SE-nek? 

P. M.: Ez a díj olyan cégeknek szól, amelyek szisztematikusan használják a dizájnt a vállalati kultúra javítására. A Wamsler SE, amely Közép-Európa legnagyobb, száz százalékban magyar magántulajdonban lévő tűzhely- és kandallógyára – s amely egy rendkívül sikeres, Európa szerte elismert cég –, komoly figyelmet fordít mind termékei formai kialakítására, mind a vállalat arculatának tervezésre. A cég az elmúlt évben mindkét területet érintő, hosszú távú együttműködésbe kezdett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel.

Haszonkulcs.hu: Komoly problémát jelenthet az is, hogy alkalmasint a szakértő segítséget kereső vállalkozók nem a megfelelő szakembert találják meg. Ön hogyan vélekedik erről? 

P. M.: A sikertelen próbálkozásoknak gyakran ez az oka. A cégvezetők ismerősökön keresztül keresnek formatervezőt, s olykor mindenféle szakmai kontroll, érdemi referencia nélkül kezdenek együttműködést az ambíciózus ajánlkozóval. Úgy vélem, sokat javítana a helyzeten, ha a cégvezetők, amikor formatervezőt, grafikust, építészt keresnek, ehhez szakmai szervezetektől kérnének segítséget. 

Haszonkulcs.hu: Van-e apparátusuk arra, hogy a fokozott érdeklődést kezeljék?

P. M.: Ennek érdekében jött létre a Design Terminál Nonprofit Kft. Amennyiben a szervezet lehetőséget kap arra, hogy végre beköltözhessen tervezett telephelyére, az Erzsébet téri volt autóbusz pályaudvar épületébe, nem csak a spontán jelentkező érdeklődők kezeléséhez nyílik majd a mainál kedvezőbb lehetőség, hanem a dizájn potenciális felhasználóinak sokkal aktívabb tájékoztatására, vagyis a lappangó igények felkeltésére, bővítésére is.

tovább

Az idén immár harmadik alkalommal adják át a Pegazus Díjat, Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásainak rangos elismerését. Az adományozók – az Enterprise Investors magán- és kockázati tőkealap-kezelő vállalat; az Ernst & Young vezető könyvvizsgáló, adó, tranzakciós és üzleti tanácsadási szolgáltató; hazánk egyik legnagyobb ügyvédi irodája, a White & Case nemzetközi ügyvédi iroda; valamint a Dun & Bradstreet, nemzetközi cégminősítő – a díjjal szeretnék elismerésben részesíteni azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek a mai viszontagságos gazdasági környezetben átlag feletti növekedést érnek el. Az exkluzív díjátadó gála 2010. december 2-án, a Budapesti Történeti Múzeumban kerül megrendezésre.

„Az Enterprise Investors elkötelezett a magyar vállalkozások fejlődése iránt, és ennek az elkötelezettségnek a jegyében adjuk át immár harmadik éve a Pegazus Díjat, mellyel Magyarország legdinamikusabb kis- és közép vállalkozásait kívánjuk elismerésben részesíteni. A kis- és középvállalati szektor teljesítménye kiemelkedő fontossággal bír, hiszen ezek a vállalatok jelentik a magyar gazdaság motorját, éppen ezért a díjjal kívánunk példát és fejlődési mintát állítani az ambiciózus hazai társaságok elé.” - mondta Tüske Tamás, az Enterprise Investors ország igazgatója.

Tüske Balázs, az Ernst & Young Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások üzletágának partnere hozzátette: „a kis- és középvállalkozások nemcsak hozzájárulnak, de alapvető szerepet töltenek be a világ minden piacának növekedésében és fejlődésében. Különösen igaz ez Európára és Magyarországra ahol a kkv-k alkotják a gazdasági és szakmai tevékenységek körének egy jelentős részét. A kkv-k adják a magánszféra munkahelyeinek körülbelül kétharmadát és meghatározó szerepük van az európai közösségben. Az Ernst & Young az elsők között ismerte fel Magyarországon a kkv-k piacunkon betöltött fontosságát, épp ezért csatlakoztunk ehhez a kiemelkedő kezdeményezéshez.”

Az eseményen három régió – Nyugat-Magyarország, Közép-Magyarország, és Kelet-Magyarország – legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásait díjazzák. A helyezettek kiválasztásánál az adott cégek növekedési rátája, az elmúlt három évben mutatott dinamikus és kimagasló növekedés, valamint a vállalkozások átláthatósága szerepel szempontként. A Dun & Bradstreet által rendelkezésre bocsátott nyilvános cégadatok alapján idén a díjat két kategóriában (a cégek 2009-es árbevételei alapján 500 millió és 2,5 milliárd forint között; illetve 2,5 milliárd forint felett) osztják ki.

A Pegazus 2010 Díjat olyan, a feldolgozóiparban, vagy a szolgáltatások területein működő vállalkozás nyerheti el, amelyik magyar többségi tulajdonú; működését 2007 előtt kezdte meg és jelenleg is aktív, kielégítő likviditással rendelkezik; 2009-re vonatkozó EBITDA (üzemi eredmény + éves értékcsökkenés) eredménye meghaladja az 5%-ot; valamint a 2007-2008 és 2008-2009 években az adott régió többi cégéhez képest a legnagyobb növekedést érte el.

„Az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek többsége lényegesen nehezebb piaci körülményekkel nézett szembe. Mindezek ellenére voltak olyan kis- és középvállalkozások, akik képesek voltak felülvizsgálni stratégiájukat, és a változásból származó lehetőségeket megragadva megtartani, akár dinamizálni növekedési ütemüket. A Pegazus díjban részesültek jó példát mutatnak mindannyiunk számára, hiszen nyereségességük megőrzése mellett, a megnövekedett kockázatokat kezelve, az adódó lehetőségeket megragadva biztonságosan növekedtek. Ez a D&B hitvallását is tükrözi, ezért is külön öröm, hogy idén is átadhatjuk ezt a nemes díjat ezeknek a magyar tulajdonú sikervállalkozásoknak. A Pegazus díj óriási értéke, hogy több év teljesítményét jutalmazva, nem a méretre koncentrál, hanem a stabil növekedés képességére” – fogalmazott Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója.

„Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy elismerjük a magyar kis- és középvállalkozások növekedését, eredményeit és befolyását. Örömünkre szolgál, hogy immár második alkalommal vehetünk részt a Pegazus Díj átadásának támogatásában, és a nyertesek felé továbbíthatjuk azt az elismerést és bátorítást, ami megilleti őket” – fejtette ki Edward Keller, a White & Case partnere.

A Pegazus Díjat 2009-ben szintén három régió (Nyugat-Magyarország, Közép-Magyarország, és Kelet-Magyarország) legdinamikusabban fejlődő vállalatai nyerték el, két kategóriában. Nyugat-Magyarországon a piacvezető kategóriában a tavalyi év legjobbja a Lakics Gépgyártó Kft. volt, míg a feltörekvő vállalkozások közül a MASTERFOAM Kft. lett az első. Közép-Magyarország első számú vállalkozása a piacvezető kategóriában a SEMILAB Zrt. volt, míg a feltörekvő kategóriában a KRISTÁLY-99 Kft. végzett az első helyen. Kelet-Magyarországon a piacvezető kategória első számú vállalkozása az Univer - Kecskeméti Konzervgyáró Kft., míg a feltörekvő kategória győztese a BN PLASTIC Bt. lett.

tovább

Szeptember elseje óta igényelhető a Széchenyi Kártya Program legfiatalabb tagja, a Széchenyi Beruházási Hitel. Az akár 50 millió forint értékben elérhető támogatott hitel célja a kkv-k fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszú távon történő finanszírozása, és ez által a vállalkozások versenyképességének fenntartása. A beruházási hitel kombinálható a Széchenyi Kártya Program egyéb hiteltermékeivel is.

A Széchenyi Beruházási Hitel néhány alapvető ponton különbözik a Széchenyi Kártya Folyószámlahiteltől és a Széchenyi Forgóeszközhiteltől. A beruházási hitel esetében a vállalkozásoknak rendelkeznie kell a tervezett beruházás összköltségének legalább 20 százalékának megfelelő saját erővel. A beruházási hitel – amelynek összege 1 milliótól 50 millióig terjedhet – futamideje minimum 12, maximum 120 hónap.

A támogatott hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére; új, sőt, akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, valamint a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz beszerzésére is. A hitel elsődleges biztosítéka maga a beruházás tárgya, de más ingóság vagy ingatlan bevonására is sor kerülhet.
A Széchenyi Beruházási Hitel esetében a szokásos gazdasági adatokon alapuló minősítésen túl a hiteldöntésnél az egyik fő szempont a jól alátámasztható és reális üzleti terv, amelyet az igényléskor kell benyújtani. 

A hitel törlesztésére türelmi idő kérelmezhető, amely alatt nincs tőketörlesztési kötelezettség. A tőketörlesztés illetve a kamatfizetés gyakorisága lehet negyedéves, illetve havi.

Mikor és mennyit kell fizetni a Széchenyi Beruházási Hitel kapcsán? 

A beruházási hitel igénylésével kapcsolatban a 17 000 forint összegű regisztrációs díj kivételével a regisztráló irodák az ügyintézés díjaként semmilyen más költséget nem számítanak fel. Nem kell regisztrációs díjat fizetniük azoknak a vállalkozásoknak, akik tagjai valamely területi kereskedelmi és iparkamarának; a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vagy a VOSZ bármely tagszervezetének. 

Ez a kedvezmény azokat is megilleti, akik az igénylés pillanatában válnak ezen szervezetek tagjává. Azok a vállalkozások, akik a Széchenyi Kártya Programhoz Társult Érdekképviseleti Szervezet tagjai, 50 százalékos díjkedvezményben részesülnek. Szerződéskötéskor a bankok a szerződésben szereplő hitelösszeg 1,5 százalékának megfelelő díjat számítanak fel. 

A hitel egyik biztosítékát képező Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásának első törtévre eső díja a szerződéskötést követően, de még a lehívást megelőzően esedékes – mértéke 1,7 százalék/év, számítási módja pedig a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a KA-VOSZ Zrt. honlapján érhető el.

A futamidő alatt a hitel kihasználtságának megfelelően szükséges kamatot fizetni, amelynek mértéke 1 havi BUBOR (Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga.) +4,5 százalék évente. A 2010. december 31-ig megkötött ügyletek futamidejének első három évére az állam a hitelügylet kamatára 2 százalékos kamattámogatást biztosít. 

Az állam a 2010. december 31-ig megkötött ügyletekre garanciadíj támogatást is biztosít a garanciadíj vetítési alapjának (Mérőszám, amellyel az általános költség a legjellemzőbb módon összefügg, és egy adott költségfunkció alakulását döntően befolyásolja, pl.: gépóra, munkaóra, anyagköltség, stb.) 0,75 százalékos mértékében. A támogatás mértéke a 2011-ben megkötésre kerülő szerződésekre vonatkozóan később, várhatóan idén decemberben kerül meghatározásra.

tovább

Egy vállalkozás sikere sokszor apróságokon múlik. Előfordulhat, hogy az ötlet nagyon is piacképes, a vezető felkészült, a cég mégsem lesz sikeres, mert hiányzik az induláshoz szükséges kezdőtőke, amely tartalékul szolgálna addig, amíg az első bevételek megérkeznek.

Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben jól jöhetnek a pályázati pénzek, amelyekkel azon – a KMRMK valamely kirendeltsége által legalább három hónapja nyilvántartott – álláskeresőket támogatják, akik a későbbiekben önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében; gazdasági társaság – a társaság tevékenységében személyesen közreműködő – tagjaként, vagy mezőgazdasági őstermelőként oldják meg.

A kiírásban ezúttal két támogatási forma szerepel. Az egyik az önfoglalkoztatási támogatás, amely esetében legfeljebb 2 millió forint összegű visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatásra lehet pályázni. Igényelhető vállalkozóvá válási támogatás is, amely egy maximum 6 havi minimálbérnek megfelelő juttatás. A két támogatási forma együttesen és külön is elérhető.

Ha az önfoglalkoztatási támogatást választjuk, legfeljebb 2 millió forint összegű visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás igényelhető, amely nem haladhatja meg az összes beruházási költség nettó értékének 80 %-át, vagy az általános forgalmi adót (ÁFA) is tartalmazó érték 80 %-át – abban az esetben, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán nincsen ÁFA levonási joga.

Az önfoglalkoztatási támogatásra vonatkozó pályázatokat 2010. október 31-ig lehet benyújtani postai úton, illetve személyesen a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ügyfélszolgálati irodájában.

A vállalkozóvá válási támogatás legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta, a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő mértékben nyújtható – vissza nem térítendő formában. Aki ezt a támogatási formát választja, 2010. november 30-áig adhatja le a kérelmét személyesen – vagy küldheti el postai úton – a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen.
 
Fontos, hogy a leendő vállalkozók a pályázatot a részletes pályázati egységcsomagban foglaltak szerint állítsák össze, amely térítésmentesen vehető át a KMRMK kirendeltségein, valamint a KMRMK központi irodaház Ügyfélszolgálati Irodáján.

A pályázati dokumentáció letölthető az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról is, link: www.afsz.hu

tovább