Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első és második része itt olvasható: Ha jön az APEH (I.),  Ha jön az APEH (II.)

Az adózó már az ellenőrzés során jogosult arra, hogy észrevételeit, védekezését bemutassa az adóhatóságnak. Az adózó ugyanis az ellenőrzés az előzetes megállapításokat tartalmazó első írásos dokumentumára, azaz a jegyzőkönyvre – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – jogosult észrevételt tenni. Mindenképp célszerű észrevételeket tenni, mert az adóhatóság csak akkor köteles a határozatában részletesen indokolni a megállapításokat, ha az adózó azokra észrevételt tett. Előfordulhat, hogy az észrevételek alapján az adóhatóság kiigazítja a jegyzőkönyvben foglaltakat, és egyes megállapításokkal elsőfokú határozatában már nem is foglalkozik. 

Amennyiben az adóhatóság az észrevételek ellenére is fenntartja megállapításait, határozatot hoz. Ez a határozat későbbi jogszabálysértés esetén akár kérelemre, akár hivatalból módosítható, egy év után azonban az adózó terhére a határozatot csak nagyon szűk körben lehet megváltoztatni. Ha a tévedés nem az adózó miatt következett be, az adóhatóság a módosítás nyomán keletkező visszatérítendő adót késedelmi pótlékkal köteles visszafizetni. 

A határozatban foglaltakkal szemben az adózó – az ellenőrzés fajtájától függően, a kézbesítéstől számított 15 vagy 30 napon belül – fellebbezést terjeszthet elő. Fellebbezés esetében a megállapítások nem emelkednek jogerőre, azaz az adózónak a feltárt adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó szankciókat még nem kell megfizetnie.
A fellebbezésben új tényeket, bizonyítékokat is elő lehet terjeszteni. A fellebbezésnek azonban kockázatai is vannak: a másodfokú adóhatóság a teljes elsőfokú eljárást felülvizsgálja, nemcsak a fellebbezésben megtámadott megállapításokat, így előfordulhat, hogy a bírságokat, késedelmi pótlékokat magasabb összegben állapítja meg, mint az elsőfokú adóhatóság. 

Az elkésett fellebbezéseket az adóhatóság felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, ezért az adózó ebben az esetben elesik a későbbi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől, azt ugyanis csak a fellebbezésre hozott másodfokú határozat ellen lehet kérni. A fellebbezés elmulasztásának másik kockázata a határozat jogerőssé válása, amely esetben a feltárt adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó szankciókat meg kell fizetni. A fellebbezési határidő betartására ezért mindenképp oda kell figyelni!

Az adóellenőrzés során az adózó részéről legcélravezetőbb az udvarias, együttműködő, de az adózó eljárási jogait tárgyszerűen érvényesítő magatartás.

A határidőben benyújtott fellebbezés alapján a másodfokú adóhatóság dönthet úgy, hogy az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, hogy az abban foglaltakat megváltoztatja, illetve hogy az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ha a fellebbezés nem vezet eredményre – méltányosság esetében – akkor is van lehetőség az adóhatóság által megállapított szankciók mérséklésére. Az adóhatóság mind hivatalból, mind kérelemre gyakorolhat méltányossági jogot. 

Ha az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, az adóhatóság mérsékelheti az kirótt adóbírságot, illetve kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén az eredetinél későbbi időpontot állapíthat meg a késedelmi pótlék számításának kezdőnapjaként. 

Bár a feltárt adóhiány megfizetése nem kerülhető el, megfelelő mentő körülmények esetén mindenképp indokolt méltányosságot kérni az adóhatóságtól, mivel így a szankciók jelentősen csökkenthetők. Mivel a méltányosság gyakorlásáról az adóhatóság az adóhiányt megállapító határozatában dönt, érdemes azt mind az észrevételben, mind a fellebbezésben kérni.

A kedvezőtlen másodfokú határozat nem zárja le a jogorvoslati lehetőségeket: az adózó kérheti a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát, vagy a határozat felügyeleti intézkedés keretében történő vizsgálatát, ha a véleménye szerint a határozat jogszabálysértő. 

A másodfokú határozat azonban már jogerős: a határozat megállapításainak tehát jogorvoslati kérelem esetén is eleget kell tenni, és a megállapított adóhiányt, valamint a kirótt adóbírságot, késedelmi kamatot meg kell fizetni. Ellenkező esetben adóvégrehajtásra kerül sor. A végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Fontos tudni, hogy amennyiben valamely későbbi jogorvoslat eredményessé válik – azaz a bíróság vagy a felügyeleti szerv az adózó javára dönt –, a megfizetett összegek a jogorvoslatok során megfizetett illetékekkel együtt visszajárnak. 

Az egész adóellenőrzés során tartsuk szem előtt, hogy az adózó nem csak tétlen elszenvedője a vizsgálatnak: élhet a jogszabály biztosította jogaival, részletesen megismerheti az ellenőrzés adatait, és jogorvoslattal élhet. Fontos azonban hogy az adóhatósági ellenőrzésekre az adózó felkészüljön; előzetes átvilágításokkal minimalizálja annak kockázatait, illetve ismerje rendszerének, működésének gyenge pontjait, illetve hogy amennyiben az eljárás során adótanácsadót vesz igénybe, tanácsadójával szemben törekedjen a teljes őszinteségre.

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Ha jön az APEH (I.)

Az ellenőrzés során az adózó köteles együttműködni az adóhatósággal; a vizsgálni kívánt iratokat köteles átadni, és tűrnie kell azt is, hogy az adóhatóság a vállalkozási tevékenységével összefüggő helyszínekre belépjen, azokat átvizsgálja. Az adózó vagy a képviselője az egyes vizsgálati cselekményeknél jelen lehet. 

Nemcsak törvényes kötelezettség együttműködni az ellenőrökkel, hanem az adózó saját érdekében is célszerű, mert nem érdemes elmérgesíteni a viszonyt. Az adóellenőrzés akkor is sok időt és energiát visz el, ha minden rendben van, és az adózónak is az a jobb, ha minél előbb túlesik az eljáráson.

Az adóhatóság is együttműködésre és jóhiszemű eljárásra kötelezett: az APEH a vizsgálatot úgy köteles végezni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkevésbé korlátozza. Az ellenőrzés során az adóhatóság kötelessége a tényállást teljes mértékben feltárni, és megfelelően bizonyítani. Amennyiben valamely tényállást az adóhatóság nem tud bizonyítani, azt az adózó terhére nem lehet értékelni. Az adóhatóság nemcsak az adózó terhére, hanem a javára szolgáló tényeket is köteles feltárni: ennek elmulasztása általában az egyik leggyakoribb fellebbezési ok. A bizonyítási eljárást már csak ezért is érdemes végig figyelemmel kísérni.

Az adóhatóság az ellenőrzést az adózó iratainak, nyilvántartásainak és bizonylatainak vizsgálata, valamint az adózó nyilatkozatai alapján folytatja le. Bár jogilag nem feltétlenül szükséges minden szerződést írásba foglalni – hiszen a szóbeli szerződés is érvényes –, a szerződés fennállását az adóhatóság felé okiratokkal, írásba foglalt szerződéssel, megrendeléssel, számlákkal vagy akár levelezéssel kell bizonyítani. Éppen ezért célszerű az ügyletek adókezelését, így különösen a levonásokat és kedvezményeket alátámasztó dokumentumokat (pl. kalkulációkat, szerződéseket), már az ellenőrzés megkezdését megelőzően előkészíteni. Ilyen módon hatékonyan bizonyíthatjuk együttműködési készségünket és az eljárás is hamarabb befejeződhet.

Az iratokat olyan helyen kell tárolni, hogy azokat az adózó három munkanapon belül be tudja mutatni. A dokumentumokat egyébként az adóhatóság le is foglalhatja hivatali helyiségében történő tanulmányozás végett.

Fontos, hogy az adóhatóság által elvitt iratokról mindig kérjünk tételes írásbeli elismervényt! A bírósági gyakorlat alapján az APEH más adózót érintő iratot is bevonhat: vagyis az adóhatóság nem korlátozza azt, hogy a vizsgálat a másik érintett adózóra még nem terjed ki.

Az adóhatóság helyiségeket, járműveket is átvizsgálhat, sürgős esetekben akár előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül is. Az adótanácsadó, a könyvvizsgáló és az ügyvédi iroda azonban előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül nem vizsgálható át. Amennyiben az átvizsgálás eredményeképpen az adóhatóság iratokat foglal le, mindig kérjünk tételes, részletes átvételi elismervényt! A lefoglalás és az átvizsgálás ellen a felettes adóhatósághoz lehet panaszt előterjeszteni, ez azonban nem halasztja el ezen intézkedéseket.

Az ellenőrzés során keletkező iratokba az adózó betekinthet. Érdemes ezzel a lehetőséggel élni, mert így az ellenőrzés keretében tisztázhatók az esetleges félreértések, és nincs szükség arra, hogy azokat a jogorvoslati eljárások keretében kelljen rendezni. Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot is elrendelhet olyan adózók esetében, amelyek az ellenőrzés alá vont adóalannyal üzleti kapcsolatban vannak.

Fontos kiemelni azonban, hogy ha az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapítását valamely kapcsolódó vizsgálat eredményével kívánja alátámasztani, részletesen ismertetni kell az adózóval a kapcsolódó vizsgálat jegyzőkönyvének vagy határozatának erre vonatkozó részét. Ennek elmulasztása eljárási hiba, amely eredményes jogorvoslatra ad alapot.

Az adózónak nagyon fontos, hogy az adóhatósági ellenőrzés ésszerű időn belül lezáruljon – és ne foglalja le a cég erőforrásait indokolatlanul hosszú ideig –, ezt biztosítják az ellenőrzés lefolytatásának határidejére vonatkozó rendelkezések.

Az adóhatóságnak természetesen joga van az ellenőrzési határidőket meghosszabbítani. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzés még a meghosszabbított törvényes határidőn belül sem zárul le, annak ellenére, hogy a törvény szerint eljárási cselekmények nem végezhetők a határidő leteltét követően. Igazán hatékony eszközt az eljárás elhúzódása ellen a törvény az adózók számára nem biztosít. Az adóellenőrzés során az adózó részéről legcélravezetőbb az udvarias, együttműködő, de az adózó eljárási jogait tárgyszerűen érvényesítő magatartás.

(folyt. köv.)

tovább

(I.) Az ellenőrzés megkezdése…

Az adóhatóság adóellenőrzést kizárólag megbízólevél alapján folytathat le. A megbízólevél egyben korlátozza is az ellenőrzés folyamatát. A megbízólevél ugyanis azt is tartalmazza, hogy az adóhatóság mely adómegállapítási időszakot, és mely adónemeket vonja ellenőrzés alá. Ez a dokumentum egyébként fel is hatalmazza a név szerint megjelölt adóellenőröket az eljárásra. Létezik általános megbízólevél is, amelyen nincs feltüntetve a vizsgálat alá vont adózó, sem pedig az ellenőrzéssel érintett időszak: ezt piacokon, utcai árusok ellenőrzésekor alkalmazzák, amikor adóhatóság előre meg nem nevezett személyeket von ellenőrzés alá.

Az adóellenőrzésről általában – telefonon vagy írásban – előre értesítik az adózót. Bizonyos esetekben az adóhatóság mellőzheti is az előzetes értesítést: ilyenkor a megbízólevelet az eljárás megkezdésekor adják át.

Az ellenőrzés kezdetének elhalasztását – legfeljebb 60 nappal –, vagy az ellenőrzés szünetelését akadályoztatásra hivatkozással csak magánszemélyek kérhetik. Érdemes azonban társaságok esetében is – amennyiben felkészülési időre van szükség –, a revizorokkal egy olyan kezdési időpontban megállapodni, amikorra a szükséges dokumentumokat elő tudjuk készíteni. Az iratok rendezésre, pótlására egyébként az ellenőrzés során lehet időt kérni, igaz, ezzel a mulasztási bírságot kockáztatjuk. 

Az ellenőrzés megkezdéséig, vagyis a megbízólevél átadásáig, az ellenőrzéssel még le nem zárt időszakokra az adózó korlátozás nélkül végezhet önellenőrzést. Az adóznak továbbá joga van befejezni az ellenőrzés megkezdésekor már folyamatban lévő önellenőrzéseit. A cégeknek tehát ez év végéig van némi mozgásterük egy gyors korrekció elvégzésére, 2011. január 1. után ugyanis az adóhatóság már csak azt az önellenőrzést fogadja el, amelyet az ellenőrzés megkezdéséig benyújtottak.

Az eljárás, az előzetes értesítés vagy a megbízólevél átvételének megtagadása esetén is, a törvény alapján elkezdődik, ezért ezen cselekedetek inkább csak a kapcsolat elmérgesítését segítik elő, mintsem hogy hatékony jogi eszközöknek bizonyulnának.  A cserkészköszöntés (Légy résen!) tehát az adóellenőrzésre is érvényes. Az angol eredeti (Be prepared!) fordítása (Készüljön fel!) egyébként ebben az esetben még helytállóbb.

Az adóellenőrzés bejelentésekor tehát a cégvezető haladéktalanul forduljon a vállalkozás könyvelőjéhez, illetve az adózási kérdésekben is járatos ügyvédjéhez, azért, hogy ezen szakértők az első pillanattól fogva érvényesíthessék az adózó jogait az eljárás során.

(folyt. köv.)

tovább

Haszonkulcs.hu: Az elmúlt hónapokban jelentősen változott a fizetésképtelenség szabályozása, ennek kapcsán ön hogyan látja a vállalkozások helyzetét vevői és eladói szempontból?

Dr. Antall György: Az elmúlt hónapokban a fizetésképtelenség szabályozása nem változott jelentős mértékben, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: a „Csődtörvény”) azonban jelentős reformon esett át 2009 szeptemberében. A legfontosabb változás a csődeljáráshoz kapcsolódó fizetési moratórium elrendeléséhez kapcsolódik: az új szabályok értelmében a bíróság formális feltételek teljesülése esetén is elrendeli a fizetési moratóriumot, és nincs szükség a hitelezők egyetértésére.

A felszámolási eljárással kapcsolatban a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozóan került lényeges újítás a törvénybe. A Csődtörvény korábban is szabályozta a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőinek felelősségét, amennyiben ügyvezetési feladataikat a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőző három évben nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látták el. 2009 szeptemberében került be az a szabály a Csődtörvénybe, amely szerint a vezető tisztségviselők Csődtörvény szerinti felelősségének vizsgálata során a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, amennyiben a vezető tisztségviselő nem tett eleget az adós gazdálkodó szervezet beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Haszonkulcs.hu: A közelmúltban változtak a követelésekhez kapcsolódó jogérvényesítés szabályai. Milyen lehetőségeket és veszélyeket tartogatnak az újdonságok a vállalkozások számára?

Dr. A.Gy.: A követelésekhez kapcsolódó jogérvényesítés vonatkozásában a fizetési meghagyásos eljárás szabályai módosultak jelentősebb mértékben az utóbbi időben. A módosítások gördülékenyebbé tették a követelések fizetési meghagyásos eljárás keretében történő érvényesítését. Az új szabályok ugyanis a közjegyzői kar hatáskörébe utalták a fizetési meghagyásos eljárások lebonyolítását, amelynek hatására gyorsabbá vált a követelések behajthatósága: a kérelem benyújtását követően a közjegyzők a formai feltételek fennállása esetén pár nap alatt kibocsátják a fizetési meghagyást szemben a hónapokig nyúló bírósági ügyintézéssel. Másrészt pedig lehetővé vált a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus úton történő lebonyolítása, amely szintén gyorsítja az igényérvényesítést.

A piaci résztvevők részéről komoly igény merült fel arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások egymás közti pereire vonatkozó speciális szabályok megalkotásával gördülékenyebbé váljon a vállalkozások egymással szembeni igényérvényesítése is. A jogalkotó ennek megfelelően módosította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, azonban az új szabályok hatályba léptetését a legutóbbi alkalommal egy évvel elhalasztotta, így azok csak 2011. júliusától lesznek alkalmazhatóak. Az új szabályok szerint a vállalkozások egymás közti pereiben teljes egészében elektronikussá fog válni a bíróság és a felek közötti kommunikáció, valamint a módosítás gyors és hatékony nyilatkozattételre fogja kötelezni a feleket. Az új szabályok hatására várhatóan jelentősen fog gyorsulni a vállalkozások egymással szembeni igényérvényesítése, azonban az új szabályok alkalmazása a jogi képviselők részéről komoly felkészültséget és precizitást fog igényelni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan változott a vezető tisztségviselők pénzügyi és büntetőjogi felelőssége az utóbbi időben? Milyen eltérések vannak a főbb társasági formák tekintetében?

Dr. A.Gy.: A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok az utóbbi időben nem változtak jelentős mértékben, utoljára a társasági törvény 2006-os reformjához kapcsolódóan történt jelentős változás. Az elmúlt tizenöt évben az volt az általános tendencia, hogy a vezető tisztségviselőkre fokozatosan egyre nagyobb felelősséget telepített a jogalkotó, és egyre több felelősségi alakzat törte át azt az általános felelősségi szabályt, amely szerint a vezető tisztségviselő által okozott károkért harmadik személyek irányába a társaság felel, és a vezető tisztségviselőkkel szemben csak a társaság léphet fel kártérítési igénnyel. Ennek megfelelően lehetővé vált a vezető tisztségviselők büntetőjogi és szabálysértési felelősségre vonása, a cégbíróság bírságolási jogkörét a jogalkotó kiterjesztette a vezető tisztségviselőkre is, valamint az is lehetővé vált, hogy a kártérítési igényekkel fellépő harmadik személyekkel szemben bizonyos esetekben ne a társaság, hanem közvetlenül a vezető tisztségviselő legyen köteles helyt állni.

Az általános felelősségi alakzat áttörése vonatkozásában az elmúlt évek legjelentősebb újítása a vezető tisztségviselő felszámolási eljáráshoz kapcsolódó felelősségének bevezetése volt, amely abban az esetben állapítható meg, ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét megelőző három évben nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látta el (ld. 1. pont). Ebben az esetben a hitelezőkkel szemben közvetlenül a vezető tisztségviselő köteles helytállni és nem a társaság. Ahogy fentebb utaltunk rá, 2009 szeptemberében lépett hatályba az a szabály, amely szerint a vezető tisztségviselők Csődtörvény szerinti felelősségének vizsgálata során a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, amennyiben a vezető tisztségviselő nem tett eleget az adós gazdálkodó szervezet beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A vezető tisztségviselő Csődtörvény szerinti felelősségéhez kapcsolódóan egyelőre nem alakult ki bírói gyakorlat.

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok valamennyi vezető tisztségviselőre kiterjednek az általuk vezetett vállalkozás társasági formájától függetlenül. Ennek megfelelően bt., kft., zrt., stb. vezető tisztségviselője egyaránt felelősségre vonható valamennyi (kártérítési, büntetőjogi, csődjogi, stb.) felelősségi forma alapján.

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségek állnak egy cég rendelkezésére, ha a teljesítést követően a megrendelő „időhiányra hivatkozva” hetekig, hónapokig nem küldi el a teljesítési igazolást? Teljesítési igazolás hiányában mit tehet a szolgáltatást végző cég?

Dr. A.Gy.: Amennyiben a felek közötti szerződés alapján a számla kibocsátásának előfeltétele a teljesítési igazolás kiállítása, akkor a szolgáltatást végző cég csak peres úton követelheti a megrendelőtől a teljesítési igazolás kiállítását. A bíróság ugyanis ítéletével pótolhatja a megrendelő teljesítés igazolására irányuló jognyilatkozatát.

Ha azonban a felek közötti szerződés a számla kibocsátásához nem követeli meg a teljesítési igazolás kiállítását, akkor a szolgáltatást végző cég teljesítési igazolás hiányában is jogosult kibocsátani a számlát. Amennyiben a megrendelő a számla kibocsátását követően a számlában feltüntetett összeget a törvényes határidőn belül nem egyenlíti ki, és nem vitatja, akkor a számla kibocsátója a megrendelővel szemben felszámolási eljárást vagy más behajtási eljárást (pert, fizetési meghagyásos eljárást) kezdeményezhet.

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségek állnak azon cégek rendelkezésére, akik e-mailen kapott megrendelő alapján teljesítenek egy szolgáltatást, ám a későbbiekben – bár a teljesítés igazolása írásban megtörtént – a megrendelő „szerződés hiányában” nem fogadja be a számlát?

Dr. A.Gy.: A szerződéskötés főszabály szerint nincs írásbeliséghez kötve, így a fenti esetben is létrejön a szerződés, ha igazolható a felek szerződéskötésre irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Ennek alapján a felek követeléseket érvényesíthetnek egymással szemben, amennyiben a felek közötti e-mail-kommunikáció és más bizonyítási eszközök (pl. tanúvallomás) alapot adnak az igényérvényesítésre. Ebben az esetben a követelés peres úton vagy fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.

Haszonkulcs.hu: Milyen szabályok érvényesek az e-mailben történő kommunikációra – csak a céges e-mail címről küldött üzenet érvényes, vagy a megrendelő privát – esetleg a nevét nem is tartalmazó – e-mail címéről érkező üzenet is hivatalosnak minősül?

Az e-mail-ben történő kommunikációnak nincsenek részletes szabályai. A hatályos jogszabályok az e-mail-kommunikációt nem ismerik el teljes bizonyító erejű bizonyítási eszköznek, azonban egy esetleges jogvitában a bíróság a felek közötti, e-mail-ben folytatott levelezést a többi bizonyítási eszközre (pl. tanúvallomásra), és az eset egyéb körülményeire tekintettel a bizonyítási eljárás keretében értékelheti. Ilyen esetben nincs jelentősége annak, hogy a levelezés céges vagy privát e-mail-címről történt.

Haszonkulcs.hu: Mi történik akkor, ha a megrendelő – bár feltételezzük, hogy csak időhúzás céljából és annak érdekében, hogy pereskedni kényszerüljön a szolgáltató cég – apró szakmai kérdésekbe „köt bele”? Védi-e ilyenkor valamilyen jogszabály a beszállítót – vagy mivel teljesítési igazolás hiányában felszámolási kérelem nem adható be, a pereskedés az egyetlen lehetőség?

Dr. A.Gy.: Amennyiben a felek közötti szerződés szerint a számla kibocsátásának nem előfeltétele a teljesítési igazolás kiállítása, a teljesítési igazolás önmagában nem lesz előfeltétele a felszámolási kérelem benyújtásának sem. A Csődtörvény szerint ugyanis a bíróság abban az esetben állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Amennyiben tehát a kibocsátott számlát a megrendelő a törvényes határidőn belül elismeri vagy nem vitatja, a számla kibocsátója benyújthatja a felszámolási kérelmet.

Az „apró szakmai kérdések” tekintetében célszerű már a szerződésben előre szabályozni az észrevételek és kifogások tételének rendjét és határidejét. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a szakmai kérdésekre vonatkozó kifogások nem akadályozzák a fizetési meghagyásos eljárás, illetve a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a megrendelő a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor az ellentmondás folytán meginduló peres eljárásban a szakmai kérdésekre vonatkozó kifogásokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást kell lefolytatni.

Haszonkulcs.hu: Terveznek-e Magyarországon is a Small Claims Courtokhoz hasonló, alacsonyabb összegű követelések során felmerülő vitás kérdésekben illetékes intézményeket?

Dr. A.Gy.: Jelenleg a közjegyzői kar tölt be ilyen funkciót Magyarországon, ugyanis a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására a közjegyzők rendelkeznek hatáskörrel, és csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg.

tovább