Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a vegyipar szektor szereplőit a válság kirobbanása? Egyetért-e azzal, hogy az ágazat cégei összességében stabilabbak, mint a magyarországi összes ágazatot jellemző átlag; illetve hogy a szektorban működő cégek jóval előbb kerültek ki a válságból, mint általában a magyarországi vállalatok?

MAVESZ: A vegyipar jellemzően „közbenső” termékeket állít elő a nemzetgazdaság más ágazatai számára, ezért a válság ezt a szektort is súlyosan érintette. A 2009. évi mélypont után viszont 2010-ben már egyértelműen elkezdődött a válságból való kilábalás: a vegyi anyagok, termékek előállítása és értékesítése 14 százalékkal – ezen belül a kulcságazatnak számító műanyag alapanyaggyártás közel 12 százalékkal –, jóval az ipari átlag felett bővült. Ennek hátterében a vegyipari termékek olyan jelentős belföldi- és export piacainak növekedése állt, mint a gépjárműgyártás, elektronikai ipar, gépek- és berendezések gyártása.

Elmondható, hogy az ágazat cégei jól teljesítettek a válság idején: független szakértői tanulmányok állapították meg, hogy a vegyipar a tíz legkisebb bedőlési arányt és az öt legkisebb befektetési kockázatot képviselő iparág közé tartozott 2008-2009-ben. Ugyanakkor – bár az adatok a válságból való kilábalást mutatják – a magyar vegyipar ismét tartós növekedési pályára állása alapvetően az európai- és a hazai piaci viszonyoktól, illetőleg a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló szabályozási környezet alakulásától is függ.

Haszonkulcs.hu: Versenyképesség terén mely értékekre támaszkodik az ágazat?

MAVESZ: Az utóbbi évek tapasztalatai alapján térségünkben a legnagyobb versenyelőnyt az állandó minőség, a versenyképes árpolitika és a rendkívül rugalmas, megbízható beszállítói partnerkapcsolat jelenti. E három feltételnek egyszerre megfelelni, és eredményesen, stabil vállalatként működni komoly kihívás az ágazat szereplői számára. A piac, és elsősorban a régió szereplői emellett fontosnak tartják a megfelelő szakembergárda meglétét, illetve azt, hogy a cégek törekedjenek a jó személyes kapcsolatok kialakítására is. A gyorsaság, rugalmasság, a szakértelem és a hatékony termelés azok az értékek, amelyekre az ágazat igyekszik támaszkodni.

Haszonkulcs.hu: Melyik év volt a mélypont? Elmozdultak-e azóta az eladási mutatók?

MAVESZ: A mélypont 2009 második negyedéve volt, azóta összességében folyamatosan emelkedik az ágazat termelése- és értékesítése is. Egyes termékcsoportok esetében – háztartás-vegyipari termékek, építőipari vegyi termékek – azonban részben a belföldi kereslet csökkenése, valamint az építőipar visszaesése miatt még nem lehet növekedésről beszélni. Más területeket azonban, például az élelmiszer-csomagoló anyagok gyártását, kevésbé érintette a recesszió, az ezen a területen működő cégek termékei iránt a kereslet lényegében folyamatos volt.

Haszonkulcs.hu: Mekkora mértékű létszámleépítésre került sor a szektorban működő cégek esetében?

MAVESZ: Az ágazatban a válság miatt tömeges létszámleépítésekre nem került sor: a cégek a kiemelt tudással rendelkező szakembergárda megtartására törekedtek – ezt sok helyen a csökkentett munkaidő alkalmazásával tudták elérni. A 2011. évi előzetes adatok ugyanakkor már a teljes munkaidőre vetített foglalkoztatás szerény mértékű növekedését mutatják.

Haszonkulcs.hu: Megváltoztatta-e a válság a megrendelői igényeket?

MAVESZ: A legtöbb területen megváltoztatta, azonban nem csak a megrendelői igényeket, hanem a vásárlási szokásokat is: a vevők egyrészről szeretnének megfelelő minőségben, a lehető leghosszabb fizetési határidővel, minél olcsóbban hozzájutni a termelésükhöz szükséges vegyi anyagokhoz és termékekhez. Másrészről a piacaikat jellemző erős verseny és a kiszámíthatatlan kereslet miatt folyamatosan figyelik az árakat, és csak adott pillanatban hajlandóak vásárolni. Egyrészről tehát igénylik a biztos, rugalmas beszállítói kapcsolatot, ugyanakkor igyekeznek a legoptimálisabb vásárlásokat bonyolítani, így csökkentve a piaci bizonytalanságot.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent a kereslet az említett időszakban?

MAVESZ: A 2008-2009-es gazdasági válság következtében a vegyiparnak korábban nem tapasztalt kihívásokkal és kiéleződő versennyel kellett szembenéznie. A recesszió következtében a kereslet – amely 2009-ben érte el a mélypontját – több mint 10 százalékkal csökkent. A versenyhelyzet az EU-n kívülről jelentkező konkurencia következtében is tovább erősödött. A 2010-es év azonban már a kilábalás éve volt, igaz, a közép-kelet-európai feldolgozóipari piac – és így a hazai piac – regenerálódása később kezdődött, mint a nyugat-európai piacoké.

A 2011-es évet tekintve – a kőolaj piac változására érzékenyen reagáló legerősebb ágazatunk – a petrolkémiai iparág ismételten nincsen könnyű helyzetben. Az alapanyagárak a 2008. júniusi értékek közelében alakulnak, a polimer termékárak azonban ezt a tendenciát csak részben követik. A jelenlegi polimer-árszint végtermékekben történő érvényesítése nehézségekbe ütközik, ezért a vevők óvatosak a polimer megrendelés- és készletezés terén.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent Kelet-Európa gyártási teljesítménye 2008-hoz képest?

MAVESZ: A régió kereslete kisebb mértékben csökkent, mint Nyugat-Európában, ennek következtében a helyi gyártók termelése is "mindössze" néhány százalékkal zsugorodott a válság előtti szintekhez képest. 2010-ben a térségben már egyértelműen növekedésről beszélhetünk – és feltételezve, hogy a trend folytatódik –, 2012-re pedig a legtöbb vállalkozás ismét elérheti, illetve meghaladhatja a válság előtti szintet.

Haszonkulcs.hu: Megfelelőnek találja-e a rendelkezésre álló állami- és uniós támogatásokat?

MAVESZ: A jelenlegi támogatási rendszer nagyon korlátozott lehetőségeket nyújt az ágazatban működő vállalatok – különösen a kkv-k – támogatására. Az egyre szigorodó előírások mellett a jövő környezeti kihívásainak megfelelni jelentős költségigényű feladat. A környezeti hasznokat tekintve azonban indokolt a támogatások újragondolása, főként, ha figyelembe vesszük a vegyiparnak ezen kihívásokra adott megoldásait, és az ilyen módon a teljes életciklus mentén létrejövő környezeti hasznokat.

Haszonkulcs.hu: Milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektorban az elkövetkezendő öt évben?

MAVESZ: Az utóbbi évek változásait a vegyipari szektoron belül csak a pénzügyileg stabil, több lábon álló, rugalmasan működő vállalkozások vészelhetik át. Természetesen – nem csupán a vegyipar szempontjából – kedvező fejlemény lenne az is, ha az építőipari recesszió véget érne.

tovább

A magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az állam arra kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepéből, így mind a gazdasági növekedés biztosítása, mind az egyén boldogulása egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állampolgárok által önerőből megteremtett keretekre és forrásokra. 

„Mindez hosszú távú társadalmi-gazdasági folyamatok eredménye, de a változást az utóbbi évek gazdasági válsága jelentősen felgyorsította” – vázolja Takács Krisztián. „Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a mai fiatalok vállalkozó kedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak.”

Hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás

A FIVOSZ tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerőpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.

A tőkehiány probléma, de a pszichés gátakat sokkal nehezebb áttörni

Másodszor, a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.

A FIVOSZ pontosan azért rendezi meg idén is, immár negyedik alkalommal a Fiatal Vállalkozók Hetét November 14-20. között, hogy az ország gazdasági utánpótlás-nevelésében kulcseseménynek számító országos konferenciasorozattal fiatalok széles rétegeit segítse hiteles információkkal és ihletet, önbizalmat adjon nekik, felvonultatva az ország legelismertebb vállalkozóit és szakembereit, akik személyesen osztják meg tapasztalataikat a jövő reménységeivel.

Takács Krisztián, aki kisvállalkozásból lett sikeres alternatív távközlési cége, a tőzsdei aspiráns BTel irányításában szerzett tapasztalatait előadóként rendszeresen megosztja a FIVOSZ rendezvényein, számos hasonló példával találkozott.

„A forráshiány nagyon erős érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelőtt feladják, hogy az anyagi kérdések felmerülnének” – véli Takács. „Ezért annyira fontos a FIVOSZ tapasztaltabb tagjainak hozzájárulása, mind a motiváció, mind a gyakorlati útmutatás terén. A célunk, hogy a fiatalok higgyék és érezzék: Magyarországon igenis lehet sikeres, növekvő, átláthatóan és felelősséggel irányított vállalkozást építeni”.

A vállalkozó kedv erősíthető

A vállalkozó kedv növelésére a példaképek bemutatása és a sikeres hazai gyakorlatok elterjesztése mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik. „Éppen ezért van szükség olyan sikeres életutak bemutatására, mint amilyet Krisztián is magáénak tudhat” – mondta Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke, aki maga is fiatal vállalkozó.

Az új vállalkozói kultúrát meghonosító és megerősítő szervezetek, mint a FIVOSZ, és vele a piaci szereplők, mint üzleti mentorok támogatása a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepet kap a jövő fiatal vállalkozóinak motiválásában és kinevelésében. A hazánkban rendelkezésre álló tudás megosztását, illetve a tapasztalatcserét a FIVOSZ speciális eszköz-és feltételrendszer biztosításával, valamint az említett Fiatal Vállalkozók Hete keretében is igyekszik segíteni. A tagság széles köre, a hazai és nemzetközi rendezvények, a képzések és felsőoktatási együttműködések révén útjukra indított kezdeményezések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozó kedv akadályai elgördüljenek a fiatalok útjából.

tovább

A júliusi Keresleti Index alakulása lehet a legérdekesebb adat a Duna House Barométer aktuális számában, ugyanis az „uborkaszezon” kellős közepén, a globális gazdasági bizonytalanság és a csúcsokat döngető svájci Frank által terhelt időszakban markáns növekedés látható. Egy hónapról van mindössze szó, így trendfordulatról nem lehet beszélni, de érdemes a következő hónapokat is figyelemmel kísérni. (2010 júniusában is volt egy visszaesés, amelyet júliusban emelkedés követett, majd folytatódott a csökkenés, lehet, hogy idén is így alakul majd.)

A növekedés tényét alátámasztja a dh.hu weboldal látogatottsági adatai mellett négy nagy országos ingatlanportál látogatószám növekedése is (ingatlanbazar.hu, express.hu, ingatlan.com és ingatlanok.hu).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Keresleti Index egy mennyiségi mutató, amely nem mutatja ki a vásárlói kör minőségét. Könnyen előfordulhat, hogy a moratórium feloldása körüli médiafigyelem sokakat arra a gondolatra sarkall, hogy most lehet olcsón ingatlant vásárolni, ám az érdeklődést végül nem követi valódi tranzakció. A tranzakciószám esésére és a kereslet növekedésére ez egy lehetséges magyarázat.

Tégla építésű lakások esetében csak a belváros (V, VI, VII. kerületek) tudták mintegy 4%-kal növelni az átlag négyzetméter árakat, a többi, vizsgált területen szintén csökkenés volt tapasztalható, még ha csekélyebb mértékű is, mint a panelek esetében.
A legnagyobb esés Buda esetében figyelhető meg, itt az átlag négyzetméter árak 13%-kal estek, viszont a fajlagos vételi ár nem változott. Ennek oka nem egy általános lakásár esés, hanem az, hogy júliusban Budán nagyobb arányban vásároltak felújítandó, vagyis olcsóbb ingatlant, mint az azt megelőző hónapban.

A budai kerületek iránt összességében csökkent az érdeklődés júniushoz képest. Ugyancsak ez figyelhető meg a belváros tekintetében. A belső kerületek kivételével azonban a pesti oldalt nagyobb érdeklődés övezte, még a kevésbé keresett külső kerületek is csekély növekedést mutattak egy hónap alatt. Mindezek mellett továbbra is a XI. és XIII. kerületek vannak az érdeklődők fókuszában.

Júliusban a budapesti házak eladóinak kellett átlagban a legnagyobb irányár változást elszenvedniük, amelyet a vevők további nagymértékű alkuval sújtottak. De nemcsak Budapesten, hanem az agglomerációban és ország-szerte is a házak tulajdonosai számíthatnak a legerősebb alkukra.

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Mit érdemes tudni a komplex vállalati technológiafejlesztési pályázatról?

Haszonkulcs.hu: Elképzelhető, hogy a szigorítások megakadályozzák majd az ügyeskedők tevékenységét?  

K. Á.: A szigorításoknak nem az ügyeskedők tevékenységének korlátozása, hanem a munkahelyteremtés, illetve a fejlesztések megkönnyítése a célja. Az ügyeskedők projektjeit illetően, úgy vélem, a szakértő szem azonnal észreveszi a költséghatékonyság terén jelentkező hiányosságokat. Igaz, cégünket eddig jellemzően olyan vállalkozások keresték meg, amelyek valós fejlesztésekhez kívántak pályázati forrásokat igénybe venni.

Haszonkulcs.hu: Mi a helyzet az olyan cégekkel, amelyek Pesten rendelkeznek székhellyel, a gyártást azonban a vidéki régiókban végzik? 

K. Á.: A kiírás értelmében azt kell figyelembe venni, hogy a projekt hol valósul meg. A budapesti székhellyel, ám vidéki telephellyel rendelkező cégek – amennyiben a projekt csakugyan a vidéki telephelyen valósul meg – tehát pályázhatnak. 

Haszonkulcs.hu: A „piacra jutás” tevékenységekhez kapcsolódóan milyen költségek számolhatóak el?

K. Á.: Ezen tevékenységhez kapcsolódóan marketingköltségek számolhatóak el.

Haszonkulcs.hu: A pályázatokhoz milyen fedezet szükséges?

K. Á.: A szükséges fedezet az igényelt összegtől függ, 100 milliós összeg megpályázása esetén például bankgarancia szükséges.

Haszonkulcs.hu: Milyen átfutási időre érdemes számítani ezen pályázat esetében?

K. Á.: Az elbírálás a beadástól kezdve 3-6 hónapos időszakon belül – igaz, az utóbbi időben a 3 hónapos átfutás a jellemző – történik. Ezen időszak során a bírálók oldaláról kérdések merülhetnek fel, majd megszületik a döntés. A nyertes pályázókkal megtörténik a szerződéskötés, ezt követően pedig a projekt megvalósulása. Ez idő alatt kell az elszámolást is elvégezni, és ezt követően történik a támogatási összeg folyósítása is.

2007-ig a projekteket jellemzően hitelből finanszírozták, ezért számos cég a lehetőségein felül gazdálkodott. 2008 és 2010 között pedig némiképp ellentétes irányba fordult a helyzet: a bankok hitelezési kapacitása szűkös volt, ezért főként azok a cégek pályáztak, amelyeknek egyébként is rendelkezésére álltak a fejlesztésekhez szükséges források. Úgy vélem, elképzelhető, hogy hamarosan megvalósul az az ideálisnak mondható helyzet, amikor a cégek az önerőt saját forrásaikból, illetve beruházási hitelek felhasználásával, a támogatási részt pedig előfinanszírozás igénybevételével teljesítik.

Haszonkulcs.hu: Milyen szolgáltatásokat nyújt az RC Consulting?

K. Á.: Az RC Consulting ügyfeleivel közösen olyan projekteket talál ki, amelyek a vállalkozások beruházási elképzeléseihez illeszkednek. Emellett üzleti tervet és megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk, sőt, pénzügyi tanácsadást is végzünk: számos vissza nem térítendő forrás, illetve fejlesztési adókedvezmény is igénybe vehető, amelyekről a tanácsadók bővebb felvilágosítást nyújtanak.  

tovább

Haszonkulcs.hu: A pályázat keretében igényelhető támogatás összege minimum 15 millió forint, és a támogatás mértéke is meglehetősen alacsony, 35 százalékos: mennyiben szűkítik ezek a feltételek a pályázók körét?

Kiss Ágnes: A jelen kiírás esetében a pályázóknak valóban sok feltételnek kell megfelelniük, igaz, a pályázati feltételek 2004-2005 óta egyre szigorúbbak. Komoly előnye azonban ennek a pályázatnak az, hogy sokféle típusú költség elszámolható: többek között eszközfejlesztés, ingatlanfejlesztés, sőt, licenszvásárlás is. A legtöbb hasonló pályázat esetében a feltételek sokkal kötöttebbek.

A szigorítás célja a munkahelyteremtés, vagyis az, hogy az csak olyan cégek pályázzanak, akik valóban új munkahelyeket fognak teremteni és fenntartani. A mikrovállalkozások elsősorban családi vállalkozások, ezért a munkahelyteremtésben korlátozott mértékben tudnak részt venni.

A támogatási intenzitás, előfordul – például a Közép-Magyarország Régión kívül található térségekben megvalósuló, elsősorban a mikrovállalkozások számára előírt pályázatok esetében –, hogy csakugyan 50 százalékos.

Ez a pályázat vidéki környezetben működő középvállalkozások számára ideális, amelyek növekedést terveznek a közeljövőben, hiszen a pályázati feltételek között szerepel bizonyos számú munkahely létrehozása és minimum három éven keresztül történő fenntartása is. Az is fontos, hogy a pályázó cég magyar tulajdonú legyen, hiszen számos vállalkozás, amely az egyéb pályázati feltételeknek megfelel, a külföldi anyacég miatt nem pályázat.

Az is pontatlan információ, hogy valamennyi esetben megítélik a 35 százalékos intenzitást, hiszen ennek mértéke projektenként változik. A projekten belül is természetesen léteznek „belső arányok”, amelyek értelmében a támogatási összeg felhasználható.
Fontos, hogy a beadást megelőzően érdemes alaposan átgondolni a cég elkövetkezendő két éves működésének idejére tervezett fejlesztéseket, és munkaerő-felvételt. Azt tanácsolom tehát, hogy a cégek ne a prompt igényekből induljanak ki, hanem az elkövetkezendő időszakban szükségessé váló fejlesztéseket vegyék alapul.

Haszonkulcs.hu: A pályázati kiírás esetében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések…

K. Á.: Fontos szem előtt tartani, hogy a pályázatoknak az Új Széchenyi Tervből ismert kitörési pontokhoz kell igazodniuk. Ez az első lépés, hiszen egy pályázat csak akkor képes nyerni, ha az alapcélt teljesíti: a projektek szükségességét meg kell tudni indokolni. Az a cég, amely az Új Széchenyi Tervben ismertetett kitörési pontokhoz nem kapcsolódó fejlesztéseket tervez, csekély eséllyel indul a támogatásokért.

Amikor egy cég az RC Consultinghoz fordul, az első lépés mindig az, hogy megtudakoljuk, a vállalkozás milyen fejlesztéseket tervez az elkövetkezendő évekre. A fejlesztési elképzelés ismeretében keresünk alkalmas pályázatot, és nem fordítva. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az elnyerhető összeg ismeretében alakítják ki a projektet. Úgy vélem, ez helytelen megközelítés, és az „ügyeskedők” tapasztalataink szerint úgysem képesek teljesíteni a kiírásban szereplő szigorú feltételeket.

(folyt. köv.)

tovább

Közép-Európa: határozottan javul az üzleti környezet

Három közép-európai ország üzleti környezetének a besorolásán változtatott a Coface: Lengyelország és Litvánia egyaránt A3-ből A2-be, Macedónia C-ből B-be került. A lengyel és a litván üzleti környezetet még csak most minősítették fel arra a besorolási szintre, mellyel a magyar gazdaság már korábban is rendelkezett – emlékeztetett Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. Macedónia még ettől el van maradva, de a nyugat-balkáni ország most jó eséllyel felkerül a befektetők térképére, bár még nem, mint „ajánlott”, de már, mint „nem kizárt” besorolású ország.

Mindhárom országban jelentősen javult a hozzáférés a cégek valós pénzügyi információihoz. Lengyelország és Litvánia jól aknázza ki az európai uniós integrációban rejlő lehetőségeket. Litvánia fejlesztette infrastrukturális hálózatát, Lengyelország pedig érzékelhetően előrelépett a szabályozás minősége terén, köszönhetően az adminisztrációs eljárások és az adózás egyszerűsítésének, a bankfelügyeleti tevékenység javításának. Az uniós csatlakozást tervező Macedónia pedig nagyot lépett előre a kormányzás területén, csökkentette a korrupciót és javította a törvények érvényre juttatását.

Fontos az is – teszi hozzá a párizsi székhelyű Coface által a besorolások változtatásához fűzött kommentekhez Bagyura András –, hogy Lengyelország ezzel egyértelműen megkapta az elismerést, amiért egyedüli uniós országként a válság évei alatt is fenn tudta tartani a gazdasági növekedést, s mert stabilan pályán tartja a gazdaságot a meglévő belső- és külső kereslet. Litvániának pedig sikerült mára kilábalnia a gazdasági válságot követő nagy bizonytalanságból.

Magyarországnak sem az országkockázati, sem az üzleti környezetre vonatkozó besorolása nem változott immár 2009 tavasza óta. Bagyura András szerint az idén nem is várható változtatás. Mert ugyan az elmúlt években az ország tett lépéseket és ért el eredményeket a saját válságunkból való kilábalás terén, azonban jelenleg a világgazdasági, s különösen az európai gazdasági helyzet romlása sajnos az ellenkező irányba hat, a nemzetközi környezetben növekvő bizonytalanság kifejezetten rosszat tesz a megítélésünk javítását célzó folyamatoknak. Így a magyar besorolás most nem saját gazdasági eredményeinktől, hanem sokkal inkább az EU-val és az eurózónával kapcsolatos várakozásoktól és kilátásoktól függ: amíg az Unió a mostanihoz hasonló bizonytalanságot hordoz, nem várható a magyar ország-kockázati besorolás javítása sem. Amihez persze az is kell, hogy a kormányzat által bejelentett, és a befektetők által előzetesen pozitívan fogadott reformlépéseket valóban végre is hajtsák az idén, s hogy jövőre stabilabb pályára álljon a költségvetés, és a gazdaság. Ilyen szempontból pedig az idei év második fele sorsfordító is lehet – mutatott rá Bagyura András.

Görögország és Ciprus a legrosszabb minősítésű országok között Európában

Mindkét ország üzleti környezete, és így besorolása is romlott, mégpedig A3-ra, s ezzel az Európai Unió legrosszabb minősítésű országai közé csúsztak le. Pontosabban: csak két tagállamnak – Romániának és Bulgáriának – a besorolása rosszabb (A4) jelenleg. A Coface tapasztalatai szerint nehézkes a pénzügyi információkhoz való hozzáférés, illetve romlott a cégek fizetőképessége, ami az adósságbehajtás szűkülő lehetőségeire utal. Ciprust emellett az átláthatatlan a bankrendszere miatt is sújtották a gyengébb osztályzattal.

A fenti lépéssel párhuzamosan a Coface rontott e két ország kockázati besorolásán is: Görögország ezzel B, Ciprus pedig eggyel jobb, A4-es besorolást kapott. A lépés tükrözi a görög államadóssággal kapcsolatos válság negatív hatásait az ország cégeire, ami számtalan csatornán érkezik: nehéz a hitelhez jutás, és még ha a cégeknek sikerül is kölcsönt felvenniük, csak drágán tehetik azt. A makrogazdasági helyzet romlik, ahogy mélyül a recesszió. S végül, de nem utolsósorban a vállalatok megszenvedik az állami megszorító csomagot, mely esetenként azt eredményezi, hogy nem fizetik ki őket időben az állami szervek. Emellett az idén a görög cégek fizetőképessége is romlott. A ciprusi ország-kockázat pedig azért nőtt, mert bankjainak nagy a válság által súlytott görögországi kitettsége.

Afrika és Latin-Amerika: megbízhatóbbá váltak a pénzügyi adatok

Eggyel javított Kolumbia üzleti környezetének a minősítésén a Coface, s ezzel az A4-es besorolással az ország a feltörekvők átlaga fölé került, s egyben a legjobb helyzetbe a latin-amerikai térségben a pénzügyi adatok megbízhatóságát és hozzáférést illetően. Az állandósult korrupció ellenére a Coface a korábbinál ma már megbízhatóbbnak találja a vállalti beszámolók pénzügyi adatait, ami a szigorú adóellenőrzéseknek köszönhető.

Afrika szubszaharai térségében három országnak is javított az üzleti környezet-besorolását a Coface. Ghána ezzel C-ből B-be került fel, Mozambik és Tanzánia pedig D-ből C-be. Ez mindhárom ország esetében részben a korrupció elleni fellépés szigorodásának köszönhető. Ugyanakkor Mozambikban és Tanzániában a szigorúnak éppen nem nevezhető jogszabályi kötelezettségek miatt továbbra is nehézkes a hozzájutás a vállaltok pénzügyi információihoz. Ghána érzékelhetően előrelépett e téren, amit egyébként az is mutat, hogy a Világbank 212 országot besoroló listáján az átlag fölé helyezte.

Közel-Kelet: az intézményi környezetre hatott az „arab tavasz”

Az „arab tavasszal” áll összefüggésben Bahrein leminősítése A3-ról A4-re, miután a kormányzás hatékonyságát veszélybe sodorta a lakosság erőteljes hatalomellenessége. Habár az ország továbbra is az átlag fölött teljesít, romlott a pénzügyi információkhoz való hozzájutás.

Ahogy a Coface szakemberei értékelik:

A Coface mintegy tíz ország besorolását vizsgálta felül azóta, hogy 2007-ben megkezdte az üzleti környezet minősítését. Ez a feltörekvő országok cégeinek fizetési fegyelem-javulását tükrözi. A hét feltörekvő ország felminősítése alátámasztja azon tapasztalatunkat, hogy lassacskán mérséklődik a kockázat, ami nem pusztán a javuló belső gazdasági folyamatok eredménye. Immár strukturális eredmények is közrejátszanak ebben, nevezetesen ezeknek az országoknak a javuló kormányzási tevékenysége.”

Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása. Ennek érdekében fontos, hogy a hazai vállalatok elszántan merjenek üzletet kötni akár távolabbi régiókban is. Azonban ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek alaposan tisztában legyenek az adott célpiacok kereskedelmi és fizetési szokásaival, valamint az üzleti partnerek pénzügyi helyzetével.

Míg a magyar piacon a hivatalos forrásokon kívül a sajtóból vagy közvetlenül az üzleti életből is tájékozódhatunk a helyi cégekről, más országokban kevesebb lehetőség áll rendelkezésre hasonló tájékozódásra. Különösen fontos a cégek pénzügyi helyzetének, fizetési szokásainak ismerete, vagy az adott cég ellen – nemfizetés miatt – esetleg folyamatban lévő eljárásokról szóló információ – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője.

A már meglévő követelések kezelése vagy maga a követelésbehajtás külföldön további ismeretek igényel, és a magyar vállalkozó számára gyakran megoldhatatlannak tűnhet, nemcsak a nyelvi nehézségek miatt, hanem a helyi jogi háttér, a várhatóan felmerülő illetékek és költségek ismeretének hiánya vagy a szükséges jogi képviselet kiválasztásának nehézsége miatt is. Jóval nagyobb az esély a külföldi követelések beszedésére, ha a követelésbehajtást egy professzionális, nemzetközi hálózattal rendelkező szervezet végzi, fajlagosan alacsonyabb költségek mellett, akár peren kívül, akár jogi eljárás keretében.

Megjegyzés: Az országkockázati besorolás nem a szuverén adósságra vonatkozik, hanem egy adott országban a rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. Azaz ez a besorolás nem egyezik meg az egyes cégekre érvényes osztályzatokkal, amelyeket az adott cégekre jellemző sajátosságok jelentősen befolyásolhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az üzleti partnerek az adott országban található cég külön besorolását is megvizsgálják, mielőtt tranzakciókat kezdeményeznek.

tovább

Eljárások és bejegyzett cégek aránya (2011. első félév)

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Borsodban folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 42,57 százalékát, Borsodban 5,51 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,56 százalék) volt a legmagasabb 2011 első félévében, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok (5,92 százalék) és Békés (5,8 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +113 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Békés megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +79,80 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Fejér megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 475 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,89 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról.

Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a Fejér megyében (eljárások 4,89%-a, összesen bejegyzett cégek 3,33%-a), valamint Borsodban (eljárások 5,51%-a, összesen bejegyzett cégek 3,95%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 7,4%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,10%-a) teljesített a legjobban, mivel az származott innen.

Eljárások és cégek egyes régiókban (2011 első félév)

Ebben a romló tendenciát mutató helyzetben a cégeknek még óvatosabbnak kell viselkedniük – hívja fel a figyelmet Bagyura András A Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Feltétlenül tanácsos a korábbinál gyakrabban megvizsgálni a partnercéget, begyűjteni a működéséről szóló információkat, évközi pénzügyi adatokat beszerezni, azaz minél több forrásból feltérképezni a vevőkockázatot, nyomon követni azt, hogyan fizet másoknak. Minősítő cégek, céginformációs cégek lehetnek ebben segítségre. Nem szabad sajnálni erre az időt, energiát és pénzt, ugyanis megelőzéssel lehet a nemfizetést a legjobban kiküszöbölni, ráadásul utóbb érdemi megtérülésre egyre kevesebb az esély. Ha pedig már ott a baj, akkor tanácsos a lehető leggyorsabban és „leghangosabban” megpróbálni a követeléshez jutni. Bagyura egy további megközelítésből is ad tanácsot: mint mondja, vevői oldalról is célszerű pontos fizetéssel meghálálni a halasztott fizetést, a szállítói hitelezés lehetőségét, különösen a mai helyzetben. Elismeri, hogy mindenkinek adódhatnak fizetési problémái, de ilyen esetekben célszerű az együttműködésre törekedni a szállító céggel, az adósság rendezésének közös megegyezésére jutni, ellenkező esetben senki sem jár ugyanis jól.

További információ: 

A Coface folyamatosan figyelemmel kíséri a vállalati fizetési gyakorlatokat azokban az országokban, ahol jelen van, így képes felhívni a figyelmet a lehetséges kockázatokra, rendszeresen készít jelentéseket – amelyet folyamatosan aktualizál – az egyes országok és ágazatok kockázatairól valamint 155 országra érvényes „Üzleti Környezet” értékelési rendszeréről.

tovább

Hogyan változott a hazai TV csatornák piaca az elmúlt néhány évben és ezzel összhangban hogyan változtak a nézői szokások? Az átformálódó média piaci környezet milyen új lehetőségeket rejt magában a hirdetők számára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ kutatásában az Atmedia, mely a legnagyobb független, kizárólag a tematikus TV csatornákra szakosodott reklámidőt értékesítő kereskedőház. A cég 2010 óta hazánkban is jelen van és ma már meghatározó szereplőjévé vált a hazai média piacnak.

„A tematikus TV csatornák megjelenésének következtében - különösen az utóbbi 3 évben - a piac jelentős átrendeződésen ment keresztül. Ennek eredményeként mára biztosan elmondható, hogy a TV nézők közel 50%-a (2007-ben ez az arány még csupán 28,2%-volt) a napi átlagos több mint 4 tévézéssel töltött órában a kereskedelmi csatornákkal szemben a tematikus csatornák műsorkínálatát részesíti előnyben. A nézettségi adatok ilyen mértékű megváltozása azonban egyelőre nem vonta maga után a TV hirdetések arányának hasonló változását, mely alapján kijelenthető, hogy Magyarországon a tematikus adók nézőinek reklámpotenciálja még mindig tartogat kiaknázatlan lehetőségeket” – fejtette ki véleményét a kutatás kapcsán Lukács Csaba, az Atmedia Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Atmedia, mely a lengyel, a cseh és a magyar piacon összesen 78 különböző (tematikus) csatorna reklámidejét értékesíti, és ezáltal méltán tekinthető a televíziós reklámértékesítés szakértőjének, rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismerje a gyorsan változó piaci környezethez igazodó fogyasztói igényeket, és ez alapján pontos képet alkosson a magyar TV nézők fogyasztói szokásairól.

„Mivel a televíziónézők fogyasztói szokásaira vonatkozóan nem készült korábban átfogó, komplex kutatás Magyarországon, ezért úgy döntöttünk, hogy az egyik, szakmailag kiemelkedő piackutató céggel együttműködve, elkészítjük ezt a hiánypótló felmérést. A reprezentatív közvélemény-kutatás nemcsak az Atmedia által értékesített csatornákra irányult, hanem a hazai televíziós piac összes csatornájára, hiszen a trendek változását csak így lehet érdemben és átfogóan értelmezni” – fűzte hozzá Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója.

„A 2000 fő bevonásával végzett reprezentatív kutatás során a nézők TV nézési attitűdjeit vettük górcső alá, beleértve a reklámfogyasztási attitűdöket is. Korábban ilyen jellegű felmérés nem készült idehaza” – nyilatkozta Bacher János a GfK Hungária cégvezetője. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a TV nézők tábora nem homogén, vagyis nem léteznek kizárólag kereskedelmi csatornát vagy tematikus csatornát választó nézők. Különbség közöttük az egyes csatorna típusok fogyasztásának arányában, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjükben mutatkozik meg.

A tartalommal kapcsolatos attitűd vizsgálata egyértelműen rávilágított arra, hogy vannak olyan nézők, akik számára a tartalom sokkal fontosabb, mint maga a csatorna. Vagyis akár egy-egy műsor kedvéért, a nézők szívesen váltanak csatornát, csupán azért, hogy nyomon követhessék kedvenc műsorukat. A televíziós tartalmak további vizsgálata pedig azt támasztotta alá, hogy a kedvencek között legalább olyan számban vannak jelen a tematikus csatornák tartalmai, mint az országos kereskedelmi csatornák műsorai, tehát ilyen tekintetben a tematikus tévé csatornák felveszik a versenyt az országos kereskedelmi csatornákkal.

A reklámfogyasztási attitűdök vizsgálata során a megkérdezettek nagy része egyértelműen az országos kereskedelmi csatornákhoz kötötte az őket zavaró, túl hosszúnak ítélt reklámblokkokat, mely a megkérdezettek véleménye szerint a tematikus csatornák esetében rövidebbek. Ennek is köszönhető, hogy a tematikus csatornák nézői befogadóbbak a tematikus csatornák ténylegesen hosszabb reklámblokkjait illetően. A kutatás azt is egyértelműen alátámasztotta, hogy a tematikus csatornák nézői a reklámok tartalmát közel 50%-kal jobban tudták visszaidézni, mint a kereskedelmi csatornák esetében. Ezek után nem meglepő az az eredmény, hogy az egyes termékekből átlagosan a tematikus csatornákat nézői az országos kereskedelmi csatornákhoz képest többet is fogyasztottak.

A megkérdezettekről számos érdekes információra is fényt derült a kutatás során, így megtudhattuk róluk, hogy a tematikus TV csatornák nézői leginkább Párizsba szeretnének utazni kedvesükkel, arra vágynak leginkább, hogy Magyarország olyan gazdag legyen mint Svájc, illetve, hogy véleményük szerint sport tekintetében vízilabdában vagyunk a legsikeresebbek. Legszívesebben tokaji aszúval kínálnák a hazánkba érkező külföldieket, kedvenc ruházati márkájuk a Nike és álmaik közt az is szerepel, hogy Gordon Ramsay főztjét kóstolhassák születésnapjukon.

Összefoglalva tehát a kutatás azon eredményét, mely azt mutatta, hogy a tematikus csatornák nézői nemcsak jobban emlékeztek, de többet is költöttek a különböző FMCG termékekre, nyugodtan kijelenthető, hogy hatalmas, a hirdetők szemszögéből még nem teljesen kiaknázott potenciál rejlik a fogyasztók ezen csoportjában.

tovább

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Ágazati megközelítésben nincs túlságosan sok meglepő az idei év első hat hónapjának folyamataiban – magarázza az adatokat Bagyura András. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi elköltött forintokon múlik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban – mutat rá Bagyura András. Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a faipari profilú cégek állnak az élen majd őket követi az építőipari, valamint a turizmus-vendéglátásra szakosodottak állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar. Kis mintát jelent, de látványos romlás indult meg a faiparban, ami az építőipar és az ingatlan üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben – magyarázza az összefüggéseket a kereskedelmi igazgató. Ha folytatódik a folyamat, akkor az év végére minden, az ágazatban tevékenykedő nyolcadik cég tönkremehet – demonstrálja az igazgató azt, hogy minden, mindennel összefügg.

Emellett az adatok visszatükrözik a mezőgazdaság rossz félévét is, ami nem meglepő, a tavalyi esztendő rossz folyamatainak a hatásai is benne van ebben. Az idei év kérdése, hogyan tudja az ágazat ellensúlyozni a tavalyról áthúzódó rossz folyamatokat. Kérdés az is, hogy az ebben az évben is várhatóan magasan maradó terményárak mellett a növénytermesztőknek sikerül-e extrabevételhez jutniuk, ha igen, azt legalább a lukak tömködésére használhatják. Más e helyzet az állattenyésztők esetében. Ők sokkal rosszabb helyzetben vannak: az értékesítési ár és a termelési költség közötti olló inkább nyílt, s a kérdés, hogy van-e még fedezete idén a marzsok további csökkenésének.

A fuvarozásban és logisztikában is nőtt a csődhányad: ami látszólag ellentmond annak, hogy beindult a külkereskedelem. Ám vélhetően még mindig sok a többletkapacitás ebben a szektorban, az export-import azt nem tudja még teljes egészében lekötni, viszont a hazai célú szolgáltatás még nem futott fel. Ezen a területen további – igaz, a korábbinál kisebb mértékű – csődhullámot vár Bagyura András.

Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett ágazatok
(2011 első félév)

2011 első félév 2010 első félév
Ágazat Eljárások aránya Eljárások aránya
Építőipar 19,47% 19,34%
Kiskereskedelem 12,38% 12,05%
Nagykereskedelem 10,94% 12,11%
Turizmus És Vendéglátás 7,32% 6,58%
Ingatlangazdálkodás 6,53% 7,20%
Gépjárműipar 4,80% 4,85%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység 3,02% 3,15%
Fuvarozás 3,01% 2,99%
Nyomda és kiadói tevékenység 2,52% 2,79%
Bank és pénzügyi szolgáltatás 2,45% 1,68%
Mezőgazdaság 1,79% 1,54%
Acél És Fémipar 1,70% 1,55%
Faipar 1,65% 1,51%
Élelmiszeripar 1,17% 1,22%
Logisztika 1,03% 1,11%
Textilipar 0,97% 1,05%
Vegyipar 0,54% 0,48%
Gépipar 0,51% 0,51%
Papír És Csomagolóipar 0,31% 0,25%
Energia 0,17% 0,11%
N.A. : :
Összesen 100% 100%

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a papír és csomagolóipari tevékenységet végzők körében, a mezőgazdaságban, valamint a turizmus és vendéglátást végzőknél romlott a mutató egy esztendő alatt. A gépipar, a vegyipar, az elektronikai és a számítástechnikai üzleti szolgáltatások ágazatai ugyanakkor lényegesen jobb helyzetet tükröznek. Ennek oka, hogy jó részt az exportra csatlakoznak rá ezek a termékek, szolgáltatások, illetve kevésbé érzékenyek a magyarországi folyamatokra – mutat rá Bagyura András.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,52%-a, összesen bejegyzett cégek 13,05%-a). Jellegzetes eltéréseket a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,32%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,92%-a), valamint a faiparban (eljárások 1,65%-a, de a bejegyzett hazai cégek 1,09%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,53%-a, összesen bejegyzett cégek 13,98%-a), valamint az elektronika és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,02%-a, összesen bejegyzett cégek 4,79 %-a) teljesítettek a legjobban.

(folyt. köv.)

tovább

Egyszerűbb regisztráció 

A legtöbb kkv vezető számára ismerős az a helyzetet, amikor a hirdetést feladó személy az állásközvetítő portálok soklépcsős regisztrációs rendszerében próbál eligazodni. A jelentős mennyiségű adat feltöltése rendkívül időigényes, ráadásul több rendszer – tervezési hibából kifolyólag – nagyon körülményesen navigálható.

Átláthatóbb kategóriák 

A legtöbb állásportál többek között azért is nehezen használható, mert nem léteznek szabadon választható munkakörök, ezért a hirdetést feladónak a meglévő kategóriákból kell választania. Fontos lenne, hogy valamennyi portál lehetővé tegye, hogy a hirdetésben szereplő munkakör szabadon meghatározható legyen. 

Visszajelzési lehetőség 

Különleges extra szolgáltatás – amelynek köszönhetően a portálok jelentős piaci előnyre tehetnek szert –, a cégek számára valamilyen visszajelzési lehetőség biztosítása. Ilyen rendszerek több szakmai oldalon elérhetőek, a nagyobb állásportálok azonban egyelőre nem alkalmazzák őket.

A visszajelzési rendszer úgy működik, hogy azon dolgozókat, akik az állásportálon található hirdetés alapján nyerték el a megbízást, a hirdetést feladó cég 3 hónap elteltével értékel. A visszajelzések az oldalon regisztrált cégek számára elérhetőek, így a megbízható, magas minőségű munkát végző jelölt a későbbiekben több eséllyel pályázik az újabb állásokra.

Saját hirdetési sablonok, kapcsolat közösségi oldalakkal 

Saját hirdetési sablonok szerencsére már számos oldalon választhatóak. Az ilyen funkciók lényege az, hogy az álláskeresők megnézhetik cégünk bemutatkozó anyagát, a munkavégzés helyét ábrázoló fényképeket, esetleg videofelvételeket is. Erre elsősorban a hiányszakmák területén mutatkozik igény, érdemes azonban bármely hirdetés esetében alkalmazni. Célszerű tetszetős professzionális felvételeket készíteni a cég telephelyéről, illetve a vállalati rendezvényekről, hiszen a legtöbb munkavállaló számára a kellemes környezet fontos szempont. 

Érdekes újítás volna az is, ha az állásportálok lehetőséget biztosítanának arra, hogy mind a cégek, mind a jelentkezők Facebook, Linkedin, esetleg Twitter profilja elérhetővé váljon. 

Chat az álláskeresővel? 

Mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról egyre komolyabb igény mutatkozik arra, hogy az cégek és az álláskeresők valós időben kommunikálhassanak egymással. Az ilyen chatelés természetesen nem helyettesíti az állásinterjút, az előzetesen felmerülő kérdéseket azonban sokkal hatékonyabban meg lehet oldani ilyen módon, mint akár telefonon, akár e-mailben. Az alkalmazásnak köszönhetően tehát a cégek számára elérhetővé válnak az álláskeresők kérdései is, sőt, amennyiben nekünk adódik valamilyen fontos kérdésünk, valós időben feltehetjük a kiválasztott jelentkezőknek.

tovább