Haszonkulcs.hu: Hogyan indult cég 140 éves sikertörténete?

Ifj. Berta Kálmán: Dédapám, Berta Márton szülei bognárok voltak, ezért fiuk, aki a családi üzletben megszerezte a szükséges alapismereteket, Németországban kapott munkalehetőséget. Berta Márton Weimarban tanulta ki a mesterséget: öt évig dolgozott inasként egy elismert helyi mester műhelyében. Az inasévek végeztével dédapám hazaköltözött Pápára – és miután Budapesten mestervizsgát tett – saját kaptafakészítő üzletet nyitott. Azért a fővárosban kellett vizsgát tennie, mert az akkori törvények szerint legalább három mester ajánlása volt szükséges.
Akkoriban egyébként valamennyi munkafolyamatot kézzel végeztek, a kaptafákat baltával kellett kifaragni, ami bizony meglehetősen munkaigényes feladat volt. Érdekesség, hogy akkoriban még nem létezett jobb- és ballábas kaptafa, hiszen a két egyforma cipőt viselője hordás közben alakította. 

Haszonkulcs.hu: Milyen körülmények között üzemelt a cég a huszadik század első felében? 

Ifj. B. K.: A céget nagyapám folytatta, aki egy fontos újítással a családi vállalkozás termékeit még versenyképesebbé tette: mérethű, jobb- és ballábas kaptafa készítésére alkalmas marógépet vásárolt. A beruházás – a gépet a bécsi Zuckermann cégtől vették – jó döntésnek bizonyult, a termékekre komoly kereslet volt. 

Az első világháború alatt nagyapám katonáskodott, ezért az üzlet zárva tartott, a háború végeztével azonban újra megnyitottunk. A cég ezt követően sokáig sikeresen működött, a gazdasági világválság hatásait azonban nagyapám is megérezte. Egy időben malmot is vásárolt – ez a vállalkozás azonban kevésbé volt sikeres, mint a kaptafakészítő cég. 

Ezekben az időkben apám, nagyapám és dédapám együtt jártak vásárokra, együtt árusították termékeiket. A termelés ekkoriban már lényegesen könnyebben működött: elektromos áram nélküli meghajtásos technikával dolgoztak. Ez a technika úgy működött, hogy a kaptafakészítő gépet – több keréken keresztül – a patak energiája hajtotta meg. 

Haszonkulcs.hu: Mi történt az üzlettel a háború után? 

Ifj. B. K.: Édesapám – valamennyi gépével és eszközével együtt – az egyik pápai téeszbe kényszerült belépni. A szövetkezetben, ameddig a faanyag kitartott, kaptafákat készített; akkortól azonban, amikor elfogyott, asztalosként dolgozott. A téeszben töltött évek alatt édesapám végig megőrizte szakmai függetlenségét, és a családi üzlet újranyitását tervezte. 

Az ötvenes évek vége felé, amikor a szigorú törvények enyhültek, édesapám kiváltotta az iparengedélyt, és Pápán újranyitotta üzletét. Innentől kezdve a 60-as, 70-es és 80-as években a családi cég fénykorát élte. Belföldre és külföldre – egy pesti kisipari termelő szövetkezeten keresztül főként Németországba és Ausztriába –egyaránt termeltünk. Ügyfeleink hosszú sorában szerepelt a Szombathelyi Cipőgyár, a Honvédségi Cipőműhely és számos hazai cipészmester, illetve cipőkészítő üzem. 

Ezekben az időkben egyébként már nem csak kaptafákat gyártottunk, hanem orosz exportra készülő fatalpú, pántos papucsok előállításában is részt vettünk. A rendszerváltást követően a családi cég kft.-ként működött tovább. 

Haszonkulcs.hu: Változott-e a vásárlóközönség az idők során? 

Ifj. B. K.: A cipészmesterség egy meglehetősen „kis szakma”, ahol a mesterek általában jól ismerik egymást, ezért vásárlóközönségünk nem változott érezhető mértékben – igaz, manapság kevesebb cipőkészítő működik az országban.

Haszonkulcs.hu: A cég vezetésében jelenleg mely családtagok vesznek részt?

Ifj. B. K.: A Bertafa Kft.-t a feleségemmel együtt vezetjük: az adminisztrációs feladatokat ő végzi, a termelőmunkát és az üzletkötést pedig én. 

Haszonkulcs.hu: Mi az, amit szakiskolában tanult, és mi az, amit az édesapjától, nagyapjától?

Ifj. B. K.: A középiskolát Zalaegerszegen végeztem, a Zalaegerszegi Faipari Szakiskolában tanultam. Mivel kaptafakészítő szakiskola nem működik Magyarországon, azok, akik ezt a mesterséget kívánják gyakorolni, a budapesti, a ceglédi, vagy a zalaegerszegi faipari szakközépiskolákba jelentkezhetnek. Az iskolában sok fontos ismeretet sajátítottam el, a kaptafakészítés mesterségét azonban otthon tanultam, a család üzletben édesapámtól és nagyapámtól.

Haszonkulcs.hu: Melyek a cég tervei a jövőre nézve? 

Ifj. B. K.: Azt szeretném, hogy a családi vállalkozást a két gyermekem folytassa. Amíg azonban a céget én vezetem, azon dolgozom, hogy egyre több új termék kerüljön a kínálatunkba: olyan kaptafák és sámfák, amelyek még egyszerűbben használhatóak. 

Haszonkulcs.hu: Milyennek látja az Önökéhez hasonló családi vállalkozások helyzetét? 

Ifj. B. K.: A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére optimista vagyok. Úgy vélem, aki szereti a munkáját és magas minőségű termékeket készít, mindig megtalálja a számítását. 

Haszonkulcs.hu: Mi a cég sikerének titka? Hogyan voltak képesek ennyi éven át életben tartani a családi mesterséget?

Ifj. B. K.: Számomra sosem volt kérdéses, hogy a családi mesterséget válasszam, egész életemben kaptafakészítő akartam lenni. A cég sikerének titka a családtagok és az alkalmazottak szakmai elhivatottsága és munkaszeretete. Ezek olyan értékek, amelyekre lehet építeni ma is, és lehetett építeni 140 évvel ezelőtt is.

tovább

A kintlévőségek behajtása több módon lehetséges. Az első kísérlet általában egy vagy több fizetési emlékeztető vagy felszólítás megküldését jelenti, amelyet a gazdasági társaság vagy annak jogi képviselője is küldhet. Fontos, hogy az olyan felszólítást, amelynek a későbbi eljárásban jelentősége lehet, postai úton, tértivevényesen küldjük.

A hitelezőnek az adós válaszától függően kell eldöntenie, hogy a kintlévőség behajtásának milyen módját kísérli meg. Az első lehetőség az, hogy – amennyiben az adós szeretné a fizetési határidőt meghosszabbítani – a hitelező és az adós között a megfelelő biztosítékrendszerrel (kezességvállalás, közjegyzői okirat, zálogjog) a tartozás megfizetésére vonatkozóan létrejön egy megállapodás. Fontos, hogy a hitelező olyan módon kösse a megállapodást, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenbe a megállapodás nélkül került volna.

Megfelelő biztosítékrendszert tartalmazó megállapodás létrejötte hiányában sor kerülhet a kintlévőség fizetési meghagyásos vagy felszámolási eljárás keretén belül történő érvényesítésére. A fizetési meghagyás az adós felhívását jelenti a teljesítésre. A fizetési meghagyás kibocsátását – 2010. július 1. óta – a hitelező kérheti főszabályként elektronikus módon a Magyar Közjegyzői Kamaránál. Jogi személyek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmüket csak elektronikus úton terjeszthetik elő, amihez azonban minősített elektronikus aláírás szükséges. Minősített elektronikus aláírással elsősorban az ügyvédek rendelkeznek.

Annak a lehetőségét, hogy a fizetési meghagyások immáron viszonylag gyorsan kibocsátásra kerülnek, a tavalyi jogszabályi háttér teremtette meg. A meghagyásokat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szignálja ki az egyes közjegyzőkhöz, akik az elektronikus úton benyújtott kérelmek esetén a fizetési meghagyás adós részére történő postázásáról három napon belül intézkednek.

Az adósnak a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül lehetősége van arra, hogy ellentmondást terjesszen elő. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Az ilyen jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan „ereje” van, mint egy bírósági ítéletnek, és a végrehajtása is kezdeményezhető elektronikus úton. Amennyiben az adós a fizetési meghagyás ellen ellentmondással él, úgy – illeték megfizetését követően – az eljárás peres üggyé alakul, és bizonyítási eljárás lefolytatását követően, a követelés megfizetéséről a bíróság hoz ítéletet.

(folyt. köv.)

tovább

Kohán János – a Kossuth-, és kétszeres Munkácsy-díjas festőművész, Kohán György öccse – eleinte motorszerelő akart lenni, kovácsmester édesapja biztatására és egy pesti üzletember hatására azonban – aki mindig remekül szabott öltönyökben járt – az akkor 14 éves fiatalember úgy döntött, szabóinasnak áll. A mester azóta – vagyis 77 éve – szünet nélkül varr, az immár hatvan esztendős Singer varrógépén.

Igaz, az inasévek alatt különösen keményen kellett dolgoznia – a munkaidő reggel hattól este tízig tartott –, János bácsi mégis úgy véli, megérte, mert sokat tanult a mesterétől. Dolgozott Szegeden, a híres Kárász utcai szalonok egyikében, majd a jobb lehetőségek reményében Budapestre költözött, ahol a Koller szabóságban, a kor legnevesebb szalonjában, a Váci utcában folytatta szakmai pályafutását.

Ebben a Vörösmarty tér sarkán működő üzletben – ahol az öltönyök Londonból hozatott, minőségi anyagokból készültek – elsajátította a legfontosabb szakmai fogásokat. A szalonba a háború előtti Budapest legelőkelőbb úriemberei jártak, köztük Teleki Pál miniszterelnök, az Esterházy hercegek, Páger Antal és Jávor Pál. A zsidótörvények hatására azonban a Koller család menekülni, és az üzletet bezárni kényszerült.

Leszerelése után, 1945-ben úgy döntött, hogy a budapesti tapasztalatokat szülővárosában kamatoztatja: visszaköltözött Gyulára, ahol saját üzletet nyitott. A fiatal mester eleinte nem kapott megrendeléseket, a szalon lassan indult be, kuncsaftjai azonban csakhamar egymásnak ajánlották az ügyes úriszabót.

János bácsi magas minőségű öltönyeit a megrendelők olyannyira megkedvelték, hogy a hetvenes-nyolcvanas években előfordult, hogy fél évet is várniuk kellett, mire sorra kerültek. Kohán János egyébként soha életében nem varratott másnál öltönyt. Bízott a saját kezeiben, és rosszul is érezte volna magát, ha mások munkájában talál hibát.

A méretre készült öltönyök iránti kereslet az idők folyamán egyre csökkent: ez a beáramló tömegcikkek okozta igényszint-csökkenéssel magyarázható. A mester üzletét azonban ma is sokan felkeresik, hiszen napjainkban is vannak olyan igényes megrendelők, akik ragaszkodnak az angol-francia szabászat legszigorúbb követelményeihez, és a legmagasabb minőségű szövetekből dolgozó szabók munkáit keresik. Elismerésnek tekinti, hogy ma is van munkája.

Kohán János – mint a legjobb mesterek általában – soha nem elégedett teljes mértékben a munkájával, ezért mindig olyan öltönyt, zakót vagy nadrágot igyekszik készíteni, ami jobb, mint az előző. Ha a megrendelő elégedett, neki azonban valami nem tetszik, nem restelli a munkadarabot visszafejteni és újravarrni. A mester csak olyan munkát ad ki a kezéből, ami a legapróbb részletekig tökéletes. Úgy véli, ez a gondolkodás vitte előre a pályán.

János bácsi természetesen a bátyjának, Kohán Györgynek is dolgozott. Testvére munkáját a festőművész általában grafikával vagy festménnyel honorálta.

Kohán János fiatal korában hajnaltól éjszakáig dolgozott, ma már azonban szerencsére enged magának némi pihenést – ilyenkor tornázik, kerékpározik, elvégzi a ház körüli teendőket, gyümölcsfákat metsz- és permetez, vagy éppenséggel esőcsatornát fest. A mester azt vallja: a munka élteti.

tovább

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás, illetve az európai uniós csatlakozás a megye gazdaságát?

Radetzky Jenő: Fejér megye gazdasága a rendszerváltást megelőző években is erős volt. Ez egyrészt a szocialista ipartelepítésnek volt köszönhető, amelyre a későbbiekben a külföldi tőke települt. A rendszerváltás után alig volt olyan külföldi cég, amely ne Fehérvárt választotta volna központjának.
A meglévő üzemek mellett a legkomolyabb vonzerőt a magasan képzett mérnök- és szakemberállomány jelentette, amely akkor vált elérhetővé, amikor a nagyvállalatokat felszámolták. 

R.J.:Az európai uniós csatlakozás jelentősége megyénkben csekélyebb volt, mint más régiókban, hiszen az export 80-90 százaléka korábban is az uniós országokba irányult. A legkomolyabb eredmények közé tartozik, úgy vélem, hogy egyes cégek idővel Fejér megyébe telepítették szolgáltatóközpontjukat is, ahol a dolgozók ma magas szintű irányítómunkát végeznek. 

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani, és milyen szerepet játszottak a multik a gazdaság élénkítésében? Mely multik működnek a megyében?

R.J.: A rendszerváltást követő 30-40%-os munkanélküliség helyét munkaerőhiány vette át. Ez egyrészt a kompetens városi és megyei vezetés miatt valósulhatott meg, amelynek eredményeképp a multik nagyon magas szintű munkakultúrát honosítottak meg. Számos ipari park is épült: ez szintén a politikai vezetésnek volt köszönhető. 

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

R.J.: A cél az, hogy a kkv-k képesek legyenek a multinacionális cégek partnereivé válni. Ez akkor valósulhat meg, ha a kis- és középvállalatok teljesítik a szakmai elvárásokat. Az elvárások teljesítésének azonban elsősorban az az akadálya, hogy a kis cégek nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges tőkével. 

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

R.J.: A leggyakrabban ismételt probléma az, hogy a cégek nehezen tudják elnyerni a beszállítói pozíciókat. A cél természetesen az, hogy a félkésztermék- , késztermék- , illetve alkatrész beszállítói pozíciókat is hazai cégek töltsék be. A kkv-k szakemberállománya megfelelő, a legtöbb cég azonban tőkehiánnyal küzd, amely miatt a folyamatos innováció nehezen tud megvalósulni. 

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak az egy-egy multi esetleges kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

R.J.: Az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szoros és állandó együttműködések keretében segítik az állástalanná váltakat. A leépítések esetében egyébként a nagyvállalatok korrektül járnak el: amennyiben egy-egy részleg bezárásra kerül, a multik jelentős pénzösszeget bocsátanak az önkormányzat rendelkezésére, amelyből a munkáját vesztetteket segítik. 

(folyt. köv.)

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Boltnyitás külföldön? (I.rész)

Magyar kiskereskedések külföldön?

A magyar cégek külföldre történő terjeszkedése csekély mértékben volt jellemző az elmúlt években. A CB Richard Ellis listáján szerepelt a Jeans Club mint korábban külföldön is terjeszkedő magyar márka, a közelmúltban azonban ez a cég bezárni kényszerült hazai bolthálózatát. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a többi régiós ország sem kifejezetten aktív külföldre történő terjeszkedés szempontjából. Továbbra is az agresszívabb expanziós politikát folytató nyugat-európai márkák megjelenése a meghatározó.

Az expanzió hiánya a magyar cégek részéről több okra vezethető vissza. A hazai vállalkozások egyrészt kevésbé tőkeerősek – ezért komoly nehézségek árán tudják csak felvenni a versenyt a nyugat-európai cégek marketingtevékenységével –, másrészt abban a tekintetben is hátrányban vannak, hogy a fogyasztók számára az angolos, németes, franciás hangzású márkanevek vonzóbbak, mint a „magyarosak”. Igaz, számos hazai cég – talán éppen ezért – angolos hangzású nevet választ.

2011-ben a cégek ismét az expanzió felé fordulnak?

Összességében jellemző, hogy a 2008-as és 2009-es évben lassult a régió országaiban működő kiskereskedők terjeszkedési hajlandósága – ezekben az években a cégek inkább ott erősítettek, ahol már jelen voltak –, a 2010-2011-es évben azonban a vállalkozások ismét az expanzió felé fordultak.

Magyarország, elsősorban Budapest megítélése azonban egyértelműen pozitívan változott. Ennek legfőbb oka az, hogy megfordult a korábbi tendencia, és a piacok megítélése ismét azon országok esetében kedvező, ahol nagyobb városok vannak, ahol magasabb az egy főre eső GDP, illetve ahol a piacok összességében stabilak.

tovább

A CBRE immár negyedik alkalommal készült felmérése – amelynek célja, hogy feltérképezze a globális kiskereskedelem terjeszkedésének irányait, nemzetközi és helyi szinten egyaránt – a világ 323 legnagyobb üzlethálózatát vizsgálta 73 országban.

A világ leginkább nemzetközi kiskereskedelmi piacán – a vizsgált nemzetközi márkák 58 százalékának jelenlétével – az Egyesült Királyságnak sikerült pozícióját megőriznie. A szigetországot az Egyesült Arab Emírségek követi 54 százalékkal és az Egyesült Államok 50 százalékkal.

A CBRE ranglistáján – a legtöbb nemzetközi szereplővel rendelkező kiskereskedelmi piacokat tekintve – az európai országok továbbra is előkelő helyen szerepelnek: az Egyesült Királyság az első, Franciaország a negyedik, Spanyolország az ötödik, Németország a hatodik, Oroszország a hetedik, Olaszország pedig a tizedik helyen áll.
A következő tíz helyezett esetében már szélesebb a mezőny, mivel a kiskereskedők az ismert helyszínek mellett jellemzően a feltörekvő piacokat célozzák meg. Tavaly –2,2 százalékkal – Törökországban nőtt leginkább a kiskereskedelmi jelenlét, ahol az országban a kutatásban szereplő kiskereskedők 39 százaléka jelen van. Belgiumban, Lengyelországban, Egyiptomban, Brazíliában, Vietnámban és Mexikóban ugyancsak erősödött a kiskereskedelmi jelenlét, több mint 1,5 százalékkal.

A kiskereskedők számára a nemzetközi terjeszkedés, úgy tűnik, továbbra is világszerte fontos stratégia, hiszen az új boltnyitások 40 százaléka külföldön történik. A terjeszkedés üteme ugyan lassult, hiszen a bolthálózatok csak két százalékkal növekedtek tavaly – ami visszaesést jelent a 2009-es 4, vagy a 2008-as 12 százalékhoz képest –, mintegy huszonegy országban azonban öt vagy annál több új piaci belépő jelent meg.

Magyarország a 31. helyen szerepel a ranglistán: hazánkban a 323 vizsgált márkából 85 – vagyis a felmérésben szereplő márkák 26 százaléka – van jelen. A régió országai közül Csehország a 18. – itt a márkák 34 százaléka van jelen – Lengyelország a 25., Románia pedig a 33. helyen szerepel, az iménti ország 32, az utóbbi 25 százalékkal.

A régió országaira egyébként jellemző, hogy a jelenlévő márkák között jelentősebb a tömegmárkák aránya, szemben például az Egyesült Királysággal vagy az Egyesült Arab Emírségekkel, ahol jellemzően a luxusmárkák miatt erősödött a nemzetköziesedés. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy a régió országai a listán jellemzően 1-1 várossal szerepelnek, ezért az összehasonlítás valójában Budapestre, Prágára, Bukarestre, illetve Varsóra, nem pedig a teljes országokra vonatkozik.

A márkák minősítése szintén országonként változik: azokon a piacokon, ahol kevesebb a versenyző, jellemzőbb a tömegcikkek prémium árazása. Magyarországon is megfigyelhető volt – akkor, amikor még kevesebb szereplő volt jelen a piacon –, hogy egyes cégek az árazás szempontjából is éreztették erőfölényüket. Amint azonban megérkeztek a versenytársak, a kiskereskedők természetesen áraikat csökkenteni kényszerültek. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető a lengyel piacokon is. Magyarországon további márkák bejövetelére van szükség ahhoz, hogy itthon is a nyugat-európaihoz hasonló árverseny bontakozhasson ki.

(folyt.köv.)

tovább

Nem segíti a korrupció visszaszorítását, a cégek transzparens működésének megteremtését a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, dr. Lukács János szerint az a kormányzati terv, mely alapján a jövő évtől az eddigi 100 millió forint helyett csupán 200 millió forint, 2014-től pedig 300 millió forint feletti éves árbevétel esetén kötelezik könyvvizsgálatra a Magyarországon működő vállalkozásokat. A Kamara szerint a többlépcsős értékhatár-emeléssel egyre kevesebb cég gazdálkodása marad transzparens, ami nem a gazdaság élénkítéséhez, hanem a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. Míg az unió országaiban a cégek 8-9 százalékának kötelező a könyvvizsgálat, addig Magyarországon a júliustól életbe lépő változásoknak köszönhetően ez az arány a jelenlegi 12 százalékról 5 százalékra csökken. Mindez azt jelenti, hogy újabb 25 ezer vállalkozás marad ellenőrzés nélkül. Ezzel párhuzamosan a könyvvizsgálók közel 60 százalékának szűnhet meg a munkája, a változás elsősorban a vidéki, egyszemélyes társaságokat érintheti hátrányosan.

A nemzetközi példákat áttekintve a konferencia külföldi szakértői kiemelték: vannak olyan európai országok – köztük például Málta és Ciprus – ahol a vállalatok csak előzetes könyvvizsgálói auditálást követően adhatnak be adóbevallást. Bár az unión belül az eltérő piacokhoz igazodva más és más a gyakorlat a könyvvizsgálati kötelezettséget illetően, az általános vélekedés az, hogy ha túl magas a kötelező értékhatár, akkor fennáll a veszélye, hogy az üzleti élet átláthatósága csorbát szenved. – emelte ki hozzászólásában Philip Johnson, az Európai Könyvvizsgálói Szövetség (FEE) elnöke.

A tervek szerint az Európai Parlament június 22-én szavaz a könyvvizsgálattal foglalkozó, „Könyvvizsgálati politika: A válság tanulsága” című  Zöld Könyvről. A szavazást megelőzően azért gyűltek össze Budapesten az uniós országok könyvvizsgálói kamaráinak tagjai, hogy álláspontjukat megvitassák a Zöld Könyvvel kapcsolatban is.

A 2010 októberében az unió által vitára bocsátott Zöld Könyv kapcsán a résztvevők egyetértettek abban, hogy a dokumentum egyfajta vészjelzés, figyelemfelhívás volt, hogy szükség van a könyvvizsgálói szakma megújítására. A témának aktualitást adott, hogy számos országban indult vizsgálat arra vonatkozóan, hogy mekkora a könyvvizsgálók felelőssége a gazdasági válság kirobbanásában, láthatták-e előre a pénzügyi piac és a banki szektor sérülékenységét. A vizsgálatok azzal zárultak, hogy a könyvvizsgálók megfelelően végezték feladatukat. Ezzel együtt is szükség van azonban arra, hogy újragondolják a könyvvizsgálat szerepét, lehetőségeit. Erre reagálva az Európai Bizottság olyan témákban kezdett általános vitát, mint például az auditorok függetlensége, a kötelező könyvvizsgálati rendszer vagy a vállalatirányítás hatékony működtetése. A Zöld Könyv első formájában számos kérdést vetett fel, amit az is jelez, hogy rekordszámú, közel 700 válasz érkezett a decemberig meghirdetett konzultációra, és az Európai Parlament több bizottsága is adott ki állásfoglalást a témában. A Zöld Könyv végleges változatának és a szükséges jogszabályi módosításoknak a kidolgozása jelenleg is zajlik. A módosításokról az Európai Parlament június 22-én fog szavazni, a jogszabály várhatóan év végén lép életbe.

tovább

Az első Társadalmi Vállalkozások Napja egy időben került megrendezésre Magyarországon és Chilében, abban a két országban, ahol a NESsT közel 15 éve elkezdte tevékenységét a társadalmi vállalkozások támogatása érdekében. A Társadalmi Vállalkozások Napja azért jött létre, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi vállalkozások társadalomformáló hatására és lehetőségeire, ezek a vállalkozások ugyanis fontos társadalmi kihívásokat orvosolnak és gazdasági lehetőségeket teremtenek hátrányos helyzetű emberek számára a feltörekvő országokban. A Társadalmi Vállalkozások Napja a társadalmi vállalkozóknak, a civil és üzleti szektor vezetőinek, az adományozóknak és a kormányzati döntéshozóknak nyújtott alkalmat a találkozásra, hogy együtt ünnepeljék a társadalmi vállalkozók sikereit és létrehozzanak együtt egy, a társadalmi vállalkozásokat támogató környezetet.

A háromnapos rendezvénysorozat keretében rendezett műhelymunkákon összesen több mint százan vettek részt térségbeli, vezető társadalmi vállalkozások képviseletében; sor került két, a társadalmi vállalkozások termékeit bemutató vásárra is; átadták a Kiváló Társadalmi Vállalkozás Díjakat; a neves előadókat felvonultató záró konferencián pedig párbeszéd indult az üzleti és a kormányzati szféra vezetői között. Köszöntőjében Győri Enikő, Európai Uniós ügyekért felelősállamtitkár hangsúlyozta, hogy a társadalmi vállalkozások fejlesztése mind Magyarország, mind az Európai Unió számára fontos célkitűzés. A jelenlegi Belső Piaci Törvényben a társadalmi vállalkozás egyike a fejlődés 12 eszközének, míg az Új Széchényi Terv, hazánk gazdaságfejlesztési terve is javasolja a társadalmi vállalkozások támogatását, a jövőbeli növekedés és foglalkoztatás érdekében.

„Ebben a félévben egész Európa ránk figyel, és Önöknek is köszönhető, hogy a társadalmi vállalkozások terén az elsők között teremthetünk hagyományt e szakmai fórum és kiállítás megrendezésével” - mondta Győri Enikő. A rendezvény kiemelkedő előadói voltak, Malcolm Hayday, a Charity Bank vezérigazgatója, (a világ első olyan intézménye, mely egyszerre pénzügyi és jótékonysági intézmény is), aki a társadalmi vállalkozások finanszírozási modelljeiről beszélt, és Lee Davis, a NESsT társalapítója és vezérigazgatója, aki a társadalmi vállalkozások nemzetközi trendjeit és jövőjét mutatta be.

Társadalmi Vállalkozások Vására keretében a régió vezető társadalmi vállalkozásainak kétszer nyílt alkalmuk arra, hogy bemutassák termékeiket, amivel üzleti befektetőket és civil szervezeti vezetőket nyűgöztek le. A NESsT kiválóan teljesítő, magas társadalmi hatású, fenntartható társadalmi vállalkozásokat ismert el: idén a magyar Fruit of Care, a cseh Pohoda és a szlovák Wellgiving vehette át a díjat. A díj 10 000 USD értékű támogatást jelentett a nyertes vállalkozások számára.
A NESsT létrehozta a www.tarsadalmivallalkozas.hu honlapot is, ami platformot teremt jelenlegi és jövőbeli társadalmi vállalkozók számára a kapcsolatépítésre, hálózatok kialakítására, és tapasztalatok cseréjére erről az izgalmas, új modellről.

“Magyarország a társadalmi vállalkozások fejlesztésének az élére állt” mondta Davis. “Jó alapokkal rendelkezünk, amire érdemes építkezni és most van itt az idő a kapcsolatok kiépítésére, az összefogásra és egy erős mozgalom kialakítására, hogy Magyarország egyike legyen a társadalmi vállalkozások globális központjainak.

A NESsT-ről

A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémaira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A 10 országban (Magyarország, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, illetve Argentína, Brazília, Chile, Ecuador és Peru) 50 munkatárssal működő NESsT a társadalmi vállalkozások katalizátora, anyagi támogatást és szervezetfejlesztési tanácsadást nyújtva a szervezeteknek. Mióta 1997-ben megalapították Budapesten, a NESsT több mint 4 millió dollárt fektetett be a társadalmi vállalkozások fejlődése érdekében, valamint közel 2600 szervezetet ismertetett meg az önfinanszírozás fogalmával és eszközeivel a világ több mint 40 országában. Jelenleg 68 társadalmi vállalkozás van a globális NESsT portfólióban.

A Társadalmi Vállalkozások Napjáról

A Társadalmi Vállalkozások Napja a társadalmivállalkozóknak, a civil és üzleti szektor vezetőinek, az adományozóknak és a kormányzati döntéshozóknak nyújt alkalmat a találkozásra, hogy együtt ünnepeljük a társadalmi vállalkozók sikereit és létrehozzunk egy, a társadalmi vállalkozásokat elősegítő környezetet. További információért angol, spanyol és magyar nyelven látogasson el a www.tarsadalmivallalkozas.hu címre.

Támogatták: Ausherman Family Foundation, Avantgarde Group, Citigroup, Az Európai Unió Tanácsának Magyar Elnöksége, Inter-American Development Bank- MultiLateral Investment Fund, Inter-American Foundation, JPMorgan Chase, Open Society Institute, Peru Opportunity Fund, Private Equity Shares, Tinker Foundation, Trust for Civil Society in Central & Eastern Europe.

tovább

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: A Schwinn-Csepel logisztikai partnere családi vállalkozásként indult (I.rész)

Haszonkulcs.hu: Mennyiben igényelnek más bánásmódot a nagy, illetve a kisebb ügyfelek? Melyek a cég legnevesebb referenciái?

K.Gy.: Minden ügyfél cégre szabott kiszolgálást igényel, hiszen a legtöbb vállalkozó számára fontos, hogy egyéni elképzeléseit, elvárásait figyelembe vegyék. A kis, illetve a nagy ügyfelek egyaránt a magas minőséget és a kedvező ár-érték arányt keresik, ezért arra törekszünk, hogy partnereink számára mindezt biztosítsuk. A legnevesebb referenciánk a Claas Hungária Kft., az Eagle Ottawa Kft., az Aunde Kft., a Dometic, a MC Hale, és természetesen a Schwinn-Csepel Zrt., amely céggel folytatott együttműködésre különösen büszkék vagyunk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan voltak képesek megfelelni a kis cégből naggyá válás kihívásának?

K.Gy.: Stratégiai szinten folyamatosan foglalkozunk a cég fejlesztésével, és keressük azt a megoldást, amelynek esetében a vállalat a legeredményesebben és a leghatékonyabban tud működni. Ez több átmenettel is jár, hiszen egy vállalkozás életében különböző szakaszok vannak – mi jelen pillanatban is „felfutásban” vagyunk.
Cégünk idén ünnepli 20 éves fennállását. Örömmel állíthatom, hogy a családi vállalkozásokra jellemző rugalmasság és az ügyfelek iránti elkötelezettség mellett ma már olyan szolgáltatásokat is nyújtunk, amelyek nagyvállalati megoldásokat tükröznek.

Haszonkulcs.hu: Pályázati pénzeket is igénybe vettek beruházásaik során – ha igen, elégedettek voltak-e a feltételekkel?

K.Gy.: Nagyobb beruházásaink során 2008-ban, illetve 2009-ben – mindkettő informatikához köthető invesztíció volt –, pályázati pénzeket is igénybe vettünk. 2008-ban egy 18 és fél millió forintos integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére került sor, amely egész tevékenységünket lefedi és támogatja.
2009-ben ennek az informatikai rendszernek a továbbfejlesztése valósult meg, amely 24 millió forintba került. Ezt a pályázatot – amelynek során egy műholdas nyomkövető rendszer bevezetésére is sor került – az egyik legnagyobb fuvarozó alvállalkozónkkal közösen valósítottuk meg. A pályázatok igen sikeresek voltak, a beruházás hatékonyabbá és még versenyképesebbé tette vállalkozásainkat.

Haszonkulcs.hu: Milyen innovációkat terveznek a közeljövőre?

K.Gy.: A jövőben is szeretnénk innovációs lépéseket tenni az informatika és a szervezetfejlesztés területén. Keressük azt a formát, azt a vállalati kultúrát, ami a legjobban megfelel a piaci igényeknek. További lépéseket tervezünk tenni a flottamenedzsment rendszer kiterjesztésében, illetve újabb fuvarozó alvállalkozók bevonását is indítványozzuk. Raktárlogisztika területén – amennyiben erre megbízói igény mutatkozik – szintén nyitottak vagyunk innovatív raktár-technológiai beruházást eszközölni.

Haszonkulcs.hu: Van-e olyan új szolgáltatásuk, amely a közeljövőben válik elérhetővé?

K.Gy.: Nagy várakozással tekintünk a kecskeméti Mercedes-beruházásra. Innen, Szolnokról úgy véljük, hogy képesek vagyunk olyan logisztikai támogatást adni az autóipari beszállítói körnek, amellyel ezen cégek tevékenysége még versenyképesebbé válhat. Új logisztikai szolgáltatásainkat is ennek érdekében fejlesztjük ki.

tovább

Haszonkulcs.hu: Milyen partnerségi viszonyban van a BI-KA Logisztika Kft. a Schwinn-Csepel Zrt.-vel?

Karmazin György: Évek óta szolgáltatunk a Schwinn-Csepel Zrt. számára. Rendszeres megbízásaink közé tartozik a távol-keleti konténerek beszállítása, egyes nemzetközi szállítmányozási feladatok ellátása, emellett eseti jelleggel belföldi áruszállításokat is bonyolítunk. A két vállalkozás tulajdonosi köre között jó kapcsolat van: ez nagyban elősegíti az együttműködés sikerét.

Haszonkulcs.hu: Mi a sikeres partnerség titka?

K.Gy.: A sikeres együttműködés titka a kölcsönös bizalomban rejlik: ez az, ami lehetővé teszi, hogy mind az ügyvezetők, mind pedig az operatív feladatokat végző ügyintézők között szoros és jó munkakapcsolat alakult ki.

Haszonkulcs.hu: Mikor indult a cég, milyen nehézségekkel szembesültek a működés első éveiben, és hogyan zajlott a növekedés?

K.Gy.: A BI-KA Logisztika Kft. 1991-ben alakult, valójában azonban 1993 óta végez szállítmányozási tevékenységet. Cégünk életében ez az év jelentette az első mérföldkövet, hiszen ekkor vettem fel az első munkatársamat. 1997-ben új irodába költöztünk, illetve kialakultak a csoportok a vállalaton belül. 2000-től a tevékenységi körünk vámtevékenységgel és raktározással egészült ki, valamint további irodahelyiségek bérlése is szükségessé vált.

2004-ben az eddigi csoportstruktúrák átalakultak osztályokká, és kezdett kialakulni a kettős vezetés, az úgynevezett stratégiai és operatív irányítás. 2007-ben elkészítettük az első írásba foglalt stratégiánkat, és bevezettük az ERP-t (ERP vállalatirányítási rendszer) használatát. 2010-ben egy új vállalati struktúrát alakítottunk ki, amelyben az ügyvezető munkáját két menedzser támogatja: a személyzeti vezető és a minőségirányítási vezető.

Haszonkulcs.hu: Honnan kerülnek ki a cég ügyfelei?

K.Gy.: Megbízóink jelentős része termelő, illetve kereskedő tevékenységet folytató vállalat. Ügyfeleink PR- és üzletfejlesztési tevékenységünknek köszönhetően találnak meg bennünket: megjelenünk újságokban, a kamionok ponyváján, rendezvényeken, konferenciákon és kiállításokon. Emellett közvetlenül is megkeressük azokat a cégeket, akikkel úgy véljük, hogy eredményesen tudnánk együttműködni.

Haszonkulcs.hu: Vannak-e tapasztalataik a multikkal folytatott együttműködést illetően?

K.Gy.: Cégünk 1-25 milliárdos árbevételű vállalkozások számára kínál komplex logisztikai megoldásokat. Ügyfeleink többnyire külföldi tulajdonú magyar leányvállalatok, illetve kisebb multinacionális cégek, akik Magyarországon képviseletként működnek. A tapasztaltok azt mutatják, hogy ez az a kategória, amelyben teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani ügyfeleink számára – és amelyben képesek vagyunk kiszolgálni a felmerülő igényeiket – ennél nagyobb cégek esetében csak más szállítmányozó vagy logisztikai szolgáltató céggel együttműködve, részfeladatok megoldását tudjuk vállalni.

(folyt.köv)

tovább