A 2011-es év lesz a mélypont az informatikai szektorban működő kis- és középvállalkozások számára – tudtuk meg Dobos Attilától, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kkv tagozatának vezetőjétől, akivel a válság a szektorra gyakorolt hatásáról, valamint a növekedés lehetőségeiről beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a szektor szereplőit a válság kirobbanása?

Dobos Attila: A szektorban működő kkv-kat kellemetlenül és kényelmetlenül érintette a válság. Kisebb krízisek korábban is voltak, ezek azonban általában vagy a választások évéhez – amikor az államigazgatás szünetelteti a beszerzéseket – voltak köthetőek, vagy helyi iparági válságok voltak. A kkv-kat – akik eddig is kedvezőtlen helyzetben voltak – különösen súlyosan érintette a recesszió, hiszen ezen cégek nem rendelkeznek tartalékokkal.

Haszonkulcs.hu: Melyik év volt a mélypont? Elmozdultak-e azóta az értékesítései mutatók?

D.A.: A mélypont a 2011-es év második felében lesz. A 2010-es év is meglehetősen nehéz volt, idén azonban nem indultak be azok a projektek, amelyekre a szektor szereplői várnak.

Haszonkulcs.hu: Mekkora kockázatot vállalnak azon cégek, amelyek az extenzív beruházásokat késleltetik?

D.A.: Mindenképpen jelentős rizikót vállalnak ezen cégek – ezek azonban hosszú távú kockázatok, amelyek ma másodlagos fontossággal bírnak a legtöbb érintett vállalkozás számára.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent a szolgáltatások iránti kereslet 2008, 2009, illetve 2010 évben?

D.A.: Habár összességében mindenképpen csökkenés történt – hiszen az egész iparágra jellemző, hogy nincsenek megfelelő üzleti lehetőségek –, ez nem igaz minden területre. Egyes részpiacokon, mint amilyen az IT biztonsági szolgáltatások, érezhető növekedésre került sor.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a cégek?

D.A.: A legfőbb probléma a szektorban működő kkv-k szerint – az üzleti lehetőségek drámai visszaesése mellett – az állami cégek, illetve a nagyvállalatok részéről történő késve fizetés. A 60, sőt, 90 napos fizetési határidők miatt a kkv-k nem jutnak hozzá a pénzükhöz – márpedig ez számukra kritikus lehet. Megoldást jelenthet a problémára egy közeljövőben bevezetésre kerülő EU-s direktíva, amely a tagállamok állami szervezetei és cégei számára 30 napos fizetési határidőt ír elő. A direktívát a vállalatokkal is próbálják elfogadtatni.

Haszonkulcs.hu: Mennyire jellemző, hogy a szektorban működő kkv-k nagyobb cégek számára szolgáltatnak?

D.A.: Összességében jellemző, hogy – a specializálódott termékeket forgalmazó, illetve szolgáltatásokat közvetítő cégek kivételével – a legtöbb vállalkozás a top 200-300 céget célozza meg, hiszen ezek a fizetőképes vállalkozások.

Haszonkulcs.hu: Mennyire volt jellemző az árcsökkentés, illetve a termékkínálat bővítése a válság éveiben?

D.A.: Az árcsökkentés működőképes stratégia, amelyet az utóbbi években nem csak a kkv-k választottak. Azok a cégek azonban, amelyek jelentősebb tartalékkal rendelkeznek, jellemzően inkább azt a stratégiát választják, hogy speciális megoldásokkal tesznek szert piaci előnyre. Számos hazai kkv nem elégszik meg azzal, hogy naprakész: a piac elébe megy, igényeket generál, specializálódik.

Haszonkulcs.hu: Az elmúlt három év során történt-e növekedés a szektorban?

D.A.: Úgy vélem, a növekedés nem lett jelentősebb, mindössze megváltozott a fejlődés jellege, hiszen ma már a hazai cégek – mint amilyen a Prezi.com és a Logmein – globálisan is tudnak növekedni.

Haszonkulcs.hu: Milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektorban az elkövetkezendő öt évben?

D.A.: A specializálódás nagyobb létjogosultságot nyer, az elkövetkezendő években azonban az általános innovációs kedv, úgy vélem, megtorpanhat majd, és a fejlesztési bátorság is csökken. A cégek még költségérzékenyebbek lesznek, és még tudatosabbá válik majd a hozzáállásuk, termékfejlesztési stratégiájuk is.

Haszonkulcs.hu: Mit tesz a szövetség annak érdekében, hogy szektorban működő kkv-k helyzetét segítse?

D.A.: A szövetség próbálja a maga eszközeivel segíteni a kis- és középvállalkozásokat. A legfőbb célkitűzés az innováció, a K+F tevékenység támogatása.

tovább

Hogyan élték meg, és élték túl a válságot a stabilnak tartott ágazat cégei? Mely vállalkozások voltak képesek átvészelni az utóbbi évek változásait? Mikor érhetik el a szektorban működő cégek a válság előtti szintet? A vegyipart érintő legfontosabb kérdésekről a Magyar Vegyipari Szövetség vezetőségében helyet foglaló, elsősorban petrolkémiai, illetve műanyag-feldolgozó cégek vezetőit kérdeztük.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a vegyipar szektor szereplőit a válság kirobbanása? Egyetért-e azzal, hogy az ágazat cégei összességében stabilabbak, mint a magyarországi összes ágazatot jellemző átlag; illetve hogy a szektorban működő cégek jóval előbb kerültek ki a válságból, mint általában a magyarországi vállalatok?

MAVESZ: A vegyipar jellemzően „közbenső” termékeket állít elő a nemzetgazdaság más ágazatai számára, ezért a válság ezt a szektort is súlyosan érintette. A 2009. évi mélypont után viszont 2010-ben már egyértelműen elkezdődött a válságból való kilábalás: a vegyi anyagok, termékek előállítása és értékesítése 14 százalékkal – ezen belül a kulcságazatnak számító műanyag alapanyaggyártás közel 12 százalékkal –, jóval az ipari átlag felett bővült. Ennek hátterében a vegyipari termékek olyan jelentős belföldi- és export piacainak növekedése állt, mint a gépjárműgyártás, elektronikai ipar, gépek- és berendezések gyártása.

Elmondható, hogy az ágazat cégei jól teljesítettek a válság idején: független szakértői tanulmányok állapították meg, hogy a vegyipar a tíz legkisebb bedőlési arányt és az öt legkisebb befektetési kockázatot képviselő iparág közé tartozott 2008-2009-ben. Ugyanakkor – bár az adatok a válságból való kilábalást mutatják – a magyar vegyipar ismét tartós növekedési pályára állása alapvetően az európai- és a hazai piaci viszonyoktól, illetőleg a versenyképességet jelentős mértékben befolyásoló szabályozási környezet alakulásától is függ.

Haszonkulcs.hu: Versenyképesség terén mely értékekre támaszkodik az ágazat?

MAVESZ: Az utóbbi évek tapasztalatai alapján térségünkben a legnagyobb versenyelőnyt az állandó minőség, a versenyképes árpolitika és a rendkívül rugalmas, megbízható beszállítói partnerkapcsolat jelenti. E három feltételnek egyszerre megfelelni, és eredményesen, stabil vállalatként működni komoly kihívás az ágazat szereplői számára. A piac, és elsősorban a régió szereplői emellett fontosnak tartják a megfelelő szakembergárda meglétét, illetve azt, hogy a cégek törekedjenek a jó személyes kapcsolatok kialakítására is. A gyorsaság, rugalmasság, a szakértelem és a hatékony termelés azok az értékek, amelyekre az ágazat igyekszik támaszkodni.

Haszonkulcs.hu: Melyik év volt a mélypont? Elmozdultak-e azóta az eladási mutatók?

MAVESZ: A mélypont 2009 második negyedéve volt, azóta összességében folyamatosan emelkedik az ágazat termelése- és értékesítése is. Egyes termékcsoportok esetében – háztartás-vegyipari termékek, építőipari vegyi termékek – azonban részben a belföldi kereslet csökkenése, valamint az építőipar visszaesése miatt még nem lehet növekedésről beszélni. Más területeket azonban, például az élelmiszer-csomagoló anyagok gyártását, kevésbé érintette a recesszió, az ezen a területen működő cégek termékei iránt a kereslet lényegében folyamatos volt.

Haszonkulcs.hu: Mekkora mértékű létszámleépítésre került sor a szektorban működő cégek esetében?

MAVESZ: Az ágazatban a válság miatt tömeges létszámleépítésekre nem került sor: a cégek a kiemelt tudással rendelkező szakembergárda megtartására törekedtek – ezt sok helyen a csökkentett munkaidő alkalmazásával tudták elérni. A 2011. évi előzetes adatok ugyanakkor már a teljes munkaidőre vetített foglalkoztatás szerény mértékű növekedését mutatják.

Haszonkulcs.hu: Megváltoztatta-e a válság a megrendelői igényeket?

MAVESZ: A legtöbb területen megváltoztatta, azonban nem csak a megrendelői igényeket, hanem a vásárlási szokásokat is: a vevők egyrészről szeretnének megfelelő minőségben, a lehető leghosszabb fizetési határidővel, minél olcsóbban hozzájutni a termelésükhöz szükséges vegyi anyagokhoz és termékekhez. Másrészről a piacaikat jellemző erős verseny és a kiszámíthatatlan kereslet miatt folyamatosan figyelik az árakat, és csak adott pillanatban hajlandóak vásárolni. Egyrészről tehát igénylik a biztos, rugalmas beszállítói kapcsolatot, ugyanakkor igyekeznek a legoptimálisabb vásárlásokat bonyolítani, így csökkentve a piaci bizonytalanságot.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent a kereslet az említett időszakban?

MAVESZ: A 2008-2009-es gazdasági válság következtében a vegyiparnak korábban nem tapasztalt kihívásokkal és kiéleződő versennyel kellett szembenéznie. A recesszió következtében a kereslet – amely 2009-ben érte el a mélypontját – több mint 10 százalékkal csökkent. A versenyhelyzet az EU-n kívülről jelentkező konkurencia következtében is tovább erősödött. A 2010-es év azonban már a kilábalás éve volt, igaz, a közép-kelet-európai feldolgozóipari piac – és így a hazai piac – regenerálódása később kezdődött, mint a nyugat-európai piacoké.

A 2011-es évet tekintve – a kőolaj piac változására érzékenyen reagáló legerősebb ágazatunk – a petrolkémiai iparág ismételten nincsen könnyű helyzetben. Az alapanyagárak a 2008. júniusi értékek közelében alakulnak, a polimer termékárak azonban ezt a tendenciát csak részben követik. A jelenlegi polimer-árszint végtermékekben történő érvényesítése nehézségekbe ütközik, ezért a vevők óvatosak a polimer megrendelés- és készletezés terén.

Haszonkulcs.hu: Milyen mértékben csökkent Kelet-Európa gyártási teljesítménye 2008-hoz képest?

MAVESZ: A régió kereslete kisebb mértékben csökkent, mint Nyugat-Európában, ennek következtében a helyi gyártók termelése is "mindössze" néhány százalékkal zsugorodott a válság előtti szintekhez képest. 2010-ben a térségben már egyértelműen növekedésről beszélhetünk – és feltételezve, hogy a trend folytatódik –, 2012-re pedig a legtöbb vállalkozás ismét elérheti, illetve meghaladhatja a válság előtti szintet.

Haszonkulcs.hu: Megfelelőnek találja-e a rendelkezésre álló állami- és uniós támogatásokat?

MAVESZ: A jelenlegi támogatási rendszer nagyon korlátozott lehetőségeket nyújt az ágazatban működő vállalatok – különösen a kkv-k – támogatására. Az egyre szigorodó előírások mellett a jövő környezeti kihívásainak megfelelni jelentős költségigényű feladat. A környezeti hasznokat tekintve azonban indokolt a támogatások újragondolása, főként, ha figyelembe vesszük a vegyiparnak ezen kihívásokra adott megoldásait, és az ilyen módon a teljes életciklus mentén létrejövő környezeti hasznokat.

Haszonkulcs.hu: Milyen főbb változások, átrendeződések várhatóak a szektorban az elkövetkezendő öt évben?

MAVESZ: Az utóbbi évek változásait a vegyipari szektoron belül csak a pénzügyileg stabil, több lábon álló, rugalmasan működő vállalkozások vészelhetik át. Természetesen – nem csupán a vegyipar szempontjából – kedvező fejlemény lenne az is, ha az építőipari recesszió véget érne.

tovább

Bács-Kiskun megye az utóbbi 4-6 hónap során megtette az első lépéseket a válságból való kilábalás útján. Számos régióban (Bács –Kiskun megyén belül?) azonban még mindig magas a munkanélküliség és alacsony az egy főre jutó GDP. A felzárkózás, illetve a kapcsolatteremtés lehetőségeiről Gaál József kamaraelnökkel beszélgettünk.

Korábbi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Bács-Kiskun megye: fontos együttműködéseket kezdeményez a kamara

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során? EU-s forrásokat mely invesztíciók esetében használtak fel és milyen arányban? 

Gaál József: A legjelentősebb infrastrukturális beruházások közé tartozik az M5-ös és M6-os autópálya fejlesztése, valamint a szekszárdi híd megépítése. Mindkét invesztíció jelentős mértékben hozzájárul a megye déli részének fejlődéshez. Kecskeméten jelenleg a Mercedes-gyár építése a legjelentősebb fejlesztés; zajlik továbbá egy fürdőberuházás is, sőt, a hírek szerint a Knorr-Bremse, a Phoenix Mecano, és a Hilti is komoly invesztíciót tervez a közeljövőben. Kecskeméten hamarosan egy Hilton szálloda építése is megkezdődik. 

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálja segíteni azt, hogy a támogatási pénzek eljussanak a gazdasághoz?

G.J.: Kamaránk évek óta tesz javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a források jelentősebb mértékben kerüljenek a gazdaságba. Az önkormányzati beruházások is fontosak, a gazdaság dinamizálása érdekében azonban mi úgy véljük, hogy a rendelkezésre álló pénzek 50 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésbe kellene fektetni.

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon? 

G.J.: A megyében a munkanélküliség jelenleg 14 százalék körül alakul. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán ennél jobbak a számok, a megye déli részén azonban rosszabbak. A válság alatt valamennyi településen romlottak a mutatók, az elmúlt 4-6 hónapban azonban érezhetően javult a helyzet. 

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je? 

G.J.: A megye egy főre eső GDP-je az országos átlag alatt alakul, igaz, a megyén belül is jelentős különbségek vannak. Az egész megye exportjának több mint fele például Kecskemét térségéből származik. 

A megye versenyképessége, valamint a munkahelyteremtés elősegítése miatt szorgalmazzuk, hogy a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt ne mezőgazdasági alapanyagként, hanem feldolgozott termékek formájában értékesítsük. A cél a magas hozzáadott értékkel készülő termékek arányának növelése.

Haszonkulcs.hu: Kamaraelnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását?

G.J.: Ehhez több tényező javulására van szükség. Az egyik a fogyasztás növekedése, ami a jövő évi kedvezőbb adózás miatt várhatóan beindul. A másik lényeges elem, hogy a bankok hitelezési gyakorlata enyhüljön. Nem lenne hasznos a válság előtti gyakorlatot visszahozni, de úgy vélem, még mindig nagyon visszafogott a bankok hitelezése: ez hatást gyakorol az építőiparra, és az autóiparra is. Magyarországon a 2011-es év közepén lesz érzékelhető a külföldön már tapasztalható lassú növekedés.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal?

G.J.: Egyre többen igénylik, hogy egyfajta erkölcsi tisztulásra kerüljön sor a gazdaságban. Ameddig nem lehet felszámolni a lánctartozásokat, vagy amíg előfordulhat, hogy cégek egyszerűen eltűnhetnek napok alatt – komoly tartozásokat hagyva maguk után –, addig nehéz valódi versenyről beszélni. Ennek javítása közös törvénykezési-hatósági-kamarai feladat lehet. Fontosnak tartom, hogy lehetőleg minél több magyar kkv legyen képes kapcsolódni a külföldi cégek tevékenységéhez. Kiemelten kellene támogatnia a jövőben az Új Széchenyi Tervnek az ilyen beszállítói csoportokat. Ahogyan a környező országokban, nálunk is a helyi termelőket kellene bevonni a nagy áruházláncok beszállítói körébe. Kamarai kezdeményezés a „Helyi termék-helyi munkahely” akció, amelynek a fókuszában az áll, hogy minden elköltött forint munkahelyek sorsáról is dönt. Ebben a tekintetben például a Kecskeméten készülő Mercedes is bizonyos mértékig helyi termék lesz. A kamara számára szintén fontos célkitűzés a duális szakképzés kiépítése, valamint az oktatási intézmények és a cégek közötti együttműködés támogatásának folytatása.

tovább

Bács-Kiskun megye az utóbbi 4-6 hónap során megtette az első lépéseket a válságból való kilábalás útján. A megye számos régiójában azonban még mindig magas a munkanélküliség és alacsony az egy főre jutó GDP. A felzárkózás, illetve a kapcsolatteremtés lehetőségeiről Gaál József kamaraelnökkel beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a rendszerváltás után a megye gazdaságát talpra állítani? 

G.J.: A megye gazdasága jelentősen átalakult a rendszerváltás óta. A multik közül több már a 90-es évek elején betelepült. A fékrendszereket gyártó Knorr-Bremse, illetve a gépgyártás területén működő Hilti volt az első, a többi cég, például az elektromechanikai alkatrészeket gyártó Phoenix Mecano később érkezett. Nem csak nagyvállalatok települtek be azonban, a közepes méretű családi cégek is szép számmal választották megyénket. 

Fontosnak tartom, hogy más besorolás alá essenek azon vállalatok, amelyek fejlett ipari-kereskedelmi kultúrát honosítanak meg és integrálódnak a térség gazdaságába – és akik partnerként működnek együtt a beszállítókkal, önkormányzatokkal –, mint az olyan kereskedő multik, amelyekről az elmúlt időszakban sok rossz hírt lehetett hallani és olvasni. Amíg az imént említett cégek munkahelyeket teremtenek, az utóbbi vállalatok áldásos hatásáról egyáltalán nem vagyok meggyőződve. 

Haszonkulcs.hu: Kecskemét az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban. Mi áll a gyors fejlődés hátterében?

G.J.: A sikerszéria számos tényező eredménye. A város gazdasági összetétele rendkívül szerencsés; lakossága folyamatosan növekszik, logisztikai helyzete rendkívül kedvező, oktatási hátterét pedig a változó igények ismeretében alakítjuk. 

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a válság a kkv-kat? Van-e valamilyen összefogás, amely ezeket a cégeket segíti? 

G.J.: A helyzet Bács-Kiskun megyében hasonló, mint az ország más régióiban: legjobban az építőipar és az autóipar szenvedte meg a válságot. A kamara kezdeményezésére létrejött egy összefogás, a Hírös Beszállítói Klaszter, amely a gépipar, illetve a műanyagipar területén működő cégeket igyekszik segíteni. A kezdeményezés jó fogadtatásban részesült, a kkv vezetők mellett a nagy cégek képviselői is részt vesznek a klaszter munkájában. Büszkék vagyunk a szintén a Kamara által kezdeményezett Hírös Képző Konzorcium létrejöttére is, amelynek célja a megyei szakképző iskolák és a Mercedes közötti oktatási együttműködés. Az autógyár és az oktatási intézmények közötti kapcsolat eredményeként kidolgozásra kerülnek azok a programok, amelyek a tanulókat felkészítik arra, hogy megfeleljenek a multik által támasztott elvárásoknak.

Haszonkulcs.hu: A megye lakosságának 10 százaléka él tanyasi területen. Milyen eszközökkel segíti a kamara a kistermelőket? 

G.J.: Az agrárium ugyan nem a mi területünk, kamaránk azonban két évvel ezelőtt indította a Helyi termék, helyi munkahely mottójú kezdeményezést. Célunk, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét: minden egyes elköltött forint munkahelyek sorsáról dönt. A magyar tulajdonú cégek termékei természetesen kiemelt figyelmet érdemelnek, fontos azonban szem előtt tartani, hogy a megyében működő termelő multik is munkahelyeket teremtenek. 

Haszonkulcs.hu: Milyen lehetőségeket lát a falusi turizmusban? Mely terület fejlesztésére szükséges fókuszálni és miért? 

G.J.: Komoly lehetőséget látok a falusi turizmusban. A Szabadkai Kereskedelmi-és Iparkamarával közösen kamaránk is részt vett egy ebben a témában létrejött oktatási programon. A cél az, hogy olyan hatékonyan használjuk ki a lehetőségeket, mint azt az ausztriai falusi turizmusban érintettek teszik. Szem előtt kell tartani azonban a minőséget és azt, hogy nem elegendő falusi házakat bérbe adni, turistalátványosságokra is szükség van. 

A falusi turizmus számos munkahelyet teremthet, ezért fontosnak tartom, hogy adókedvezményekkel is támogassák a vállalkozó kedvű lakosokat.

(folyt. köv.)

tovább

A Vas megyeiek az elmúlt húsz év során, részben az ide települő külföldi vállalkozások segítségével, elérték azt, hogy üzemeik európai színvonalon termeljenek. A kamaraelnök elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar beszállítók hasonló feltételeket harcoljanak ki a multikkal szemben, mint az eddig hozzájuk beszállító cégek.

Kovács Vincével, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

Tegnapi cikkünk folytatása. A cikk első része itt olvasható: Vas megye: 1 munkanélküli is eggyel több a soknál!

Haszonkulcs.hu: Milyen jelentősebb magán, illetve önkormányzati beruházások történtek az elmúlt évek során?  EU-s forrásokat mely invesztíciók esetében használtak fel, és milyen arányban? 

K.V.: Az EU-s források véleményem szerint rossz arányban kerültek felhasználásra. Sokat költöttünk presztízsberuházásokra, amiknek a fenntartása rendkívül sokba kerül. Az EU-s források 50 százaléka kellett volna, hogy eljusson a gazdasághoz, ezzel szemben a valóságban mindössze ennek egyharmada (15-16%) jutott el a gazdaságba. Az EU-s pénzek egy része a közvetítő csatornákon keresztül veszett el, nagy részéből önkormányzati fejlesztések valósultak meg.

Haszonkulcs.hu: A kamara hogyan próbálta segíteni azt, hogy a pénzek eljussanak a gazdasághoz?

K.V.: Kamaránk önkéntes alapon működik, eszközeink erősen korlátozottak – azonban így is képesek voltunk eredményeket felmutatni például a szakképzés területén, és egyéb területeken is. Amiért csak kevésbé voltunk eredményesek, annak oka az, hogy a gazdaság és a politika viszonya inkább „köszönőviszony”, mintsem együttműködő viszony volt. Reményeink szerint ez a helyzet pozitívan változik.

Haszonkulcs.hu: Hogyan alakulnak a megyében a munkanélküliségi mutatók? Mit tesznek azért megyei szinten, hogy a foglalkoztatottság javuljon?

K.V.: Megyénkben a munkanélküliség mindig is alacsony, 5% körüli volt – ez azonban a válság óta sajnos megduplázódott. Kamaránk konzultációkkal, például pályázati szaktanácsadásokkal segíti a cégeket és a munkavállalókat. Támogatjuk a közmunkaprogramokat is, mert úgy vélem, segély helyett ilyen módon érdemes segíteni a munkanélkülieket. A tartósan állás nélkül maradt emberek ugyanis – a tapasztalatok alapján – más életmódra szocializálódnak, ellehetetlenítve ezzel a saját visszajutásukat a munkaerőpiacra.

Haszonkulcs.hu: Milyen tendenciát mutat a megye GDP-je?

K.V.: Megyénk GDP szempontjából országos szinten az ötödik, míg a régióban Győr-Moson-Sopron mögött a második-harmadik helyen áll – igaz, a válság miatt a teljesítmény Vas megyében is visszaesett.

Haszonkulcs.hu: Kamaraelnök úr mikorra helyezi a gazdasági növekedés beindulását?

K.V.: Lassú kiemelkedést prognosztizálok. A két évvel ezelőtti szintet, elképzelhető, hogy csak öt-hat év alatt fogjuk elérni. De ha a kormányzat jelenlegi elképzelései megvalósulnak, akár 3-4 év alatt is elérhetjük a válság előtti szintet.

Haszonkulcs.hu: Melyek a legsürgetőbb célok megyei szinten? Ezek megvalósulásában a kamara milyen szerepet vállal?

K.V.: Szerkezetváltásra van szükség, élénkíteni kell a turizmust, a források felkutatásában, valamint a szakképzésben pedig meg kell adni minden segítséget a vállalkozásoknak. A hangsúlyt a falusi turizmusra és a gyógyturizmusra kell helyezni. Marketingre is szükség van, ebben a térségben ugyanis kevés hagyománya van a turizmusnak, hiszen a szocializmus idején a határ menti vidék el volt zárva a turistáktól, a fürdők, a gyógyturizmus pedig a rendszerváltás után épült ki. Véleményem szerint ipar nélkül nincs fejlődés, ezért az iparfejlesztés is fontos feladat.

Haszonkulcs.hu: Milyen kapcsolatban állnak a szomszédos ausztriai kereskedelemi-és iparkamarákkal?

K.V.: Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a határmenti kamarákkal. Segítségüknek köszönhetően nem kellett a nulláról indulnunk, hiszen az évek során felhalmozódott tudást – a magyar viszonyokra alkalmazva – átvettük. Jelenleg is több közös pályázatunk fut, valamint közösen szervezünk kiállításokat és vásárokat. A napi kapcsolatot a külföldi kamarákkal – különösen a határ menti kamarákkal – fontosnak tartom, hiszen tagvállalataink ugyanazon a piacon érdekeltek.

tovább

A Vas megyeiek az elmúlt húsz év során, részben az ide települő külföldi vállalkozások segítségével, elérték azt, hogy üzemeik európai színvonalon termeljenek. A kamaraelnök elérkezettnek látja az időt, hogy a magyar beszállítók hasonló feltételeket harcoljanak ki a multikkal szemben, mint az eddig hozzájuk beszállító cégek.

Kovács Vincével, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

Haszonkulcs.hu: A szocialista ipartelepítés előtt milyen mezőgazdasági, ipari, illetve turisztikai tevékenység folyt a régióban?

Kovács Vince: A szocializmus előtt megyénkben elsősorban mezőgazdasági, illetve könnyűipari, fa- és bútoripari, valamint gépipari tevékenység folyt. A Szombathelyi Cipőgyár, a Szombathelyi Szövőgyár, a Kőszegi Posztógyár, illetve a Reich Gépgyárak voltak a legjelentősebb üzemek.

Haszonkulcs.hu: Hogyan érintette a rendszerváltás a megye gazdaságát?

K.V.: A rendszerváltás némiképp más módon érintette megyénk gazdaságát, mint az ország más térségeit, mivel megyénkben kevésbé került sor a szocialista ipartelepítésre. Régiónkat, amikor a lehetőségek megnyíltak, egyrészt földrajzi fekvése, másrészt magas szintű munkakultúrája tette vonzóvá a külföldi befektetők számára. Ebben az időszakban alakultak ki az úgynevezett tükörüzemek, amelyek a határontúliakhoz hasonló profilú tevékenységet végző üzemek voltak. A külföldi cégek természetesen az olcsóbb, közel egynegyedébe kerülő munkaerő miatt döntöttek úgy, hogy megyénkbe telepítik ezeket az üzemeket. A képzett munkaerő, a magas szintű munkakultúra megvolt, a technológia, a know-how azonban hiányzott. A munkát természetesen felügyelni kellett, azonban a vasi munkaerő gyorsan képes volt elsajátítani az új ismereteket, és hozni az elvárt szintet.

A bérmunkában nálunk dolgoztató cégek azonban a technológiai fejlesztések terén nem csak előrelépést hoztak. Sokan a külföldön már nem használatos technológiát honosították meg nálunk – ami, hozzátenném, így is magasabb szintű volt, mint a szocialista időszakban ismert megoldások. A termelő szövetkezetek privatizálását követően jelentős földterületek külföldi kézre kerültek – annak ellenére, hogy hivatalosan a külföldi érintettek csak bérlők lehetnek.

Hasonlóan alakult a helyzet a kereskedelem területén, ahol az áruházláncok a kiskereskedők rovására terjeszkednek. Rájuk is természetesen szükség van, azonban mindkét oldalról törekedni kell a korrekt együttműködésre. Ami a foglalkoztatást illeti, megyénkben a foglalkoztatottak döntő többsége a kkv-knál, nem pedig a multi cégeknél dolgozik.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiával voltak képesek a megye gazdaságát talpra állítani?

K.V.: Vas megye szerencsés helyzetben volt, mert a gazdaságot nem kellett újra talpra állítani, mivel a maga módján ugyan, de viszonylag jól működött. A környezet miatt azonban természetesen nem voltunk mindenben versenyképesek.

Haszonkulcs.hu: Milyennek értékeli a multik és a beszállítók közötti kapcsolatot?

K.V.: Az első időkben a multik a saját beszállítói kapcsolataikat hozták magukkal. Ma már vannak magyar beszállítóik, az erőfölényükkel azonban a külföldi cégek sajnos ma is élnek, alkalmanként visszaélnek. A 60, 90, 120 napos fizetési határidő miatt gyakorlatilag a magyar kkv-k finanszírozzák az ő működésüket! Mivel ma már ugyanazt a minőséget állítjuk elő, mint a tőlünk 50 kilométerre nyugatra működő cégek, úgy vélem, elvárhatjuk a hasonló feltételeket is.

Haszonkulcs.hu: Milyen stratégiát alkalmaznak a multik kivonulása miatt állástalanná váló dolgozók a kkv szektorban történő elhelyezkedésének segítése érdekében?

K.V.: Térségünkben a multik tömeges kivonulása eddig nem volt jellemző, azokban az esetekben, amelyekben erre mégis sor került, a környező gazdaság képes volt felszívni az állástalanokat. A munkanélküliségre elsősorban a válság, nem pedig a multik kivonulása gyakorolt kedvezőtlen hatást. A cégek egy részét azért is tartották életben, hogy a válság után ne a nulláról kelljen újraindulniuk.

Haszonkulcs.hu: Milyen nehézségekről számolnak be a kkv-k?

K.V.: A válságot a kkv-k érezték meg leginkább, igaz, éppen ők bizonyították legjobban a túlélést. A több sebből vérző vállalatok tulajdonosai sok esetben a magánvagyonukból tartották fent alultőkésített cégüket. A legnagyobb probléma az, hogy a kkv-k terhei a teherbíró képességük fölött vannak – működésüket mindemellett az aránytalanul magas adminisztrációs terhek is megnehezítik. A kormányzat jelenlegi elképzeléseit jónak tartjuk, de fontos, hogy az intézkedések, elképzelések tényleg meg is valósuljanak.

(folyt.)

tovább

2008 második felében a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy a recesszió tönkreteszi a hazai építőipart. A tapasztalatokról két évvel a válság kirobbanását követően a Cushman & Wakefield elemzőjével, Biacs Balázzsal; Halász Kornéllal, a Raab-Team, egy, a krízist sikeresen átvészelő kkv vezetőjével, illetve Tolnay Tiborral, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökével beszélgettünk.

„A válság azért érintette kiemelten az építőipart, mert a szektor helyzete a krízis előtt is rossz volt. Az ágazat termelési volumene 2006 óta folyamatosan csökken. A lakásépítések a lakosság tőkehiányából fakadóan visszaestek, a külföldi befektetők pedig a piac telítettsége miatt – az ezt megelőző időszakban a lakosság igényeit meghaladó mértékben épültek bevásárló-és szórakoztató központok –, állították le projektjeiket.” – vélekedett Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Halász Kornél, a Raab-Team Cégcsoport vezetője szerint az építőiparban az hozta a válságot, hogy mivel kevesebb volt a munka, a megrendelés, ezért a szolgáltatók csökkentették az áraikat. „Azok a cégek voltak képesek életben maradni, amelyeknek sikerül a beszállítókkal új feltételeket kiharcolni.” – tette hozzá a cégvezető.

A válság az irodapiacot, illetve kereskedelmi ingatlanok piacát is hasonlóan súlyosan érintette. Biacs Balázs befektetési tanácsadó, a Cushman & Wakefield elemzője elmondta: 2008-ban a piaci szereplők bejelentései alapján a 2009-es évre mintegy 275 000 m2, a 2010-es évre 300 000 m2 új iroda építését prognosztizálta a piac. 2010-ben visszatekintve ezekre a számokra, látványos a válság hatása, hiszen 2010-re a mai információk alapján már csak 26 000 m2 iroda átadását várja a piac. Hasonló a helyzet a kereskedelmi ingatlanok piacán, itt is jelentősen visszaesett az új fejlesztések volumene.

„A krízis elsődleges hatása a haszonkulcs csökkenése volt. A Korábbi 30, 40 százalékos haszonkulcs helyett a cégek manapság legfeljebb 10-20 százalékos árréssel dolgoznak. Sok céget tulajdonosai csak azért tartottak életben, hogy a válság után ne kelljen új csapatot szervezni. 

Annak, hogy számos cég nem volt képes átvészelni a válságot, részben az volt az oka, hogy a fővállalkozók gyakran nem fizették ki az alvállalkozókat, és felszámolásba vitték a céget. A Raab Team is hasonló helyzetbe került, amikor a Zsolnay Negyed projekten dolgozott. Az egyik alvállalkozó, amellyel szerződéses kapcsolatban álltunk, nem akart kifizetni bennünket, a Magyar Építő Zrt., a generálkivitelező, azonban szerencsénkre átvállalta a szerződést.” – mondta a cégcsoport vezetője.

A recessziót kevésbé érezték meg a külföldi cégek, amelyek mögött komoly tőkeháttér áll, illetve azok a magyar cégek, amelyek rendelkeztek a banki finanszírozást kiváltó tőkeerővel. A válság hatását tovább súlyosbította az is, hogy lánctarozások miatt – amely részben azért alakult ki, mert az alvállalkozók ki nem fizetése következmények nélküli volt –, a bankok kockázatos ágazattá minősítették az építőipart.

A közelmúltban felmerült, hogy az állam oly módon kívánja elejét venni az építőiparban gyakran előforduló körbetartozásoknak, hogy kötelezettséget vállal saját számláinak időben történő teljesítésére. „Jónak tartom a kezdeményezést, de úgy vélem, a legkomolyabb problémát a magas élőmunkaterhek és a túlbonyolított bürokrácia jelenti. Optimista vagyok, mert az utóbbi hónapokban egyre több a munka, a válság előtti állapot azonban, úgy vélem, nem fog visszatérni, mert a fővállalkozók megszokták a nyomott árakat.” – vélekedett Halász Kornél.

„Az ágazat 2010-ben további csökkenésnek néz elébe, és 2011-ben sem várható kedvezőbb tendencia – a növekedés 2012 második felétől valószínűsíthető.” – prognosztizálta az ÉVOSZ elnöke. A válság hatására több projekt átadása elhúzódott, amit korábbra terveztek a beruházók. Cushman & Wakefield elemzője hozzátette: 2011-ben több terület átadását várja a piac, mint 2010-ben, de az előrejelzések szerint 2013-ra tolódott ki az ismert irodapiaci fejlesztések legnagyobb hányada. Ezeket a beruházásokat csak akkor fogják elkezdeni, amikor a projektek elő-értékesítése a kellő szintet eléri.

tovább

Az adórendszernek és a kormányzati kiadások szerkezetének hatékonyabban kell ösztönöznie a gazdasági növekedést! – nyilatkozta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Brüsszelben.

Segíteni kell a multinacionális nagyvállalatok és a hazai beszállítók közötti integrációt, támogatni kell a szakképzést és a továbbképzést. – vélekedett az MNB elnöke a Brüsszeli Gazdasági Fórumon. A hazai beszállítók és a multik közötti kapcsolatok segítésének fontosságát az utóbbi hónapokban számos fórumon, többek között a MAPI Újratervezés 2010. konferenciáján is, link: http://haszonkulcs.hu/cikk/palyazatok/313-tudatos-beavatkozassal-segiteni-a-kkv-kat, hangsúlyozták. 

A másik fontos lépés a kormányzati kiadások szerkezetének átstrukturálása. Simor András szerint az egészségügyi ellátásra túl keveset költ az ország, az általános kormányzati kiadások tekintetében azonban lehetséges volna csökkenteni a költségeket.

tovább

Szívós Márton Euroliga-gyõztes vízilabdázó a közelmúltban saját vállalkozást indított. A sportolóból lett üzlettulajdonost arról kérdeztük, hogyan hasznosíthatjuk a sportban elsajátított erőt, fegyelmet és kitartás vállalkozásunk menedzselése során.

Vállalkozást indítani ma Magyarországon nem egyszerű dolog. Üzletet nyitni még ennél is nehezebb. Rést találni a piacon, felmérni az igényeket, pozícionálni, majd felfuttatni. Mindezt nehezíti a jelenlegi extrém piaci környezet és a válság egyaránt. Manapság a világ annyira kitágul és olyan sok információ kering, hogy senki sem lehet biztos, mi jön be és mi nem. A vállalkozók többsége megpróbál értéket teremteni, ugyanakkor a valóság az, hogy a befektetők csak a már bevált modellekben, személyes ismeretségekben gondolkodnak, és az ösztöneikre hallgatnak. Számos elemzési lehetőség és szoftver, változatos területen működő tanácsadó áll ma a vállalkozni vagy befektetni vágyók rendelkezésére, azonban a válság következtében kialakult gazdasági folyamatok mára a bejáratott recepteket felborították és igaznak látszik az a kijelentés, hogy nincsen írott szabály a siker elérésére.

tovább

A hazai kkv-k többsége általában nem alkalmaz pénzügyes munkatársat, ezekkel a feladatokkal gyakran a könyvelőiket bízzák meg. Amikor az adott cégeknek finanszírozási igénye merül fel, automatikusan a számlavezető bankjukhoz fordulnak. Nem is gondolnak arra, hogy gyakran olcsóbb megoldás, ha független hitelközvetítő vagy finanszírozásszervező céget keresnek meg. Ráadásul akár hetekkel, sőt bizonyos esetekben hónapokkal is gyorsabb a folyamat.

A hitelközvetítők, finanszírozásszervezők az első pillanattól, vagyis az igényfelméréstől egészen a hitel folyósításáig jelen vannak és az adott bank speciális döntési mechanizmusához igazodva képesek előterjeszteni a kérelmeket. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által kínált, több száz vállalati konstrukció közül manapság csak hosszú utánajárással és megfelelő pénzügyi ismeretekkel van lehetőség segítség nélkül kiválasztani a számunkra legkedvezőbb vállalati hitelkonstrukciót.

Ezek a szakértők gyakorlatilag képesek bármekkora és bármilyen iparágban tevékenykedő vállalkozást kiszolgálni. A tapasztalatok szerint a leggyakrabban az évi 500 millió forint feletti árbevételű cégek veszik igénybe a szolgáltatásaikat. A 10-15 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégeknek jellemzően már saját pénzügyesük van, és a bankok is gyakrabban keresik meg közvetlenül ezeket az ügyfeleket.

Sok kkv csak akkor jut el odáig, hogy közvetítő céget keres fel, amikor valami baj van a könyveivel, a cash-flow-jával, és már több hitelintézetnél is elutasították. Fontos tudni: a hitelközvetítők mozgásterét szűkíti, hogy a hitelközvetítő mindig csak azoknak a pénzügyi intézményeknek a konstrukcióit kínálhatja, amelyekkel aláírt megbízási szerződéses kapcsolatban áll. A jogszabályok szerinti ’A’ típusú ügynöknek nevezett csoport szélesebb felhatalmazást kap a bankoktól, a bank nevében és kockázatára tehet lépéseket, akár az ügyfelek pénzeit is kezelheti. Ezzel szemben a ’B’ típusú ügynökök nem vállalhatnak kötelezettségeket a finanszírozó bank nevében, nem vehetnek át az ügyfelektől hitelekhez kötődő pénzeket, szerepük pusztán a tanácsadás és a finanszírozás előkészítése.

Mi lehet ma a kkv-k számára az optimális megoldás?

A hitelközvetítők mellett a vállalati piacon az elmúlt években megjelentek a kifejezetten finanszírozásszervezésre szakosodott társaságok. A 2007-ben alakult siMentat Kft. tulajdonosai - Siba Ignác és Sepsi István - nem csak az ügyfelek konkrét hiteligényeihez keresnek megfelelő bankot.

„A siMentat Kft.-t 2007. elején azzal a céllal hoztuk létre, hogy a vállalati, szabályozói és banki oldalon megszerzett tudás és tapasztalat egyesítésével hozzásegítsük ügyfeleinket stratégiai céljainak eléréséhez; a hosszú távon is sikeres, jövedelmező működéshez; társaságuk értékének növeléséhez. Évtizedes, vezetőként megszerzett tapasztalatokkal rendelkezünk a magyarországi nagyvállalatok, bankok működését illetően. Megtanultunk gondolkodni mind a pénzpiaci szereplők, mind az államigazgatás, mind a reálgazdaság vállalati vezetőinek fejével. Felismerjük azokat a korlátokat, kihasználatlan lehetőségeket, amelyek meggátolják, hogy e szervezetek hatékonyabban, jövedelmezőbben működhessenek.” – mondta el Siba Ignác a siMentat Kft. ügyvezetője.

Elsőként banki kockázatelemzési eszközökkel átvilágítják az adott vállalkozást, majd javaslatot tesznek az alaptevékenységnek, a középtávú terveknek és a működési környezetnek leginkább megfelelő finanszírozási megoldásokra, potenciális finanszírozókra.

Az eredményeket rögzítő, a finanszírozók számára átadásra kerülő Finanszírozási koncepció összeállítása heteket, akár egy hónapot is igénybe vesz, de egyrészt jelentősen lerövidíti az ezt követő, finanszírozói döntési folyamatot, másrészt a cég tulajdonosa világos képet kap arról, hogyan látják a finanszírozók a társaságát. A pénzpiaci szereplőkkel folytatott tárgyalásokon az ügyfelet képviselő aktív résztvevőjeként megszűntetik a finanszírozó és az ügyfél közötti információs asszimetriát. Ez az ügyfél számára kedvezőbb, céljait jobban szolgáló finanszírozást, a finanszírozó számára előzetesen „szűrt” jó konstrukcióban finanszírozott ügyfelet és mindkét fél számára gyorsabb, gördülékenyebb lebonyolítást eredményez. 

A siMentat a potenciális finanszírozók megversenyeztetése során azok teljes körű szolgáltatására figyel. Ezzel elkerülhető az, amikor az alacsonyabb finanszírozási költségeket a bank a magasabb folyószámlaterhekben vagy devizaátváltási díjakban próbálja visszafizettetni.

„Társaságunk megalakulása óta mind ügyfélkapcsolataiban, mind belső működésében az alábbi 4 alapelvre épül: tulajdonosi szemlélet, őszinte kommunikáció, szakmai hozzáértés, etikus magatartás. Hisszük, hogy a fenti értékeknek nem csak hogy létjogosultságuk van a hazai, illetve az európai gazdasági életben, de nélkülözhetetlen pillérei a valódi értékteremtésnek.” – folytatta gondolatait Siba Ignác.

Az az általános tapasztalat, hogy a biztosítási közvetítőktől eltérően a hitelügynökök szerepe a finanszírozási szerződés megkötésekor, az összeg folyósításakor véget ér. Vannak azonban, akik továbbra is tartják a kapcsolatot az ügyfeleikkel és megpróbálnak segíteni. Az általános vezetési tanácsadással is foglalkozó siMentat ügyfelei a tapasztalatok szerint gyakran igénylik az utólagos kapcsolattartást is.

Drága vagy nem drága?

A hitelközvetítők a sajtó felé gyakran csak szűkszavúan nyilatkoznak a munkájuk fejében elszámolt díjazásról. Az általános gyakorlat szerint a megbízó ügyfél a finanszírozás sikeres megtörténte (banki folyósítás) után az elfogadott kölcsönösszeg 2–4 százalékának megfelelő sikerdíjat fizet. (Megjegyezzük, az ügynökcégek általában a hitelintézettől is kapnak az ügylet után fix jutalékot). Egy ügyfél által fizetendő sikerdíj pontos mértéke általában előre nem behatárolt. Befolyásolhatják a megbízó kkv jellemzői és az ügylet nagysága is. Sok hitelintézet a közvetített partnerek volumenétől függően sávos ösztönzési jutalékrendszert is alkalmaz az ügynökei számára kkv finanszírozások esetében. Ez tehát klasszikus értelemben azt jelenti, hogy minél több ügyfelet hoz a közvetítő cég, annál magasabb jutaléksávba kerül. Nagyobb ügyleteknél viszont mindig az határozza meg a közvetítő díját, hogy a bank számára mennyire lehet jövedelmező az adott szerződés.

Állandó vita tárgya – mennyire lehet független egy közvetítő cég?

A két oldalról befolyó jutalék ellenére is hangoztatják a közvetítő cégek a függetlenségüket. Az ügynökök elsősorban az ügyfeleket képviselik, nekik keresik a legkedvezőbb terméket, márpedig elégedetlen megbízókkal maguk sem tudnának piacon maradni. A siMentat ezt a helyzetet megpróbálja még egyértelműbbé tenni: a finanszírozás szervezési, tanácsadói munkáért kizárólag az ügyféltől kérnek megbízási díjat. „Így tudjuk megtartani pártatlanságunkat, ráadásul a hitelintézettől kapott ügynöki jutalékot is végső soron az ügyfél fizeti meg” – mondta el a siMentat ügyvezetője, Siba Ignác.

A válság kedvező hatása – fejlődő pénzügyi kultúra a kkv szektorban

Miközben a pénzügyi bizalmi index csökkent az előző évhez viszonyítva, a pénzügyi tájékozottságot értékelő mutató nőtt. Ez derült ki egy közelmúltban elvégzett felmérésből. A válság a cégvezetőket a pénzügyi jártasság növelésére sarkallta. A jelenlegi gazdasági körülmények erős motivációt jelentenek a pénzügyi tudásuk növelésére. A pozitív hatás máris érzékelhető: a kutatás eredményei szerint nőtt mind a cég pénzügyeivel, mind a pénzügyi ismeretszerzéssel töltött idő, aminek hatására nőtt a pénzügyi kultúrát mérő index is. A jelentős bizalomvesztést elszenvedett pénzügyi szektor most az információkra a korábbinál fogékonyabb ügyfelekkel kezdhet párbeszédet. Nagy lehetőség ez a pénzügyi szektor számára: aki a jövőben felvállalja az őszinte kommunikációt, az nyertesként kerülhet ki a válságból!

tovább